Az ember, b�r h�snak �s v�rnek tûnik m�gis f�nybõl van. Az atomjainak legkisebb eleme f�ny, energia, transzcendens minõs�g. A Teremtõ Egy energi�ja t�kr�zõdik le minden teremtm�ny�be, �gy az emberbe is. Ha ezt az alapt�telt elfogadjuk, �rthetõv� v�lik, hogyan j�rhatnak isteni minõs�gû emberek a f�ldi vil�gban.

Anyahita az Istenanya f�ldi k�pm�sa volt, J�zus pedig az Aty��. Az Egy t�bb f�zisban t�kr�zi mag�t, t�bbsz�r fakad ki belõle energia. Egy ilyen korai lefakad�s Nimr�d energi�ja is, aki t�bb szinten l�tezik. Esszencia szinten a Teremt�s legelej�n, vagy ha kedve �gy tartja, testet �lt a fizikai vil�gban.

Az esszencia �llapot�ra utal a csillagos �gboltunkon l�that� Orion csillagk�p, amely azt mutatja, hogy az �gi vad�sz val�ban az �gben van, b�r az esszencia szintj�n gondolkodva nincs fent �s nincs lent. 

Nimr�d a magyarok egyik õsapja. Szem�lye, energi�ja megtal�lhat� megnyilv�nulatlanul p�ld�ul a sum�r mitol�gi�ban vagy a teremt�sfiloz�fi�ban �pp�gy, mint testben a K�zel-Kelet egykori lovas fejedelmek�nt vagy oroszl�nvad�szak�nt.

Õ ma is l�that�, amikor az Orion csillagk�pre tekintesz, �s õ lesz Veled akkor is, amikor ezen sorok olvas�sa k�zben gondolatban megsz�l�tod õt! 

Ezer�ves hamis k�p Nimr�dr�l

Õsi kr�nik�ink k�z�l Th�r�czy J�nos: A magyarok kr�nik�ja az al�bbiakat id�zi Josephus t�rt�net�r�t�l Nimr�dr�l. „Kh�s nemzette Nimr�dot is. Ez volt az a Nimr�d, aki No� ut�dait r�vette az �r elleni l�zad�s�ban ama h�res torony �s v�ros �p�t�s�re. Ez�rt �rja Josephus a zsid�k r�gi t�rt�nete c�mû munk�j�ban:

 „A S�mtõl, Kh�mt�l �s J�fettõl sz�rmaz� n�pt�rzsek ugyanazt a h�ber nyelvet haszn�lt�k, am�g Nimr�d �ri�s az �z�nv�z ut�ni k�tsz�zegyedik esztendõben eg�sz rokons�g�val egy�tt el nem kezdte a tornyot �p�teni, az �j �z�nv�ztõl val� f�lt�ben, hogyha t�rt�netesen megism�tlõdn�k az �z�nv�z, a toronyba menek�lve elker�lhesse az �r bosszul� �t�let�t.”

Nem hiszem hogy �gy t�rt�nt volna. 

Az �r sohasem bossz��ll�. Az EGY csak n�ma szeml�lõje cselekedeteinknek, de sohasem b�ntetõje. M�rt b�ntetn� �nmag�t? Ilyen istenk�pet a magyar sohasem ismert!

A torony nem a v�z elleni v�dekez�sre szolg�lt. �z�nv�zkor hatalmas erõk hada mozdul meg. �z�nv�z �nmag�ban soha sincs. A torony egy f�ldreng�st nem b�rna ki, egy meteorbecsap�d�st szint�n nem. Ilyen biztons�gra csak egy egy�gyû, egoista, tudatlan vez�r t�rekedhetett volna.

Nimr�d viszont nem ilyen volt, hanem egy istens�g, r�sze az Origin�lisok (elsõdleges teremtõk) „erej�nek”. Nimr�d õsk�pe majdnem egyidõs t�ridõnk megsz�let�s�vel. Ebben az idõszakban m�g nincsenek f�ldr�szek �s nincsenek emberek sem.

Idõvel, amikor emberek lettek teremtve, �lt a F�ld�n egy f�rfi, aki a Nimr�d nevet kapta. Abban a korban �lt, amikor a F�ld magyar lakoss�ga olyan k�zel �llt az isteni vil�ghoz, hogy majdnem �rinthette azt.

Ha valaha Egyek voltunk Istennel, nem f�lhett�nk tõle, �s nem f�lhett�nk a puszt�t�s�t�l sem. A f�lelem sz� Isten orsz�g�ban ismeretlen.

