i.e. 4 320 000  A v�gtelen �let ideje (indij� meg�llap�t�s szerint)

i.e.    443 658 A laraki papok szerint ekkor jelentek meg elõsz�r Kaltes Asszony        szeker�n �rkezõk a f�ld�nk�n.

Kr.e. 50 000 – Kr.e. 11 658 (Glob�lis kataklizma)

i.e. 48 863    Egyiptomi beavatott papok feljegyz�seket k�sz�tettek.

i.e. 40 000    k�r�l. Nippur pateszi lerakja az elsõ sum�r v�ros alapjait.

i.e. 33 520    10 n�pt�rzs alakul ki a F�ld�n.

i.e. 19 500    Az ataiszi szabir n�pcsoport elkezdi idõsz�m�t�s�t

i.e. 15 500    Az ataiszi szav�rd n�pcsoport elkezdi idõsz�m�t�s�t.

i.e. 13 508    A tûzszerz�s �ve. Az idõsz�m�t�s �s a f�mmûvess�g kezdete a F�ld�n. Miskolc megszerzi Kemi Istenasszony sz�j�b�l a t�zet.

i.e. 12 788    A 11. kaltesi (Sz�riusz B) l�togat�k a f�ld�n.

i.e. 12 679    A 12. kaltesi (Sz�riusz B) l�togat�k a f�ld�n

i.e. 12 577    A 13. kaltesi (Sz�riusz B) l�togat�k a f�ld�n

i.e. 12 475    A 14. kaltesi (Sz�riusz B) l�togat�k a f�ld�n

i.e. 12 373    A 15. kaltesi (Sz�riusz B) l�togat�k a f�ld�n

i.e. 12 281    A 16. kaltesi (Sz�riusz B) l�togat�k a f�ld�n

i.e. 12 069    A 17. kaltesi (Sz�riusz B) l�togat�k a f�ld�n

i.e. 11 867    A 18. kaltesi (Sz�riusz B) l�togat�k a f�ld�n

i.e. 11 765    A 19. kaltesi (Sz�riusz B) l�togat�k a f�ld�n

i.e. 11 663    A 20. kaltesi (Sz�riusz B) l�togat�k a f�ld�n

i.e. 11 658    A Nagy �z�nv�z. Ataisz kiemelked�se. A Hold nekicsap�dik a F�ldnek �s Atlantisz szigete s�llyedni kezd.

Kr.e. 11 658 – Kr.e. 5038 (Ataisz s�llyed�se)

i.e. 11 442    M�sodik k�s�rlet a Hold F�ldh�z csap�s�ra. A kaltesiek elt�r�tett�k, de kisebb �z�nvizek puszt�tottak.

i.e. 11 000    k�r�l.  A 22. kaltesi (Sz�riusz B) l�togat�k a f�ld�n.

i.e. 9700       k�r�l. Lagas, az elsõ sumir kir�ly v�rost alap�t.

i.e. 9000       k�r�l: A 23. kaltesi (Sz�riusz B) l�togat�k a f�ld�n.

i.e. 8508       Anyahita lehozza a Sz�riuszr�l a 12 gondolatrezgõ k�vet, melyek ma a Szent Koron�ban vannak. A 24. l�togat�s.

i.e. 7000       A 25. kaltesi (Sz�riusz B) l�togat�k a f�ld�n

i.e. 5758       A kaltesiek figyelmeztetik az Ataisz-belieket, hogy a sziget vesz�lyben van. Megkezdõdnek az ataiszi gyarmatos�t�sok, kiv�ndorl�s a szigetrõl. A 26. kaltesi l�togat�s.

i.e. 5758       K�ldi f�ld�n megalap�tj�k Amu-�mot.

i.e. 5750       Elindul Ataiszr�l a K�ldi, Szav�rd �s �l�m ter�letfelkutat� misszi�, majd megalap�tj�k birodalmaikat Mezopot�mi�ban.

i.e. 5702       Ataisz sziget�n megszûnik a pateszik (papfejedelmek) uralma. Lugalok �s fejedelmek felv�ltva uralkodnak a sziget els�llyed�s�ig. 

i.e. 5050       Eridu megalap�t�sa K�ldi-F�ld�n (Irak), Eridu vez�r �ltal.

i.e. 5044       Buda kõfarag� fejedelem megalap�tja K�ldi-F�ld �s Zagrosz k�z�tt Anina-�mot.

i.e. 5044       k�r�l. Buda �jraalap�tja �r v�ros�t (Mezopot�mia).

i.e. 5038       Ataisz szigete v�gleg els�llyed.

