Anyahita fia, Buda fejedelem h�zas ember volt, amikor Mezopot�mia f�ldj�re l�pett. Suhan volt a p�rja, akinek apja Sut� volt. Suhan idõk�zben meghalt �s az apjuk ott maradt k�t le�nygyermek�kkel, Arannal �s En�hhel. Eridõ haj�svez�r l�nya, Mari v�llalta, hogy a k�t l�nyt felneveli. Ebbõl a seg�ts�gbõl azt�n h�zass�g lett, amire az apa, Eridõ is �ld�s�t adta.

Suhan temet�s�n azonban kellemetlen incidens t�rt�nt, mely csak k�sõbb der�lt ki, amikor Magya fejedelem az 58. hold�v v�g�n n�psz�ml�l�st tartott. Kider�lt, hogy a gy�szszertart�son G�g lesz�rmazottai k�z�l h�rom d�szkocsi, azaz sz�k-hord� fi�t fel�ldoztak.

Magya fejedelem G�g fia volt, �s amikor tudatosult benne a t�rt�ntek s�lya, Magya �s n�pe elhagyta �r v�ros�t. Ennek oka az volt, hogy a hunok m�lys�gesen el�t�lt�k az ember�ldozatokat. G�g �s Mag�g t�rzsei csakis �llatokat, rendszerint feh�r l� �ldozatokat mutattak be v�r�ldozatk�nt. A gy�szol�k pedig addig nem mehettek el, am�g a fel�ldozott �llatokat meg nem ett�k, �s maradv�nyaikat el nem �gett�k.

M�r Ataiszon is gyakran elõfordult, hogy �r n�p�nek l�tsz�ma az�rt volt mindig kisebb, mint a t�bbi t�rzsbeliek�, mert a fejedelmi szem�lyek temet�s�n azoknak a szolgahad�t minden esetben meg�lt�k, hogy a fejedelmi szem�lyt az �gi birodalomban is szolg�lni tudj�k. Az �r �s agaba n�pekkel ellent�tben a hun t�rzsek, akik �llatokat �ldoztak, l�tsz�ma mindig nõtt.

Magya vezet�s�vel teh�t kiv�ltak a hunok t�rzsei �r t�rs�g�bõl, de Buda fejedelemmel v�rszerzõd�st k�t�ttek, hogy egym�st a tov�bbiakban is megseg�tik. A v�rszerzõd�s �rtelm�ben 60 hold�v ut�n Buda 237 k�zmûvest ind�tott �tnak az elv�ndorl�k ut�n, akik idõk�zben megalap�tott�k Paripa �s Dab�sa v�rosokat.

Paripa �s Dab�sa v�rosok megalap�t�sa

G�g fia, Magya fejedelem elindult teh�t �rb�l 576 lovas leg�ny�vel �szak fel�, a Tigris jobb partj�n. Magya h�rom fia, Hunor, Magyar �s Kurd is vele tartott. Ezen a ter�leten egy�bk�nt �l�m t�rzsbeli õslak�k �ltek, akik m�g annak idej�n egy�tt menek�ltek el a Samasna t�rzsbeli K�ldi vit�zzel Ataiszr�l a kiv�gz�s�k elõl.

Kurd fejedelemfi �sszeh�zasodott Aratu hegyi vez�r l�ny�val, En�hhel. Ezen az �nneps�gen tov�bbi 480 hun lovas k�t�tt h�zass�got Uruk v�ros�nak le�nyaival.

Paripa �s Dab�sa k�z�tt �llt Pusztaszer, ahol a lovas vet�lkedõket tartott�k, melyeket az ataiszi hagyom�nyok eml�k�re rendeztek meg, ahol szint�n egy Pusztaszer nevezetû helyen tartott�k a lovas versenyeiket, a Nagy S��nt.

Magyarka �s Hunnor megalap�t�sa

A Napkit�r�sek tov�bbra sem szûntek, a sz�razs�gok �s betegs�gek elõl a hun lovasok t�bbs�ge a Nagyhegyen t�li s�ks�gra v�ndorolt. Nagyhegy alatt ma a Kauk�zust �rtj�k. Ott alap�tott�k meg Magyark�t, amelyet Magya fejedelem legkisebb fi�r�l neveztek el.

A m�sik Magya-fi�, Hunor kelet fel� indult, ahol egy nagy lovas-legelõ v�g�n megalap�totta Hunnor v�ros�t. A harmadik fi�, Kurd pedig visszak�lt�z�tt Dab�sa �s Paripa v�ros�nak vid�k�re. Ezt a ter�letet az�ta is (6000 �ve) kurdok lakj�k.

Hunnor v�rosa Mong�lia mellett volt. Am�g oda el�rtek, l�trehozt�k sorban a hun sz�vets�gi gyarmatokat, �gy Hunnor v�ros�ba m�r csak igen kev�s l�val �rkeztek.

Magyarka �p�t�s�t Szav�rd lovas parancsnok vezette, a legkisebb fejedelmi ifj�, Magyar pedig beind�totta G�g �s Mag�g tan�t�sai alapj�n a s�m�nk�pz�st. A s�m�nk�pz�s tan�t�sai m�lyen el�t�lt�k a temet�si v�res �ldozatot, amelynek alapj�n 3 sz�khord� t�rsukat egykor kiv�geztek Suhan fejedelmi asszony temet�s�n. N�h�ny sz�z �v eltelt�vel Magyark�n megsz�ntett�k az Armog�r k�pjeleket, �s csup�n a 24 hun t�rzs k�pjeleinek egyszerûs�tett form�j�t alkalmazt�k.

Hunor egyik lesz�rmazottja volt Buharata, aki Magyark�n az õsmagyar hit fellegv�r�t �p�tette ki. Magyark�n a k�zmûves szav�rdok �s szabir magyarok laktak, majd Kr.e. 4040-tõl a hunok k�zpontja is ez lett. Az idõt Ordoszt�l elt�rõen tûzszerz�si �vekben sz�molt�k, nem pedig medvetorosban. A kettõ k�z�tt az a k�l�nbs�g, hogy a tûzszerz�si �vsz�mol�s kezdete Kr.e. 13508, a medvetoros� pedig Kr.e. 4040.

Magyarka v�rosa 20 �v alatt �p�lt fel, ki�p�tett�k a csatorn�z�st, az alacsonyabb dombokon �s a s�k ter�leteken is. A v�rosban l�pcsõzetes f�ldmûvel�st v�geztek.

Magyarka t�rv�nyei �gy sz�ltak, hogy minden vend�g csak egy napig alhat a v�­rosban.

Buharata fõs�m�n S�rja t�r�k rimal�nyt (gondoz� papnõ) vette el feles�g�l.

A megalap�tott gyarmatokon k�v�l l�trej�tt tov�bb� Marina birodalma, azon bel�l Mari v�rosa. Az Uruki birodalom jelentõsen kinõtte mag�t, �s Kr.e. 4000 t�j�n m�r 12 v�rosb�l �llt. Ezek �r, Eridu, Larak, Tibira, Sipar, Nippur, Uruk, Surupak, Aratta, Pintor, Kis �s Mari voltak.