Nimr�d nem lehetett m�s tudatban, csak abban amit Atyja �s Anyja bel�pl�nt�lt, ez pedig a Kozmikus Egys�g mindentud�sa volt. Ez mag�ban foglalja az al�zatot mindennel szemben, ami csak L�tezik �s az ember al�zata abban a korban m�g nem csapott �t egoizmusba.

Az Arvisur�k Nimr�dot b�k�s, m�sokat seg�tõ szem�lynek, egy m�rhetetlen gazdag birodalom ur�nak �rja le.

A k�t �rp�dv�r �s Nimr�d

�rp�d ap�sa Agadi, igen eszes �s gazdag kereskedõ volt. �rdekter�let�t Kurd-f�ldtõl eg�szen a Nagy-Meleg-tengerig kiterjesztette. Agadi �s �rp�d a Zab foly� torkolat�n�l �s a R�ten foly�n�l ki�p�tett k�t �rp�dv�rat. A R�ten melletti �rp�dv�r k�zel volt a tengerparthoz, ahova folyami haj�kkal sz�ll�tottak.

Az �rp�dv�rak k�z�tt teljes�tett lovas parancsnoki szolg�latot Nimr�d, ameddig vissza nem vonult.

Nimr�d fiatalkora – kb. Kr.e. 4020.

Nimr�d az Osz�t nemzets�gbõl sz�rmazott. Nagyapja, K�m a Tigris mellõl menek�lt el a nagy �rvizek elõl �s Magyark�nak a Nagy-Meleg-T� fel� esõ hegyvid�k�n telepedett le. K�m a Bibli�ban is szerepel mint No� fia. 

Nimr�d apja az �z (õspal�c) nemzets�gbeli Kusz vit�z volt, aki k�nnyen beilleszkedett az osz�t nemzets�g asszonyuralmi t�rsadalm�ba. Ma ez m�r alig l�tezik a vil�gban; a f�rfienergia dominanci�ja elnyom� m�rt�ket �lt�tt.

Nimr�d a Biblia szerint is nagy vad�sz volt, aki m�g a barlangi med­v�kkel is megbirk�zott. B�tors�g�t apj�t�l �r�k�lte, �s Magyarka nagy vet�lkedõj�n elnyerte, hogy Ordoszba k�ldj�k s�m�nk�pz�sre, ahol Ur�s pateszi cso­portj�ban bacsa-s�m�n lett. Ez ell�t� papi rangot jelentett. Nimr�d teh�t tanult ember volt.

Az �re­gek Tan�csa �gy d�nt�tt, hogy a 28. medvetoros �vben (Kr.e. 4012.) �jra kell ind�tani a s�m�nk�p­z�st. Ezt azzal indokolt�k, hogy a j�rv�nyos megbeteged�sek miatt nem volt elegen­dõ, j�l kik�pzett s�m�n. Ezen a k�pz�sen vett r�szt Nimr�d is.

Nimr�d tagja volt azon ter�letfelkutat� csapatoknak, amelyek az �szaki Zagrosz hegys�g bizonyos r�szein – akkor Medv�s Hegyek Orsz�g�nak nevezt�k – kalandoztak. T�bb csapat keresett leteleped�sre alkalmas helyeket.

Nimr�d feles�ge, Tuli rimal�ny (gondoz� papnõ), szabir any�t�l sz�letett.

Nimr�d, a lovasfejedelem

Az õsi K�zel-Keleten Õs-�rp�d birodalma K�ldi-f�ld egyik hatalmas gyarmata volt. A birodalomnak kiterjedt kereskedelmi kapcsolatai voltak, amelyet lovassz�zadok fel�gyeltek. Nimr�d az �rp�d-sz�zad lovasfejedelme volt. T�rt�nt egyszer, hogy Nimr�d �sszeveszett egy m�sik kereskedõv�ros vezetõj�vel, Araddal. Arad�k ennek k�vetkezt�ben kiv�ltak a lovassz�zadb�l, �s a fesz�lts�gek elker�l�se v�gett �j tengeri kik�tõt (�j �rp�dv�r) �p�tettek.

A k�t �rp�dv�rra az Arvisur�n k�v�l is tal�lunk utal�st. A r�g�szek e ter�letet Arpach-i-Yasnak nevezik. A Hawaii-n �lõ V�mos T�th B�tor �ltal �ssze�ll�tott Tamana t�rk�pek k�z�tt is szerepel a k�t �rp�dv�r. A Bibli�ban No� csal�df�j�n is szerepel egy Arpaks�d, aki az Õs-�rp�ddal azonos.