Kr.e. 5038 – I.sz. 1. (J�zus kora)

i.e. 5012       Az Anyahita kegyhely felavat�sa �r v�ros�ban (Mezopot�mia).

i.e. 5008       Ataisz s�llyed�se ut�ni elsõ kaltesi f�ldresz�ll�s �r v�ros�ban.

i.e. 4950       Mezopot�mi�ban a foly�k�zi �rvizek elõl t�megek vonulnak �szakra �r t�rs�g�bõl.

i.e. 4920       Agab��k meg�rkeznek a S�rga-foly�hoz (K�na).

i.e. 4518       A Bika Vil�gh�napj�nak kezdete. I.e. 2358-ig tart.

i.e. 4236       Az egyiptomi vall�s kezdete.

i.e. 4184       M�nes birodalma �tt�rt a N�lus �rad�s�t figyelembe vevõ �vsz�m�t�sra. (9324 tûzszerz�si �v)

i.e. 4080       Megalakul a „Melegv�z-forr�sok Birodalma”, „Virol�j-birodalma” �s „Nimr�d-biro­dalma”.

i.e. 4080-4038-ig. Visszat�rnek haz�nkba az Ataisz sziget�rõl a j�gkorszak miatt elv�ndoroltak, az elmenek�lt beavatottak ut�dainak nagyobb csoportja, akik a j�gkorszakot t�l�lt tark�sokkal, bolh�dokkal �j n�pet alkotnak.

i.e. 4040       Megalakul a 24 Hun T�rzssz�vets�g Agaba vezet�s�vel, Ordosz k�zponttal (K�na).

i.e. 4020       Elsõ Birodalmi Nagyszala – Ordosz (K�na).

i.e. 4018       Megsz�letik Nimr�d ikergyermeke B�bel �s Tabira. Az anyjuk Tuli rimal�ny.

i.e. 4010       k�r�l. Fel�p�l a B�bel tornya.

i.e. 4000       Nimr�d Birodalm�ban fel�p�l Ninive v�rosa. �p�tõje Ninive, beavatott �p�tõ tud�s.

i.e. 4000         k�r�l. Az Ataiszb�l elsz�rmazott emberek sz�ma 210 t�m�ny, azaz 2100000 l�lek.

i.e. 3984       Pestisj�rv�ny Ordoszban.

i.e. 3970       Havaruti Nagyszala M�nes Birodalm�ban (Egyiptom). A 27. kaltesi l�togat�s.

i.e. 3800       k�r�l. Megsz�letik a legmagasabb szintû beavatott, Etana. �desanyja Szagam�ni Aranyasszony.

i.e. 3578       Megsz�letik Gilgames, a 2/3 r�szben isteni eredetû uruki kir�ly.

i.e. 3540       A 12. feljegyzett �z�nv�z a K�zel-Keleten Ataisz s�llyed�se �ta (Kr.e. 5038.). Errõl hallott �brah�m (�br�m), �s errõl tud�s�t a Biblia.

i.e. 3000       k�r�l. Heves napkit�r�sek okozta roppant hõs�g a F�ld�n.

i.e. 2688       Elkezdõdnek a 12 �vig tart� egyiptomi piramis �p�tkez�sek.

i.e. 2676       Befejezõdnek az egyiptomi piramis �p�tkez�sek.

i.e. 2480       B�ta, �z (õspal�c) fõvez�r ind�tv�ny�ra megk�ttetik a hunok �s a kinajok k�z�tt a B�ke �s Rokons�g szerzõd�se. A szerzõd�s �rtelm�ben a hun, agaba �s kinaj n�pek szabadon k�lt�zhetnek egym�s ter�letein. K�z�s tan�cs b�r�lta a vitatott eseteket. Tanulm�nyi cseret�borok is l�trej�ttek.

i.e. 2358       A Kos vil�gh�napj�nak kezdete, i.e. 198-ig tart.

i.e. 1705       A jap�n "honfoglal�s" ideje. Szõreg Nagy S��n s�m�ngyõztes �s kapit�ny helyettese, a manzsu Tenno keletre haj�zott Ordoszb�l. Tenn� feles�g�l vette az ajn� vez�r l�ny�t Tikaj�t.

i.e. 1677       T�li�s f�ldk�r�li haj��tja sor�n Atlantisz v�zfelsz�n f�l�tti maradv�nyaira bukkan

i.e. 1500       k�r�l. Megsz�letik a Rasna-Sz�vets�g a mai Olaszorsz�g ter�let�n, n�peit etruszkosoknak nevezik, azaz etruszkoknak. A Rasna Sz�vets�g alapja a papkir�lyok �ltal meg�rt H�rmas T�rv�nyk�nyv volt.

i.e. 1500       k�r�l. Atlantisz v�gleg a v�z al� s�llyed.

