Az Arvisura: szent�r�s. A sz� maga azt jelenti „igazat mondott sz�”, azaz igazsz�l�s. Az elnevez�s m�g�tt m�lyebb titkok rejlenek. Az Arvisura a magyar n�p õst�rt�nete, �vezredes utaz�s, rege kalandoz�sr�l, sikerrõl �s kudarcr�l. Õsap�ink �s õsany�ink ler�tt tettei, d�nt�sei �s azok k�vetkezm�nyei, amelyek a m�ba vezett�k a civiliz�ci� ember�t. Egy rendszeresen feljegyzett �s õrz�tt hagyom�ny.

E kr�nik�t agyagt�bl�kra, f�ra, bõrre, kõoszlopokra, s a legfontosabb – szentes�tett – fejezeteket aranylapokra r�tt�k. 14280 �vvel ezelõtt egy p�ratlan tud�s�, csod�latos nõ, akit Ardvisura-Anyahit�nak neveztek, belekezdett az esem�nyek le�r�s�ba. Anyahita tan�t�ja volt t�bbek k�z�tt a hunoknak. Az anya-hit �s a szeretet t�rv�nye ettõl fogva vert gy�keret e f�ldi ciklusban, �s belõle t�pl�lkozik a magyarok m�ig �lõ Nagyboldogasszony tisztelete is.

Az Arvisura eredetileg hitvil�gi le�r�s volt, amely k�sõbb kieg�sz�lt a f�ldmûvel�s, az �p�t�szet, a csillag�szat �s egy�b hasznos�that� tudom�nyok eredm�nyeivel. Legv�g�l pedig t�rt�nelmi le�r�sok is helyet kaptak benne.

A v�z�z�n ut�n Anyahita m�r nem �lt a hunok k�z�tt, de az Igazsz�l�sok le�r�sa nem szûnt meg. Rov�s�m�nok tanult�k meg az �r�st a kijel�lt beavat� k�zpontokban, �s Kr.e. 4040-tõl rendszeresen r�gz�tett�k a hunok �s rokont�rzseik v�ndorl�sait, �s a vel�k kapcsolatos minden fontosabb esem�nyt.

Az Arvisur�k a magyar n�p �sz�vets�ge. Idõsebb b�rmely m�s – m�ig fennmaradt – �rott kr�nik�n�l a f�ld�n. Az Arvisur�kat nem akkor �rt�k, amikor az esem�nyek bek�vetkeztek, hanem �vtizedekkel k�sõbb, �gy a visszaeml�kez�s m�r mentes volt a r�videbb t�v� kihat�sokt�l, csak az ker�lt rov�sra, ami hosszabb t�von befoly�ssal b�rt egy k�z�ss�g vagy t�rzs �let�re. Az ilyen ler�tt lapokat azt�n lem�solt�k �s a beavat� k�zpontoknak megk�ldt�k. Ilyen k�zpont volt a ma Gr�zia ter�let�n tal�lhat�, egykori Magyark�n, vagy a G�bi-sivatagb�l ismert Shamballa kir�lys�g�ban, amit eleink az �let Templom�nak neveztek.

A ma ismert Biblia k�nyvekbõl �llt �ssze. Olyan �r�sokb�l, amelyek k�l�nb�zõ helyeken �s idõben �r�dtak. Az Arvisur�k ugyan�gy �p�l fel. K�nyvekbõl, fejezetekbõl, amelyeket m�s-m�s helyeken, elt�rõ idõpontokban �rtak. K�l�n �rdekess�g, hogy az Arvisur�k gazdagon illusztr�lt fejezeteibõl sz�mos kiemel�s �s t�rt�neti utal�s megtal�lhat� a Bibli�ban.

Krisztus Urunk sz�let�se elõtt 4000 �vvel a ma �szakkelet K�n�ban tal�lhat� ordoszi ter�leten meg�jult egy v�z�z�n elõtt m�r l�tezõ t�rzssz�vets�g azon n�pek vezet�s�vel, akik M�-Ataiszr�l a csendes-�ce�ni hun õshaz�b�l a tenger�radat miatt elmenek�ltek, �s itt ekkor �jra egym�sra tal�ltak. Az �j t�rzssz�vets�g hivatalos nyelve a pal�c t�rzs õsi nyelve, az �z volt, amit ma magyarnak ismer a vil�g.

Az Ordoszban megalakult 24 t�rzs sz�vets�g�t �sszefog� elsõ vezetõ Agaba volt, aki a legelsõ v�z�z�n ut�ni Arvisur�t ler�tta. Az�ta – 6045 �v alatt – 352 Igazsz�l�s sz�letett. Ezeket a f�ld t�bb pontj�n �s Magyarorsz�g ter�let�n a mai napig �rj�k.

Az Arvisur�k nem csak a mai magyarok õst�rt�net�rõl reg�l, hanem az eg�sz emberis�g�rõl, de mivel a Hun T�rzssz�vets�gben a hun volt a vezetõ t�rzs, �gy vel�k kapcsolatban tal�ljuk a legt�bb elbesz�l�st.

