A tengerparton �lõ agab�k a nagy V�z�z�n ut�ni ezer esztendõ alatt jelentõsen megsokasodtak. Az �szak fel� terjeszkedõ k�najokkal gyakoriv� v�ltak h�bor�skod�saik, s v�g�l a k�najok elfoglalt�k az agab�k �ltal lakott partszakaszt (ma S�rga-tenger k�rny�ke). Az agab�k egy r�sze beh�dolt, t�bbs�g�k azonban a hunokhoz menek�lt.

T�rt�nt egyszer, hogy Ordoszba t�li v�s�rra j�ttek �ssze a hun t�rzsek s�m�njai. Az ifjabb b�lcs Agaba �r�me ha­t�rtalan volt, amikor az Ordosz feletti B�lv�ny-hegyi v�s�ron felismerte az elpusztult hun t�rzsekbõl megmenek�lt ataiszi n�pek maradv�nyait. Itt �sszetal�lkozott G�g �s Mag�g hunjaival. Meg�rtett�k egym�st, �gy ismert�k fel k�z�s õsi eredet�ket.

A nagy �r�mre medvetort �ltek. Az elsõ medvetor holdt�l­t�tõl-holdt�lt�ig tartott. Ezen idõ alatt – Agaba javaslat�ra – megalakult az �regek ­Tan�csa, a huszon�t�dik napon pedig l�trehozt�k a hunok t�rzs-sz�vets�g�t, 24 t�rzs r�szv�tel�vel. Agaba kiv�l� reformer volt, �s az al�bbi pontokban elsõ reformtetteit foglaljuk �ssze:

1. A k�l�nb�zõ t�rzsek �s n�pek egyeztett�k mitol�gi�jukat, �s megszervezt�k a t�rzssz�vets�gek rendj�t.

2. Agaba ja­vaslat�ra �jrakezdt�k az idõsz�m�t�st, mivel a teleholdak hold�v sz�ml�l�sa – a gya­kori k�d�k miatt – neh�zkes �s elt�veszthetõ volt. Ez�rt mindenki egyet�rtett azzal, hogy egys�ges idõsz�m�t�st kell bevezetni. Ekkor m�r az Ataisz pusztul�sa ut�ni 12968. hold�vet �rt�k (Kr. e. 4040-ben). Az �j idõsz�m�t�s szerint egy esztendõ az egyik medvetort�l a k�vetkezõig tartott, teh�t az egyik t�ltõl a m�sik t�lig.

3. Az elsõ t�rzssz�vets�gi fõs�m�n Agaba lett.

4. Agaba az �r�­sukat is megreform�lta, �s az �ltala alkotott rov�s�r�st �ltal�noss� tette a s�m�nok k�r�ben.

5. Agaba javaslat�ra kezdt�k el �rni t�rt�nelm�ket is. A fõs�m�nok mindenkori k�teless�ge lett, hogy a hun t�rzssz�vets�g esem�nyeit a val�s�gnak megfelelõen meg�r�k�ts�k. Ez�rt t�rt�net�r�suknak „Arvisura” azaz „Igazsz�l�s” nevet adt�k, �s ezeket az agaba t�rzse �ltal Ataiszb�l hozott aranylemezeire r�tt�k, hogy az idõ vasfoga el ne puszt�tsa. A fõs�m�n mellett mindig rov�s�m�nok mûk�dtek (mivel a fõs�m�­nok l�t�sa idõvel meggyeng�lt). Az Arvisura rov�sok szok�sa Anyahita õsi ataiszi Arvisura rov�sait eleven�ti fel, �s folytatja a munk�t, hogy az emberis�g kr�nik�j�t ily m�don is megõrizz�k.

6. Legelõsz�r k�z�sen ler�tt�k Ataisz hitvil�g�t. Minden n�p elmondta a saj�t ismeret�t a t�m�r�l, amit egyeztettek, �s a k�z�s �ll�spont ker�lt r�gz�t�sre.

7. Az i.e. 4040-ik �v­tõl folyamatosan �rt�k a ma m�r õsi reg�t az Arvisur�kat. Mivel az Ordosz k�r�li telep�l�s lak�i �zok voltak, a rov�s�m�nok mindig az õ nyelvj�r�sukkal r�tt�k le az �jabb Arvisur�ikat. Nyelv�k az �vezredek sor�n keveset v�ltozott, ezt ma magyar nyelvk�nt ismerj�k.

8. Megalap�tott�k a Tûzfut�si vet�lkedõt. A vet�lkedõ gyõztese kalandoz�sokat vezethetett Ataisz lesz�rmazottainak felkutat�s�ra.

9. Agaba t�rekedett, hogy a sz�vets�gbe t�m�r�lt �j n�pnek m�g az eml�kezet�bõl is kit�r�lje az ember�ldozat fogalm�t.

10. T�rv�nybe iktatt�k, hogy minden ember�ltõ alatt legal�bb egy alkalommal kalandozni menjenek b�k�s avagy h�bor�s c�llal, mert csak az �jonnan l�tott �s ta­pasztalt �lm�nyek alapj�n lehet tov�bbfejlõdni. A s�m�nrajcsur v�llalko­z� ifjaib�l minden 25. �vben m�s-m�s ir�nyba kalandoz�kat k�ldtek rokonl�togat�sra, hogy �lland� kapcsolatot tartsanak az ataiszi n�pekkel.

