6.Anina-óm
2005.10.29. 14:30
Anina-óm születése - Káldi-Föld és Szavárdi-Föld megalapítása – Kr.e. 5780.
Amikor partot értek egy ingovánnyal határos domb alján, Káldi vitéz kilépett a szárazföldre és a dombocskát elnevezték Káldi-földnek. Nem sokkal arrébb Szavárdi-föld is létrejött. Ezen földeken épült ki az elsõ öt város, név szerint: Eridu, Szippart, Bab-Tibira, Larak és Surupak.
Mind a káldiak és mind a szavárdiak csoportja szállásadója lett az ataiszi népeknek. Ahogy süllyedt Ataisz szigete, egyre többen települtek át ezen térségbe, így a városok hamar népesek lettek, majd további városok is létrejöttek.
Káldi-föld nem azonos a késõbbi Sumér országgal. Ekkor a folyóköz még mocsaras és lakatlan terület volt.
Az Élet Templomának átmentése Mezopotámiába – Kr.e. 5758.
Mondják, hogy minden rosszban van valami jó. Nos, a káldiak szökésük következtében olyan területre bukkantak, ahol az ataiszi beavatottak biztosítva látták hosszú idõre a népek jövõjét, hiszen Ataisz süllyedésérõl akkor – 700 évvel korábban – már tudomásuk volt.
A létrejött öt káld-földi város közül Suruppak az írópapok városa lett. Ataisz szigetérõl ide hozták át Anyahita titkos Arvisuráit, és ide tették át az Élet Templomát is A szent könyvek õrzõi tehát a Templomgazdaságok lettek, amelyet az elámiak nyelvén Zikkuratnak neveztek.
A többi káld-földi város minden évben küldött 1-1 ifjút az írnokok képzésére, akik az Égiek tudományát és azok látogatásainak történetét lemásolták, és szent titokként szentélyeikben elhelyeztek.
Az Élet-Temploma egy vándorló szakrális központ. Kr.e. 4040 elõtt Ataiszról Mezopotámiába, Surupakba került, majd Urukban és Nippurban is volt, késõbb Tébába, majd Karnakba került (Egyiptom). Egyiptomból Kr.e. 625-ben Ordoszba helyezték át (Kína), ahonnan i.sz. 430-ban Atilla hunjai hozzák a Kárpátok közé, elõbb a Pilisi Budavárba, majd Gyõrbe.
|