|
19.Torem hit
2006.11.29. 18:40
Dr. Biró Dénes/Ezotér,november
A Tórem vagy Tárem hit egyistenhit, amely szerint létezik egy rnegnyilvánulatlan tér és idõ feletti Isten, az Õsisten, aki elhatározza, hogy megnyilvánul, és létrehozza a teremtett világot. A megnyilvánult földfeletti világ hét rétegbõl, azaz hét égboltból, mennyországból áll. A hét eget függõlegesen a Világfa vagy Életfa köti össze egymással. A legfelsõ, hetedik égben lakozik az Atyaisten (Ata-fzisz), aki a tértõl és idõtõl függetlenül örökké van. Létrehozza a hatodik eget az Atyaisten Fia (Sis Tórem) számára, aki megteremti az ötödik eget az õ fiának, az Öregistennek (Numi Tóremnek), akinek felesége a Földanya (Joli Tórem), testvére az Életanya (Kaltes asszony, a Szíriusz rendszeri társbolygónk anyja). A negyedik eget az Öregisten az õ fiának, a Világfelügyelõ Aranyfejedelemnek (Hadúr Tóremnek) hozza létre, aki megteremti a harmadik eget, az Arany égboltot, amely elválasztja az Istenvilágot, vagyis a Felsõ világot a Szellemvilágtól, vagyis a Középsõ világtól. Az Arany égbolt a Jó szellemek birodalma, akik megalkotják a második eget, az Ezüst égboltot, amely elválaszt az alatta lévõ Rossz szellemek világától, akik létrehozzák az elsõ eget, amely a Teremtett Lelkek birodalma. Ide térnek meg pihenõre az emberek vándorlelkei, és várják, hogy új életbe költözhessenek. Innen figyelik az õsök lelkei az utódokat, és ha tisztelik az erkölcsöt, a Jó szellemek segítségét kapják, ha nem, rájuk szabadulnak a Rossz szellemek. Itt ifejezõdik be a Világfa és teremtõdik meg az pregisten (Numi Tórem) kék sátorlepedõje, a FöJd égboltja, a Terembura, amely alatt az Alsó /Slagban zajlik a földi élet. Ebben a Fizikai világban az Osvízbõl Szívárványhíd visz a Meny-: lyei Egekbe, és ezen ereszkednek le az istenek. A/, emberi értelemben vett kozmoszt az Atya-isten Fia (Sís ;Tórem) hozta létre - tettebben Isaládja segítette. Ruda Tórem elkészítette a 4apot és a Holdat, és: a két égitestet a platina ára bocsátották. Sis Tõrem tüzet vett ki Inda Tórem üstjébõl,"a Mindenségbe dobta azt, a különbözõre formál l tûzgotyókkal bené-fesftette a,.világmindenséget. Az Istenek.válasz-.< .ittak maguknak i ûzgójyókat, . Ruda Toré Ja.jSédigí liter üles^lán'eol kovácsolt minden Istennek,
hogy leereszkedhessenek sajá t bolygóikhoz. Joli Tóremé, Numi Tórem feleségéé, az égiek gazdaasszonyáé lett a Föld. Õ lett a Földanya, aki az Életanyával (Kaltes Asszony) és Numi Tóremmel a Vöröshasû Cethal hátára iszapot hordatott a Bûvárkacsával. Az õsföldet Ataisznak nevezték. Numi Tórem (Öregisten) leeresztette égi palotáját - ez lett a Bölcsesség Vára. Itt kellett tudóssá nevelni a látókat, a sámánokat és a táltosokat. A három isten sárból és iszapból megformálta az elsõ emberpárt, Atomot és Piroskát.
Ataisz, az õ si földrész, ahol paradicsomi állapotok uralkodtak, az Örök Nyár birodalma volt. A Napot tekintették a legfõbb istenségnek, és a Bálványhegyen felépítették Ráten templomát. Itt helyezték el a megnyilvánult Õsisten, Ata-ízisz (Atyaisten) szentélyét, és itt rótták le kegyeletüket a többi isten elõtt is. Ataisz két õsi népnek adott otthont: a Hunoknak és az Agabáknak. Ezeknek a népeknek számos törzse alakult ki már az ataiszi idõkben. Mindkét nép értett a kézmûvességhez és a hajóépítéshez. Egyre több szárazulatot fedeztek fel és népesítettek be, betelepítve azokat magukkal vitt növényekkel és állatokkal. Létrehozták Anina Óm, Parszi Óm, Hikszosz Óm, Indijó Óm, Kuszkó Óm, Úr, Uruk, Paripa, Dabosa, Dorozsma, Kosztroma, Magyarka és Hunnor városait. Az Égi Atya tudta, hogy az emberiség hite a Nagy Minden-ségben nagyon erõs, és a Jó és a Rossz, valamint a Világosság és Sötétség harcában a Jóság és a Világosság hirdeti Isten akaratát. Ataisz szigetén ennek a hitnek a hirdetõje volt Magya fejedelem is, akinek utódai lettek a magyarok, az egyisten-hívõ jóemberek, akikhez más törzs gyermekei is csatlakoztak. Nemcsak az ataiszi népek, de a társbolygónk birodalmából érkezettek is többistenhiten éltek. Többen tisztelték a Napistent (Rátent), a Holdistennõt, a Földanyát, az Életanyát, valamint a Viharistent. A hitek leírását Anyahíta Arvisûra a társbolygón használt képjelekkel mind lerótta. Anyahíta az ideérkezettek közül egyedül volt egyistenhitû, legkisebb fiával, Atonnal, és unokájával, akinek Magya volt a neve. Az õ hitét vették át a magyar egyistenhitû, soknemzetiségû hívõk. Ez a csoport, ha lehetett, mellõzte a háborúskodást, a gyilkolást. Égbõl kapott hiten éltek, így az Anya-" híta kegyhelyen és Joli Tórem dombjai között megtelepedett egyistenhitûeket magyaroknak nevezték.