i.e. 1490       k�r�l. Kit�r a Szantorisz vulk�n. Hegyn�l magasabb hull�mokat, tenger�rt okoz. Ker�ta (Kr�ta) sziget lakoss�ga elpusztul. T�bb f�ldreng�s k�veti a kit�r�st.

i.e. 1190       N�psz�ml�l�s az etruszk Rasna-Sz�vets�gben. 98342 l�lek �lt a ter�leten (Olaszorsz�g).

i.e. 1190         Atlantiszr�l menek�lõ �hezõ beri-beri n�pcsoport kifosztotta Hattusast, lerombolja, ezut�n a Hati-kasszu birodalom �sszeomlott.

i.e. 1112       M�j�ki csata. A 24 Hun T�rzssz�vets�g d�ntõ csat�ja a kinajok ellen. A hunok gyõztek.

i.e. 775         Megsz�letik Vejuli-R�ma �s Barna-Farkas ikergyermeke, Romulusz �s R�musz. Romuluszb�l 22 �vvel k�sõbb R�ma elsõ kir�lya lett.

i.e. 716         Romolusz veje, a n�biai Numa Pompilius ker�l R�ma tr�nj�ra.

i.e. 703         A pannonok sz�vets�get k�tnek a kelt�kkal (k�ldorok).

i.e. 690         Tullus Hostilius lesz a R�mai Birodalom harmadik kir�lya.

i.e. 650         Ancus Martius, a negyedik r�mai kir�ly.

i.e. 640         A k�zel-keleti H�tv�ri �let-Temploma �tk�lt�zik Ordoszba.

i.e. 602         A kurd eredetû zagroszi Tarkvinus Priscus R�ma �t�dik kir�lya lesz. Õ �p�ti fel a Capitoliumot.

i.e. 571         Servius Tullius, R�ma hatodik kir�lya lesz. Veje meggyilkoltatta.

i.e. 539         Tarkvinius Superbus ker�l R�ma tr�nj�ra. Õ a hetedik kir�ly. Zsarnoks�ga miatt egy felkel�ssel megbuktatj�k.

i.e. 335            A Buddhizmus erõs hat�st gyakorol Ordoszra, ez�rt a hunok �tnak indulnak.

i.e. 206         Maty� k�nai cs�sz�r (Moto, Mao-tun) �tt�ri a K�nai Nagy Falat.

i.e. 198         A Halak vil�gh�napj�nak kezdete.

i.e. 35           Sziszeki egyzem�ny. K�vezsd hun sz�rmaz�s� k�nai cs�sz�r szerzõd�st k�t Augustus (Octavianus) r�mai cs�sz�rral, melynek �rtelm�ben a R�mai Birodalom �s a Hun-Szk�ta Nagybirodalom hat�ra Dunna Asszony foly�ja (Duna). A szerzõd�st a r�maiak megszegik, elfoglalj�k aranyr�ges birodalmunkat, Erd�lyt �s latinos�tani kezdenek. Ez�rt indul el a Hun Birodalmi Hadsereg Kr.u. 360-ban, �s foglalja vissza ter�let�t Kr.u. 430-ra.

i.e. 25           K�vezsd sz�ki-hun vez�r megh�d�tja a K�nai Birodalmat. Cs�sz�r lesz.

i.e. 20           Fel�p�l a Cs�rsz �rok-rendszer a Duna vonal�n. Nagy kiterjed�sû katonai kik�pzõ hely.

i.e. 8             Elkezdõdik Eged fejedelem sz�kv�ros�nak, Egernek �p�t�se. I.sz. 4-ben lett k�sz.

I.sz. 1. – I.sz. 1490. (I. M�ty�s meg�l�se)

i.sz. 29         J�zus megalak�tja Uruki egyh�zk�z�ss�g�t. J�zust ugyanebben az �vben a Gilgames koron�val kir�lly� koron�zz�k.

i.sz. 181          Megalakul a Magyar T�rzssz�vets�g.

i.sz. 226          Uruk v�ros n�pe szembefordul a p�rtus Gar� isten h�võkkel.

i.sz. 226          K�ld pateszi megalap�tja a „Mennyei Birodalmat” Urukban.

i.sz. 266          A perzs�k elfoglalj�k Uruk v�ros�t, lakosait K�ld kir�llyal, Mani �sp�r�ssel �s az uruki-mani h�võkkel Evil�th t�rs�g�be hurcolj�k.

i.sz. 290         Manit, a Gilgames csal�d b�lcs�t, az �rd�gi lelkû Csõr�s kir�ly, hatalm�t�l f�lve elevenen megny�zatta, bõr�t sz�n�val kit�­mette �s a 290. �vben v�rosr�l v�rosra hordatta. F�ra magasan felakasztatta ezzel a fel�r�ssal: „�gy j�r az, aki a mennyei eredetû uralkod�k tized�nek fizet�s�t megsz�n­tette."

