Az �z�nv�z

Ahogy az �giek azt m�r t�bb �vsz�zaddal azelõtt meg�zent�k a f�ldi beavatottaknak, Kr.e. 5038-ban Ataisz szigete v�gleg els�llyedt. Az ezt megelõzõ idõkben Armogur fejdelem l�tva, hogy a Nagyv�z elkezdett emelkedni �s a tengerparti hal�sztelepeket el�nt�tte az �r, h�rom fi�t �tnak ind�totta, hogy a felmeleged�s k�vetkezt�ben a j�ghegyek al�l elõbukkan� f�ldeken l�tes�tsenek gyarmatokat.

Kuszk�t keletre k�ldte, aki k�sõbb K�z�p-Amerik�ban �rt partot, �s megalap�totta a Kuszk�-�m birodalmat. Suv�t d�lre k�ldte, aki az Antarktiszt�l �szakabbra fekvõ – akkor m�g l�tezõ – szigeten alap�totta meg Suva-F�ldj�t. Buda pedig nyugat fel� indult el �s a Tigris foly� �bl�nek t�j�n megalap�totta Anina-�m gyarmat�t.

A h�rom fi� �tnak ered�se elõtt megesk�dtek, hogy egym�st mindig keresni fogj�k, hogy az ataiszi n�pek �r�kk� kapcsolatban maradjanak egym�ssal.

Legelõsz�r Suva vezet�s�vel indult el a d�li k�zmûvesek haj� l�ncolata. Ut�na Buda b�rk�i indul­tak Szav�rd k�zmûveseivel. V�g�l n�d­cs�nakok k�s�ret�ben Kuszk� indult napkeletnek.

Egy holdt�lte telt el, am�g az agab�k t�rzse is �tra kelt Ataisz sziget�rõl. Õk l�tes�tett�k k�sõbb Agaba-�mot, a k�nai S�rga foly� (Hoang-ho) torkolat�n�l.

Agab��k alighogy elhagyt�k a szigetet, minden idõk legnagyobb f�ldreng�se k�vetkezett el. A tûzok�datban �s a mennyek szakad�s�ban Kuszk� k�s�rõ n�d­haj�i mind eltûntek. Agaba k�t vitorl�s (k�zmûves) haj�ja is csak nehezen tudott meg­menek�lni az �z�nv�z elõl.

Buda �jraalap�tja �r v�ros�t – Kr.e. 5050 k�r�l

Bud��k haj�i nagyon sok�ig h�nykol�dtak a tengereken. Buda m�g Ataiszon, a B�lv�ny-hegyen gyûjt�tte be az utaz�shoz sz�ks�ges inform�ci�kat �s azok alapj�n, 30 holdt�lte ut�n meg�rkeztek Mezopot�mia ter�let�re.

Ott a m�r kor�bban elmenek�lt n�pek sz�ll�shelyeit tal�lt�k, ami az egykori K�ldi-birodalom r�szek�nt sz�lethetett meg, de a sorozatos kisebb-nagyobb �z�nvizek miatt a v�ros Bud��k �rkez�sekor m�r r�g�ta lakatlan volt. A nyomok azonban hajdani �let l�tez�s�rõl �rulkodtak.

Ezen a kor�bbi sz�ll�shelyen Buda �jra megalap�totta �r v�ros�t. Haj�ikon az ataiszi �thegyrõl hoztak �llatokat magukkal, amelyek a d�s legelõk�n hamar elszaporodtak �s meghonosodtak.

�rdemes tudni, hogy a t�rs�gben, b�r Bud��k voltak az egyetlen telepesek, a Zagrosz hegys�g t�loldal�n �rm�na, �rm�ny Napkir�ly �lt kis sz�m� n�p�vel.

Buda �gy hat�rozott, hogy a sikeres partot �r�s �s az �j v�ros alap�t�s�ra k�z�s kegyhelyet �p�t fel Anyahita �s Anina istenasszonyok tisztelet�re. Ehhez a k�vetkezõ d�nt�seket hozta:

1. Haj�parancsnok�t, Eridõt visszak�ldte Ataiszra egy haj�val, hogy Armog�r fejedelem k�ldj�n a B�lv�ny-hegyrõl kifaragott �p�tõk�veket. �r t�rs�g�ben nem volt ugyanis kõ.

2. Szevan, �rm�ny fejedelmi ifj�val azt �zente a Napkir�lynak, hogy gyors cs�nakokkal l�ssa el õket, amelyekkel a sz�les foly�kon felfel� is k�zlekedhetnek.

3. Az �rm�nyektõl k�rt seg�ts�get abban is, hogy �ghetõ anyagot, tetõfedõ n�dat, valamint a hegyekbõl �p�tõf�t sz�ll�tsanak az �p�tkez�sekhez.

Anina kegyhely felavat�sa – Kr.e. 5012.

Ataiszr�l meg�rkezett a k�rt kõ az �p�tkez�shez, majd sz�pen fokozatosan �ttelep�ltek az ataiszi n�pek is. G�g �s Mag�g fejedelem hunjai a Tigris folyam m�sik oldal�n telepedtek meg. G�g fejedelem csal�dj�nak tagjai Anina istenasszony h�või voltak. Asszonyuralom alatt �ltek.

Buda fejedelem 30 holdt�lt�ig �p�tette Anyahita istenasszony kegyhely�t az ataiszi k�vekbõl. Az utols� sim�t�sokra (a 208-adik hold�vben) meg�rkezett Magya ifj�s�gi fejedelem Mag�g l�ny�nak, Ildunak 576 lovas leg�ny�vel �s G�g munk�saival, akik k�t holdt�lte alatt elv�gezt�k munk�jukat.

A felavat�si �nneps�gen Buda h�laad�ssal fordult az �giek fel�. Fej�n kos�rba vitte a kegyhely z�r�k�v�t az Anyahita szobrocsk�val, amikor egyszerre csak megrend�lt a f�ld, h�borgott a tenger, a messzi vulk�nok t�ze pirosra festette az esti �gboltot. A Napb�l �ri�si tûznyelvek csaptak ki, s megeredt az esõ. �l�m kõfarag�i f�lelm�kben elfutottak, sokan k�z�l�k nem tudtak megsz�lalni.

Buda h�rom napig fennhangon k�rte az �giek seg�ts�g�t. Az �z�nv�z hull�mai m�r az Anyahita-Anina kegyhely alapjait verdest�k, amikor el�llt az esõ. A Nagyv�z lassan visszah�z�dott �s Anina-�m v�rosa �jra elõtûnt.

A visszavonul� v�z sok t�rmel�ket, szennyezõd�st �s romokat hagyott. �jj��p�tett�k az eg�sz t�rs�get, �s megalap�tott�k �r �s Uruk v�rosokat. �r v�rosa imm�ron harmadszor �p�lt fel abban az �vezredben.