Nimr�d, a kialakult konfliktus miatt egy ideig m�g ell�tta a k�t �rp�dv�r k�z�tti szolg�latot, majd abbahagyta, �s a legh�­resebb vad�sz lett az Oroszl�nok birodalm�ban. Innen eredeztethetõ az Esztergomban is l�that� oroszl�nos c�mer, amely r�szlete a c�mlapon is feltûnik.

Nimr�d, kiv�l� lovasaival a Tigris-parti �rp�d �s a tengerparti Arad v�ros k�z�tt k�s�rte Agadi szabir fejedelem kereskedelmi karav�njait, �s k�zben folyton vad�szott �s szenved�lyesen gyûjt�tte a kis szarvasgid�kat, s azokat az �ltala alap�tott Nimr�d v�ros vadaskertjeiben teny�sztette.

Mivel a legt�bb h�olvad�s ut�n nagy �rv�z keletkezett, egyre t�bben menek�ltek Nimr�d v�ros�ba. Tuli is igen sze­rette az �llatokat, kar�mjaikban sok juhot, szarvasmarh�t �s kecsk�t teny�sztet­tek. �gy az ide menek�lõket mindig el tudt�k l�tni friss �lelemmel.

Nimr�d, a nagy vad�sz

Nimr�d a v�delmi munk�k ut�n a dah�k �s a saka-szk�t�k birodalm�ban oroszl�nvad�szattal �s medvevad�szattal foglalkozott. Sokan csatlakoztak hozz�juk �s pr�mes �llatokb�l k�sz�lt bund�kkal l�tt�k el az �rm�ny, daha, zagrosz �s saka n�pek �ltal la­kott Het-Anita birodalmat.

A biztons�goss� v�lt kereskedelem �s Nimr�d vad�szatai igen k�zkedveltt� tett�k a h�res bacsa-s�m�nt. 5 �v alatt 35 oroszl�nt ejtett el. Ezt elsõsorban nem fizikai erej�nek k�sz�nheti, hanem annak, hogy Nimr�d �rz�­kelte az oroszl�nok gondolat�t.

Nimr�d v�ros�nak egy kõfallal beker�tett vadaskert­j�ben „K�ly�k-�llat” vadaskertet alak�tott ki kis oroszl�nokb�l, õzekbõl �s m�s kis vad�llatokb�l a gyermekek �r�m�re.

Amikor Nimr�d vad�szatra ment, sok apr� �llatk�lyk�t hozott haza a gyermekeinek. Ezek k�z�tt sok oroszl�nk�ly�k is akadt, akik a gyermekeivel j�tszadoztak. Egyik fia sz�r�s szemû beavatottk�nt sz�letett, akit – h�rom �lõ nagysz�lõje miatt – h�rom sz�tagos n�ven D�nielnek ne­veztek.

Nimr�d birodalma

Nimr�d birodalm�hoz tartozott az �j Nimr�d v�rosa melletti Assz�-�r, a L�v�ros, ahol hetenk�nt minden v�s�rnapon, l�v�s�rokat tartottak. L�v�ros lett k�sõbb a hadsereg k�zpontja.

Pintor v�rosa volt a beavatottak k�zpontja, Nippur pedig az �r�papok�. Nimr�d v�ros�ban a j�l�t �s a bõs�ges �lelem miatt gyorsan szaporodtak a lakosok. Lovasai Nimr�ddal egy�tt �l isten h�või lettek.

Arad-Agadi-Mari-�rp�d-Nimr�d �s �rp�dv�ra k�zt a szab�r t�rk�ny-rov�s volt haszn�latban.

Nimr�dnak �s v�ros�nak a jelk�pe az oroszl�n lett, mivel Nimr�d 35 oroszl�nt ejtett el. Az õ p�ld�j�t k�vetve minden vit�z olyan �llatot karcolt �s festett a z�szl�j�ra, amilyen vadat a legt�bbsz�r elejtett. Volt, aki szar­vast, volt aki medv�t, b�l�nyt, sast, a folyami hal�szok halat, L�v�ros uralko­d�ja pedig egy lovat rajzoltatott a z�szlaj�ra.

A Birodalomhoz tartoz� v�­ros�llamok k�z�tt �r, Suruppak, Uruk, Umma �s Kis voltak a legmûveltebbek.