i.sz. 430          Kett�v�lik az uruki-mani p�sp�ks�g, sz�khelyeik Uruk �s Tusp�n lesznek.

i.sz. 430       Az �zok elhagyj�k az ordoszi beavat� k�zpontot �s Budav�r�ba k�lt�znek �t Buda (Atilla testv�re) vezet�s�vel. 433-435 k�z�tt telepednek le. 

i.sz. 568       Atilla lesz�rmazottai megalak�tj�k a nagy Avar Birodalmat. Ugyanebben az �vben Baj�n (II. Ilona f�rje) Ogurd solym�szait a cs�kv�ri Solymosra telep�tette.

i.sz. 570. j�nius 8. Mekk�ban megsz�letett Mohamed. Meghalt 632-ben.

i.sz. 619          Mohamed feles�ge, Khadidzsu meghalt.

i.sz. 622. j�lius 6. Mohamed Medin�ba v�ndorolt.

i.sz. 630       A kinajok megd�ntik a Keleti T�rk Birodalmat.

i.sz. 800       Az Avar Birodalom h�rom r�szre szakadt.

i.sz. 849       Megsz�letik �rp�d, a k�sõbbi T�rzssz�vets�gi vez�r, En�h harmadik fia.

i.sz. 850       A Ny�k t�rzs elszakad a Kaz�r Birodalomt�l.

i.sz. 860       Szuv�ri csata. A fõvez�ri �s a fõs�m�ni hadak meg�tk�znek. A kaz�rok nem n�zt�k j� szemmel, hogy �gyek sz�ll�shelyei ut�n nem fizettek ad�-tizedeket, csup�n s�m�n-tizedet adtak Asszor�gyek r�sz�re. Ez�rt a kaz�rok b�ntetõ hadj�ratot ind�tottak, veszt�kre. �lmos fõs�m�n csapatai gyõznek. M�s harcosok is sorban elhagyj�k a kegyetlenkedõ kaz�r birodalmat.

i.sz. 864.        Keletrõl avarok menek�lnek a terjeszkedõ frankok elõl, akik �lmos sereg�hez csatlakoznak.

i.sz. 864.        Leb�d kegyvesztett lett a kaz�rokn�l, ez�rt csatlakozott a K�ri, Keszi �s Gyarmat t�rzsekkel egy�tt a Magyar T�rzssz�vets�ghez.

i.sz. 868       A Magyar T�rzssz�vets�g �j sz�khely�v� Kevev�rt (Kõv�r, Kiev) jel�lik. S�m�nfejedelme �lmos, lovasfejedelme Leb�d, t�rk�nyfejedelme Asszuporog fia, Szõke �rp�d lett.

i.sz. 875.         K�rt, tiszta kabar t�rzs is csatlakozik a Magyar T�rzssz�vets�ghez.

i.sz. 880.        Jenõ �s Tarj�n t�rzsek is csatlakoznak a Magyar T�rzssz�vets�ghez, mivel K�spiv�r �s Asszor�gyek k�z�tt haz�tlanul maradtak.

i.sz. 891.        Verecke kabar fejedelem k�veteket k�ld�tt Kass�r�l, akik elmondt�k, hogy 891 õsz�n a morva papok h�d�t�sra buzd�tott�k a szl�v n�peket. Az agg T�t�ny fejedelemmel egy�tt felk�rt�k a magyari f�le n�pek sz�vets�g�t, hogy foglalj�k el a J�sz-s�ks�got, �gy felszabadulhatnak a szl�vok nagy nyom�sa al�l.

i.sz. 891.      �lmos �sszeh�vja az �regek Tan�cs�t �s a Vez�rek Tan�cs�t Asszor�gyek-v�rhelyre. A t�rzsek v�llalt�k, hogy elfoglalj�k Atilla �r�ks�g�t.

i.sz. 892.      tavasz. A Ny�k �s a T�rk�ny t�rzs az ifj� �rp�d vezet�s�vel Kassa, kabarsz�ll�sra lovagol, hogy az utakat megtiszt�tsa mindenf�le akad�lyt�l.

i.sz. 892.      A Magyar T�rzssz�vets�g vez�reinek v�rszerzõd�se a J�szv�s�ri Nagyszal�n.

i.sz. 990.       tavasza. G�z�t a Turf�nb�l hozott Gilgames koron�val az uruki-mani szertart�s szerint uralkod�v� �s a J�sz-s�ks�g nagyfejedelm�v� koron�zt�k.