Kr.e. 4040-ben a T�rzssz�vets�g tagjai lettek (24): t�rk, kaza-hun, sz�ki-hun, bolg�r, j�sz, lett, manysi, mari, komi, csuvasz, vepsze, tat�r, kun, manzsu, kabar, mordvin, �z, suoma, v�t, bask�r, �szt, �jgur, mongol �s avar t�rzsek. 

�regek Tan�csa

Ma egy �llamban a parlament hoz olyan d�nt�seket, amely a nemzet eg�sz�re hat�ssal van. Az ilyet demokratikus int�zm�nynek szok�s nevezni. A szakr�lis birodalomban a parlament helyett a b�lcsek, a v�nek, az �regek tan�csa hoz d�nt�seket. A fejedelem vagy kir�ly m�g�tt �ll� test�let komoly erk�lcsi �s tudom�nyos alapot ad a szervezetnek, amelyet k�pvisel.

Az �regek Tan�cs�t Kr.e. 4040-ben hozt�k l�tre, egyidõben az �j Arvisura korszak �s idõsz�m�t�s bevezet�s�vel, amely az�ta is tart. S�m�nf�le emberek �s a t�rzsek vez�rei alkott�k az elsõ Tan�csot.

A Tan�cs hivatott olyan esetekben d�nteni, amikor konfliktus �s zûrzavar alakul ki a kir�lyi vezet�sben. Konkr�tan megt�rt�nt, hogy mikor Atilla meghalt i.sz. 453-ban, a fiai �s Buda fia k�z�tt testv�rh�bor� t�r ki a hatalom�rt. A helyzetet a Tan�cs oldotta meg, rendet �s b�k�t teremtve. Akkor Buda fi�t, Alad�rt elk�ldt�k a K�rp�tokb�l.

A fõvez�r �ltal hozott t�rv�nyek elfogad�s�ra, szentes�t�s�re is a Tan�csot k�rt�k fel. Az �regek Tan�csa olyasf�le hatalommal b�rt, mint ma a k�zt�rsas�gi eln�k. A Tan�cs el� ker�ltek azok a jelent�sek is, amelyek a f�ld m�s ter�let�rõl �rkeztek a helyi rov�kt�l.

Olyan d�nt�seket hozhatott tov�bb� a Tan�cs, amelyek a teljes t�rzssz�vets�g eg�sz rendszer�t �rinthett�k. P�ld�ul, amikor a rov�skarakterek haszn�lat�r�l vit�ztak �s d�nt�ttek, hogy a szok�s azonos rendszer (t�rv�ny) szerint l�tezzen mindenhol.

A diplom�ciai �gyeket is ezen a f�rumon t�rgyalt�k meg. A Tan�cs foglalta �r�sba Kr.e. 2475-ben a v�rszerzõd�ssel megpecs�telt B�ke �s Rokons�g szerzõd�st a hunok �s a kinajok (k�naiak) k�z�tt.

A Tan�cs d�nt�tt arr�l is, ki induljon �tnak, ha hadj�rat vagy kalandoz�s k�sz�lt. Nemcsak a szem�lyekrõl d�nt�ttek, hanem a l�tsz�mr�l �s a k�l�n�tm�ny �sszet�tel�rõl is.

N�vfelv�telkor, beavatotti n�vad�skor a Tan�cs mondott �ment az elhat�roz�sra, �s õk ind�tott�k be az oktat�sokat, k�pz�seket is.

Az �regek Tan�csa egy f�ldi szervezet neve, azonban ilyen f�rum a galaxisban is van, amelyet V�nek Tan�cs�nak neveznek. Az Ordoszban megalak�tott Tan�cs az �gi f�rum f�ldi „aloszt�lya” volt.

Papi elnevez�sek

A Hun k�z�ss�gben mindenkinek megvolt a feladata. Ordoszban 25 f�le szakot lehetett tanulni �s ennek megfelelõen v�lt valaki ilyen vagy olyan papp�. Az, hogy papot mondunk, azt jelenti, hogy szakm�ja mellett tudta �s hirdette az õsmagyar vall�s egyistenhit�t. A papi tiszts�gek a k�vetkezõk voltak.

abak�n: �regtan�cs-pap,

 arbag: gy�gy�t�-pap,

 bacsa: ell�t�­pap,

 b�n: õrs�gpap,

 barus: j�vendõmond�-pap,

 boksa: tud�s-pap,

bõd: bõs�gpap,

dalacs: katona-pap,

duru: sz�vet­s�gi-pap,

 gyula: szerzõd�si-pap,

 hars�ny: kispap,

hor­ka: b�r�s�gi-pap,

 igric: �neklõ-pap,

 jaku: �ssze­k�tõ-pap,

 k�cs: v�ndorl�-pap,

kende: napisten-pap,

mag�c: var�zsl�-pap,

 naz�r: istenid�zõ-pap,

pateszi: �registenidõ-pap,

regõs: tan�t�-pap,

rimol�n: gondoz�-papnõ,

 sz�cs: aranyasszony-pap,

t�rk�ny: kov�cs-pap,

 ulcs�k: nemzets�g-pap,

vajda: kalandoz�-pap.