Ezen egyistenhí võk kezdetben nem képeztek külön törzset, hanem a jóemberek vallási közösségébe tartoztak. Ezen közösség tagjai sohasem háborúskodtak, hanem az Anyahíta által lerótt Egy Igaz Isten hitében nevelték fel gyermekeiket. Ataisz i. e. 5038-ban elsüllyedt, elnyelte a Nagyvíz, de az igazak az Égiek segítségével megmenekültek, így Kuszkó fejedelmi ifjú is. Ataiszból sikerült elhoznia egy olyan Földgömböt, amelyhez hasonlót Sis Tórem gyúrt össze a Föld keletkezésekor. A jó-szemû, okos hajósok megfigyelése alapján ezen a Földgömbön feltüntették az eljegesedés határait is, figyelmeztetésül, hogy azon túl nem szabad menni. Kuszkó emlékezetbõl megjelölte azt is, hogy a Nagyvízben hol volt az általa ismert Ataisz. A hajósok Kuszkó irányítása mellett 300 napig eveztek, míg a Nagyvízbõl lassan kiemelkedõ Új-földhöz értek. Kuszkó népe a magas hegyvidékekrõl lefolyó patakok mentén telepedett le. Legnagyobb számmal Kecsö törzse menekült meg. Õket a hun keveredésû hurunok kecsuánnak gúnyolták, a spanyolok quichének nevezik. Kecsö törzse soha nem hagyta el a Kuszkó alapította szent várost és a hosszan elnyúló hegyvidéket. Kiépítették az egész vidékre kiterjedõ barlangjaikat, ugyanúgy, ahogy Ataiszban volt. A Napistennek (Ráten Tóremnek) fényes kegyhelyet építettek, színarannyal borított falakkal, öt pavilont a Holdanya, a Csillagtejút, Villám Tórem és a Szövetségi Nagytanács (Nagyszala) tiszteletére. De a legszebb az volt, amelyik a Szivárvány-híd tiszteletére épült. Minden földi lélek ezen találja meg hozzátartozóit. A lelkek csak a Szivárvány-hídon mehetnek fel az égi-ekhez. Mama-Alpa elrendelte, hogy Tupi-Mama, a Szivárvány-híd ajtóõre csak olyan lelkeket engedjen a Szivárvány-hidra, akiket a Napisten kegyhelyén életének 12. és 24. napja között a bölcs férfiak õsvízzel és Mama-Alpának, a Jóságos Földanyának kereszt alakú szent jelével megkereszteltek.
Amikor az Arvisú rák ezen sorait olvastam, ugyanúgy, ahogy most Önben is, tisztelt olvasó, bevillant a keresztelés szertatásának õsi volta, elõdeink ismeretei a Földgolyóról, hajózó tudományuk, a kataklizmákkal vívott sikeres küzdelmük, az Égiekkel való kapcsolatuk, de megmaradt a kérdés, hogy mindez bizonyítható-e? A több mint hétezer éve létrehozott városok közül kiválasztottam Kuszkó-Ómot. Vajon megvan-e még? Az intuícióm azonnal a perui Cuzco városra összpontosította figyelmem. Amúgy is terveztem a Csendes-óceánba merült Mû kontinens töredékeinek megtekintését - ezek egyike a Húsvét-sziget -, és a visszaúton a perui õsi inka és csak a nagyvonalúan pre-in-kának, az inkák elõttinek nevezett kultúra maradványainak tanulmányozását. Cuzco város magán viseli az õslakosság erõszakos áttéríté-sének nyomait, az õsi szent helyek elpusztítását, vagy az arra tett kísérletet, mint ahogy ezt tették a Qprikanchának nevezett, inkának kategorizált szent hellyel is, melynek jelentése „az a hely, ahol az arany van". Az elsõ szint- ' jéig lerombolt szentély helyén az egyetemes szeretet nevében építették fel Isten házát a Pizarrót követõ idõszak térítõi, amit most St. Domingo templomnak hívnak. Amikor beléptem a templom fõkapuján és a belsõ udvarba érve megkezdtem a szokványos középkori mûemléktemplom megtekintését, a földbe gyökerezett a lábam, mert az alagsori épületek, amelyekre a templomot emelték, a Kuszkó által épített pavilonok voltak. Igaz, már nem eredeti szépségükben, mert a falakat borító vastag színarany lemezeket kitörték, és csak a csupasz falak és a bennük tátongó aranyborítást rögzítõ elemek helyei voltak láthatóak. De ezek a falak meztelenségükben is csodálatosak! Az egymáshoz illeszkedõ kövek közé késpengét sem lehet beszúrni, bármiféle kötõanyag nélkül ellenálltak a földrengéseknek és az évezredeknek, de az ember barbár pusztítása meglátszik rajtuk. Meglepetésemre, minden pavilon elõtti táblára a Kuszkó által adott nevek vannak felírva. Az idegenvezetõknek fogalma sincs arról, hogy ki volt Kuszkó, mikor alapította a várost, legjobb esetben Napistennek tartják õt. Az inka periódusban épített Napisten szentélynek mondják a templomot és a Villámistennek épített pavilonban arról gyõzik meg a látogatót, hogy a padló szintjén a falból kivezetõ nyílások vérelvezetõ csatornák, mert itt bizony véres áldozati szertartásokat tartottak.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
