Az ember, bár húsnak és vérnek tûnik mégis fénybõl van. Az atomjainak legkisebb eleme fény, energia, transzcendens minõség. A Teremtõ Egy energiája tükrözõdik le minden teremtményébe, így az emberbe is. Ha ezt az alaptételt elfogadjuk, érthetõvé válik, hogyan járhatnak isteni minõségû emberek a földi világban.

Anyahita az Istenanya földi képmása volt, Jézus pedig az Atyáé. Az Egy több fázisban tükrözi magát, többször fakad ki belõle energia. Egy ilyen korai lefakadás Nimród energiája is, aki több szinten létezik. Esszencia szinten a Teremtés legelején, vagy ha kedve úgy tartja, testet ölt a fizikai világban.

Az esszencia állapotára utal a csillagos égboltunkon látható Orion csillagkép, amely azt mutatja, hogy az égi vadász valóban az égben van, bár az esszencia szintjén gondolkodva nincs fent és nincs lent. 

Nimród a magyarok egyik õsapja. Személye, energiája megtalálható megnyilvánulatlanul például a sumér mitológiában vagy a teremtésfilozófiában éppúgy, mint testben a Közel-Kelet egykori lovas fejedelmeként vagy oroszlánvadászaként.

Õ ma is látható, amikor az Orion csillagképre tekintesz, és õ lesz Veled akkor is, amikor ezen sorok olvasása közben gondolatban megszólítod õt! 

Ezeréves hamis kép Nimródról

Õsi krónikáink közül Thúróczy János: A magyarok krónikája az alábbiakat idézi Josephus történetírótól Nimródról. „Khús nemzette Nimródot is. Ez volt az a Nimród, aki Noé utódait rávette az Úr elleni lázadásában ama híres torony és város építésére. Ezért írja Josephus a zsidók régi története címû munkájában:

 „A Sémtõl, Khámtól és Jáfettõl származó néptörzsek ugyanazt a héber nyelvet használták, amíg Nimród óriás az özönvíz utáni kétszázegyedik esztendõben egész rokonságával együtt el nem kezdte a tornyot építeni, az új özönvíztõl való féltében, hogyha történetesen megismétlõdnék az özönvíz, a toronyba menekülve elkerülhesse az Úr bosszuló ítéletét.”

Nem hiszem hogy így történt volna. 

Az Úr sohasem bosszúálló. Az EGY csak néma szemlélõje cselekedeteinknek, de sohasem büntetõje. Mért büntetné önmagát? Ilyen istenképet a magyar sohasem ismert!

A torony nem a víz elleni védekezésre szolgált. Özönvízkor hatalmas erõk hada mozdul meg. Özönvíz önmagában soha sincs. A torony egy földrengést nem bírna ki, egy meteorbecsapódást szintén nem. Ilyen biztonságra csak egy együgyû, egoista, tudatlan vezér törekedhetett volna.

Nimród viszont nem ilyen volt, hanem egy istenség, része az Originálisok (elsõdleges teremtõk) „erejének”. Nimród õsképe majdnem egyidõs téridõnk megszületésével. Ebben az idõszakban még nincsenek földrészek és nincsenek emberek sem.

Idõvel, amikor emberek lettek teremtve, élt a Földön egy férfi, aki a Nimród nevet kapta. Abban a korban élt, amikor a Föld magyar lakossága olyan közel állt az isteni világhoz, hogy majdnem érinthette azt.

Ha valaha Egyek voltunk Istennel, nem félhettünk tõle, és nem félhettünk a pusztításától sem. A félelem szó Isten országában ismeretlen.

Nimród nem lehetett más tudatban, csak abban amit Atyja és Anyja beléplántált, ez pedig a Kozmikus Egység mindentudása volt. Ez magában foglalja az alázatot mindennel szemben, ami csak Létezik és az ember alázata abban a korban még nem csapott át egoizmusba.

Az Arvisurák Nimródot békés, másokat segítõ személynek, egy mérhetetlen gazdag birodalom urának írja le.

A két Árpádvár és Nimród

Árpád apósa Agadi, igen eszes és gazdag kereskedõ volt. Érdekterületét Kurd-földtõl egészen a Nagy-Meleg-tengerig kiterjesztette. Agadi és Árpád a Zab folyó torkolatánál és a Ráten folyónál kiépített két Árpádvárat. A Ráten melletti Árpádvár közel volt a tengerparthoz, ahova folyami hajókkal szállítottak.

Az Árpádvárak között teljesített lovas parancsnoki szolgálatot Nimród, ameddig vissza nem vonult.

Nimród fiatalkora – kb. Kr.e. 4020.

Nimród az Oszét nemzetségbõl származott. Nagyapja, Kám a Tigris mellõl menekült el a nagy árvizek elõl és Magyarkának a Nagy-Meleg-Tó felé esõ hegyvidékén telepedett le. Kám a Bibliában is szerepel mint Noé fia. 