Nimr�d kor�ban a tengeri n�pek kezdtek behatolni Mari �s Uruk birodalma ter�let�re. A sz�r kereskedõk aranykincseik birtok�ban egy kis telep�l�st alap�tottak Ninive n�ven �s fallal vett�k k�r�l, azonban Nim­r�d harcosai elõtt a kapuikat mindig megnyitott�k, mivel Agadi kereskedõh�z�nak t�mo­gat�s�t is �lvezt�k.

Az oroszl�nkapus Ninive a Nimr�d birodalom fõv�rosa lett, amely a 40. medvetoros �vben (Kr.e. 4000.) Nimr�d 8 fejedelmes birodalm�ban �p�lt fel. A v�rost egy Ninive nevû beavatott �p�t�sz tud�s tervezte, aki Buda kõfarag� fejedelem nemzets�g�bõl sz�rmazott.

B�bel �s Tabira – Kr.e. 4018.

Nimr�d feles�ge, Tuli a k�zel-keleti Ardi foly� torkolat�t�l terhess�ge miatt m�r nem folytathatta �tj�t f�rj�vel a vad�szatokon.

Ardi v�ros�nak szent�ly�ben a 22. medveto­ros �vben (Kr.e. 4018.) fi�ikrei sz�lettek: B�bel �s Tabira, akik egym�st�l merõben k�l�nb�ztek. B�bel rajong�sig szerette a lovakat, m�g a kis Tabira ink�bb a kis lib�kat �s csirk�ket kedvelte. B�bel m�r 5 �ves kor�ban lovagolt, m�g Tabira le�nyj�t�kokkal j�tszott.

Nimr�d gyermekein megmutatkozott a polarit�s. A magyar mond�k Hunorr�l �s Magyarr�l besz�lnek, az Arvisur�k B�belrõl �s Tabir�r�l. Ha puszt�n csak a neveket venn�nk alapul, akkor ellentmond�sba �tk�zn�nk. Viszont m�lyebb elemz�st v�gezve bel�tjuk, hogy a nevek azonos energi�kat jel�lnek. Az Ikrek energi�j�t.

Nimr�dnak az Arvisur�k szerint n�gy gyermeke sz�letett. Lehet, hogy volt t�bb is, de egyenlõre csak r�luk tudunk. Nimr�d fia volt – az ikrek mellett – egy magasan k�pzett beavatott, D�niel �s egy negyedik gyermek, Dobok is. A beavatott fi�r�l a Biblia a D�niel K�nyv�ben �r, ahonnan kitûnik, hogy ak�rcsak apja, õ is legyõzte az oroszl�nokat, amikor meg�l�s�kre a verembe dobt�k.

Nimr�d csal�df�ja

Nimr�d Nyolcas fejedelems�g�nek birodalma

Nimr�d nagy hatalomra tett szert a K�zel-Kelet õsi vil�g�ban az i.e. V. �vezred legv�g�n. Nimr�dot nyugodtan nevezhetj�k a vil�gkir�ly c�men �s a f�ld elsõ kir�ly�nak. Nimr�d hatalmas birodalom ura volt, amelynek ter�lete Mezopot�mi�t�l Egyiptomig; a K�spi-tengertõl a Melegvizek Birodalm�ig (K�rp�tok) terjedt.

A birodalom n�peit pedig a k�z�s magyar nyelv �s �r�sbelis�g tartotta �ssze. A birodalom n�pei �s elhelyezked�s�k al�bbiak szerint alakult:

1. Szab�rok – A Tigris �s Eufr�tesztõl Agadi �s Mari v�rosa t�rs�g�ig.

2. Saka-Szk�t�k – Magyarka (Kauk�zus) t�rs�ge.

3. Etruszkok – Az Ida hegy d�li oldal�t�l a Meleg-tengerig.

4. Ah�jok – Az Ida hegytõl �szakra a Fekete Nagyv�zig.

5. Szav�rd Magyarok – Magyark�t�l, a meleg Nagy-t�t�l a Van-t�ig.

6. �zok, avarok, gara�zok – Magyark�t�l Umm�ig.

7. Hun T�rzssz�vets�giek – H�tv�ros, M�nes Birodalma (mai Egyiptom).

8. Kunok – Magyarka �s a Mari birodalom k�z�tt (mai Kelet-T�r�korsz�g).

A K�zel-Kelet õsnyelve, amely Nimr�d elõtt az eg�sz f�ld nyelve volt (M�zes I. 11:1) a szab�rok, a saka-szk�t�k, az etruszkok, az ah�jok, kunok, az �zok �s avarok, a hun t�rzssz�vets�giek �s a szav�rd magyarok �ltal besz�lt magyar nyelv volt.