|
6.Anina-m
2005.10.29. 14:30
Anina-m szletse - Kldi-Fld s Szavrdi-Fld megalaptsa – Kr.e. 5780.
Amikor partot rtek egy ingovnnyal hatros domb aljn, Kldi vitz kilpett a szrazfldre s a dombocskt elneveztk Kldi-fldnek. Nem sokkal arrbb Szavrdi-fld is ltrejtt. Ezen fldeken plt ki az elsõ t vros, nv szerint: Eridu, Szippart, Bab-Tibira, Larak s Surupak.
Mind a kldiak s mind a szavrdiak csoportja szllsadja lett az ataiszi npeknek. Ahogy sllyedt Ataisz szigete, egyre tbben telepltek t ezen trsgbe, gy a vrosok hamar npesek lettek, majd tovbbi vrosok is ltrejttek.
Kldi-fld nem azonos a ksõbbi Sumr orszggal. Ekkor a folykz mg mocsaras s lakatlan terlet volt.
Az let Templomnak tmentse Mezopotmiba – Kr.e. 5758.
Mondjk, hogy minden rosszban van valami j. Nos, a kldiak szksk kvetkeztben olyan terletre bukkantak, ahol az ataiszi beavatottak biztostva lttk hossz idõre a npek jvõjt, hiszen Ataisz sllyedsrõl akkor – 700 vvel korbban – mr tudomsuk volt.
A ltrejtt t kld-fldi vros kzl Suruppak az rpapok vrosa lett. Ataisz szigetrõl ide hoztk t Anyahita titkos Arvisurit, s ide tettk t az let Templomt is A szent knyvek õrzõi teht a Templomgazdasgok lettek, amelyet az elmiak nyelvn Zikkuratnak neveztek.
A tbbi kld-fldi vros minden vben kldtt 1-1 ifjt az rnokok kpzsre, akik az giek tudomnyt s azok ltogatsainak trtnett lemsoltk, s szent titokknt szentlyeikben elhelyeztek.
Az let-Temploma egy vndorl szakrlis kzpont. Kr.e. 4040 elõtt Ataiszrl Mezopotmiba, Surupakba kerlt, majd Urukban s Nippurban is volt, ksõbb Tbba, majd Karnakba kerlt (Egyiptom). Egyiptombl Kr.e. 625-ben Ordoszba helyeztk t (Kna), ahonnan i.sz. 430-ban Atilla hunjai hozzk a Krptok kz, elõbb a Pilisi Budavrba, majd Gyõrbe.
|