Nimród apja az úz (õspalóc) nemzetségbeli Kusz vitéz volt, aki könnyen beilleszkedett az oszét nemzetség asszonyuralmi társadalmába. Ma ez már alig létezik a világban; a férfienergia dominanciája elnyomó mértéket öltött.

Nimród a Biblia szerint is nagy vadász volt, aki még a barlangi med­vékkel is megbirkózott. Bátorságát apjától örökölte, és Magyarka nagy vetélkedõjén elnyerte, hogy Ordoszba küldjék sámánképzésre, ahol Urás pateszi cso­portjában bacsa-sámán lett. Ez ellátó papi rangot jelentett. Nimród tehát tanult ember volt.

Az Öre­gek Tanácsa úgy döntött, hogy a 28. medvetoros évben (Kr.e. 4012.) újra kell indítani a sámánkép­zést. Ezt azzal indokolták, hogy a járványos megbetegedések miatt nem volt elegen­dõ, jól kiképzett sámán. Ezen a képzésen vett részt Nimród is.

Nimród tagja volt azon területfelkutató csapatoknak, amelyek az északi Zagrosz hegység bizonyos részein – akkor Medvés Hegyek Országának nevezték – kalandoztak. Több csapat keresett letelepedésre alkalmas helyeket.

Nimród felesége, Tuli rimalány (gondozó papnõ), szabir anyától született.

Nimród, a lovasfejedelem

Az õsi Közel-Keleten Õs-Árpád birodalma Káldi-föld egyik hatalmas gyarmata volt. A birodalomnak kiterjedt kereskedelmi kapcsolatai voltak, amelyet lovasszázadok felügyeltek. Nimród az Árpád-század lovasfejedelme volt. Történt egyszer, hogy Nimród összeveszett egy másik kereskedõváros vezetõjével, Araddal. Aradék ennek következtében kiváltak a lovasszázadból, és a feszültségek elkerülése végett új tengeri kikötõt (új Árpádvár) építettek.

A két Árpádvárra az Arvisurán kívül is találunk utalást. A régészek e területet Arpach-i-Yasnak nevezik. A Hawaii-n élõ Vámos Tóth Bátor által összeállított Tamana térképek között is szerepel a két Árpádvár. A Bibliában Noé családfáján is szerepel egy Arpaksád, aki az Õs-Árpáddal azonos.

Nimród, a kialakult konfliktus miatt egy ideig még ellátta a két Árpádvár közötti szolgálatot, majd abbahagyta, és a leghí­resebb vadász lett az Oroszlánok birodalmában. Innen eredeztethetõ az Esztergomban is látható oroszlános címer, amely részlete a címlapon is feltûnik.

Nimród, kiváló lovasaival a Tigris-parti Árpád és a tengerparti Arad város között kísérte Agadi szabir fejedelem kereskedelmi karavánjait, és közben folyton vadászott és szenvedélyesen gyûjtötte a kis szarvasgidákat, s azokat az általa alapított Nimród város vadaskertjeiben tenyésztette.

Mivel a legtöbb hóolvadás után nagy árvíz keletkezett, egyre többen menekültek Nimród városába. Tuli is igen sze­rette az állatokat, karámjaikban sok juhot, szarvasmarhát és kecskét tenyésztet­tek. Így az ide menekülõket mindig el tudták látni friss élelemmel.

Nimród, a nagy vadász

Nimród a védelmi munkák után a dahák és a saka-szkíták birodalmában oroszlánvadászattal és medvevadászattal foglalkozott. Sokan csatlakoztak hozzájuk és prémes állatokból készült bundákkal látták el az örmény, daha, zagrosz és saka népek által la­kott Het-Anita birodalmat.

A biztonságossá vált kereskedelem és Nimród vadászatai igen közkedveltté tették a híres bacsa-sámánt. 5 év alatt 35 oroszlánt ejtett el. Ezt elsõsorban nem fizikai erejének köszönheti, hanem annak, hogy Nimród érzé­kelte az oroszlánok gondolatát.

Nimród városának egy kõfallal bekerített vadaskert­jében „Kölyök-állat” vadaskertet alakított ki kis oroszlánokból, õzekbõl és más kis vadállatokból a gyermekek örömére.

Amikor Nimród vadászatra ment, sok apró állatkölyköt hozott haza a gyermekeinek. Ezek között sok oroszlánkölyök is akadt, akik a gyermekeivel játszadoztak. Egyik fia szúrós szemû beavatottként született, akit – három élõ nagyszülõje miatt – három szótagos néven Dánielnek ne­veztek.

Nimród birodalma

Nimród birodalmához tartozott az új Nimród városa melletti Asszó-úr, a Lóváros, ahol hetenként minden vásárnapon, lóvásárokat tartottak. Lóváros lett késõbb a hadsereg központja.

Pintor városa volt a beavatottak központja, Nippur pedig az írópapoké. Nimród városában a jólét és a bõséges élelem miatt gyorsan szaporodtak a lakosok. Lovasai Nimróddal együtt Él isten hívõi lettek.

Arad-Agadi-Mari-Árpád-Nimród és Árpádvára közt a szabír tárkány-rovás volt használatban.

Nimródnak és városának a jelképe az oroszlán lett, mivel Nimród 35 oroszlánt ejtett el. Az õ példáját követve minden vitéz olyan állatot karcolt és festett a zászlójára, amilyen vadat a legtöbbször elejtett. Volt, aki szar­vast, volt aki medvét, bölényt, sast, a folyami halászok halat, Lóváros uralko­dója pedig egy lovat rajzoltatott a zászlajára.

A Birodalomhoz tartozó vá­rosállamok között Úr, Suruppak, Uruk, Umma és Kis voltak a legmûveltebbek.

Nimród korában a tengeri népek kezdtek behatolni Mari és Uruk birodalma területére. A szír kereskedõk aranykincseik birtokában egy kis települést alapítottak Ninive néven és fallal vették körül, azonban Nim­ród harcosai elõtt a kapuikat mindig megnyitották, mivel Agadi kereskedõházának támo­gatását is élvezték.

Az oroszlánkapus Ninive a Nimród birodalom fõvárosa lett, amely a 40. medvetoros évben (Kr.e. 4000.) Nimród 8 fejedelmes birodalmában épült fel. A várost egy Ninive nevû beavatott építész tudós tervezte, aki Buda kõfaragó fejedelem nemzetségébõl származott.

Bábel és Tabira – Kr.e. 4018.

Nimród felesége, Tuli a közel-keleti Ardi folyó torkolatától terhessége miatt már nem folytathatta útját férjével a vadászatokon.

Ardi városának szentélyében a 22. medveto­ros évben (Kr.e. 4018.) fiúikrei születtek: Bábel és Tabira, akik egymástól merõben különböztek. Bábel rajongásig szerette a lovakat, míg a kis Tabira inkább a kis libákat és csirkéket kedvelte. Bábel már 5 éves korában lovagolt, míg Tabira leányjátékokkal játszott.

Nimród gyermekein megmutatkozott a polaritás. A magyar mondák Hunorról és Magyarról beszélnek, az Arvisurák Bábelrõl és Tabiráról. Ha pusztán csak a neveket vennénk alapul, akkor ellentmondásba ütköznénk. Viszont mélyebb elemzést végezve belátjuk, hogy a nevek azonos energiákat jelölnek. Az Ikrek energiáját.

Nimródnak az Arvisurák szerint négy gyermeke született. Lehet, hogy volt több is, de egyenlõre csak róluk tudunk. Nimród fia volt – az ikrek mellett – egy magasan képzett beavatott, Dániel és egy negyedik gyermek, Dobok is. A beavatott fiúról a Biblia a Dániel Könyvében ír, ahonnan kitûnik, hogy akárcsak apja, õ is legyõzte az oroszlánokat, amikor megölésükre a verembe dobták.

Nimród családfája

Nimród Nyolcas fejedelemségének birodalma

Nimród nagy hatalomra tett szert a Közel-Kelet õsi világában az i.e. V. évezred legvégén. Nimródot nyugodtan nevezhetjük a világkirály címen és a föld elsõ királyának. Nimród hatalmas birodalom ura volt, amelynek területe Mezopotámiától Egyiptomig; a Káspi-tengertõl a Melegvizek Birodalmáig (Kárpátok) terjedt.

A birodalom népeit pedig a közös magyar nyelv és írásbeliség tartotta össze. A birodalom népei és elhelyezkedésük alábbiak szerint alakult:

1. Szabírok – A Tigris és Eufrátesztõl Agadi és Mari városa térségéig.

2. Saka-Szkíták – Magyarka (Kaukázus) térsége.

3. Etruszkok – Az Ida hegy déli oldalától a Meleg-tengerig.

4. Ahájok – Az Ida hegytõl északra a Fekete Nagyvízig.

5. Szavárd Magyarok – Magyarkától, a meleg Nagy-tótól a Van-tóig.

6. Úzok, avarok, garaúzok – Magyarkától Ummáig.

7. Hun Törzsszövetségiek – Hétváros, Ménes Birodalma (mai Egyiptom).

8. Kunok – Magyarka és a Mari birodalom között (mai Kelet-Törökország).

A Közel-Kelet õsnyelve, amely Nimród elõtt az egész föld nyelve volt (Mózes I. 11:1) a szabírok, a saka-szkíták, az etruszkok, az ahájok, kunok, az úzok és avarok, a hun törzsszövetségiek és a szavárd magyarok által beszélt magyar nyelv volt.