A kr�nika rov�sa mindig egy t�rzsnek a feladata volt, megadott rendszer szerint v�ltott�k egym�st. A m�sodik vil�gh�bor�ban (Felvid�k, ma Szlov�kia, Sztercsn� telep�l�s, 1945.) ur�li testv�rn�p�nk, a manysik (vogul) fõs�m�nja az unok�j�val, Szalav�r� Tur�val k�ldte el a „staf�t�t” a pal�c Pa�l Zolt�nnak, aki – �m-jelû beavatotts�ga mellett – egy �zdi koh�szember volt. Õ lett akkor az Arvisur�k hagyom�ny�nak õrzõje �s tov�bbvivõje. Pa�l Zolt�n a 993 rov�s�m�n egyike (s�m�n nev�n Baraca, mely azt jelenti Tigris). Meghalt 1982. szeptember 29.-�n.

Az õsi s�m�nhit szerint a vil�gh�napok v�lt�sa idej�n (2160 �vente) az egyes rokon n�peknek �t kellett adni egym�snak a szellemi- �s hit�let k�zpontj�t, illetve azt a feladatot, hogy gondoskodjanak a hitvil�g fennmarad�s�r�l, valamint a m�ltban felhalmozott szellemi �r�ks�g �s ismeretanyag megõrz�s�rõl.

Sztrecsn�n, Tura – a beavat�shoz elengedhetetlen medvetor alkalm�val – rov�s�m�nn� avatta Pa�lt. Ez k�telezte õt arra, hogy mindent le kell jegyeznie, hogy a tud�s megmaradjon az ut�kor sz�m�ra.

Az Arvisur�k nyomtat�sban Kanad�ban �s Magyarorsz�gon l�ttak napvil�got. Haz�nkban – nem k�ziratos, hanem hivatalos form�ban – (1972 ut�n) 1999-ben jelent meg. Az�ta ez a kiad�s bõv�tett form�ban m�sodszor is megjelent, s az �rdeklõd�s miatt v�rhat� a harmadik ut�nnyom�s is.

Az Arvisura nem egyvalaki tulajdona, hanem b�rki rendelkezhet vele. A szent�r�s az emberis�g�!

Arvisur�kb�l k�sz�lt aranylapok a f�ld�n 9 barlangban �s m�s helyeken vannak elrejtve. Ebbõl egy helyet ismert Tura �s az õ nagyapja, ez jutott Pa�l Zolt�n tudom�s�ra. A sz�narany lapok 72x72 centim�teresek �s m�sf�l millim�ter vastagok. �sszesen k�r�lbel�l t�bb ezer lap lehet, de pontos sz�muk m�g nem ismert. Hermetikusan z�rt, nem rozsd�sod�, nikkelszerû �tv�zetben vannak t�rolva. Minden lap rov�ssal k�sz�lt, amelynek egy r�sze k�zel azonos a mai sz�kely-magyar rov�s�r�s karakterk�szlet�vel, b�r vannak olyan õsi aranylapok is, amelyek �r�sk�pe jelentõsen elt�r a mai rovott �r�s�t�l. 

Az Arvisura �r�k, a kincsvad�szok m�gis csak az aranyat tal�lhatn�k meg, ha net�n ismern�k a tr�kk�s, nem emberi aggyal kital�lt v�delmi rendszer kulcs�t. Az adatok b�rmelyik f�ld�n �lõ, �m-lelket kapott szem�ly �ltal �jra lehozhat�ak.

 Az Arvisur�kban felt�rulkoz� inform�ci�t nemcsak a sz�veg felsz�n�n kell �rteni, hanem m�lys�g�ben is. A m�lys�ge pedig maga a kozmikus tud�s ismerete.

Arvisur�k t�m�j�hoz c�lszerû al�zattal fordulni.

Gondolatok az Arvisura m�lyebb l�lektan�r�l

Az Arvisura sz� jelent�se „igazat mondott sz�”, r�viden igazsz�l�s. Lehet m�g esetleg „A Rov�s Ur�”-nak is magyar�tani, de a sz� eredete az �gi sz�t�rban keresendõ. Arvisura annyit jelent: Igazs�g, �gi szellemi nyelven.

A sz� eredete m�r el�rulja, hogy maga a forr�s sem az emberlakta vil�gb�l ered. Az Arvisura egy, a metafizikai vil�gban sz�ntelen�l �r�d�, h�mp�lygõ, bõv�lõ adatt�r, amolyan speci�lis Akasha kr�nika; amely att�l k�l�nleges, hogy a magyarok�.

A metafizikai vil�g szf�r�i k�z�l az Arvisura a legmagasabb szintrõl „sz�llhat al�”, �gy annak ismertet�se olyan embereknek k�n�l lehetõs�get, akiknek az Atya erre csatorn�t, vonalat, vagy m�sk�pp f�let adott a hall�s�ra.

Az Arvisur�k rezg�sszintje a Forr�s tiszta f�nyminõs�ge miatt hihetetlen�l erõs, amely k�pes egy f�ldi ember �let�t gy�keresen �talak�tani.

Az Arvisur�kb�l az �vezredek sor�n sz�mos beavatott, „�gi r�di�val” rendelkezõ kiv�lasztott t�m�nytelen mennyis�gû fejezetet jegyzett le, �m a valaha �gy le�rt, �s a f�ld�n f�llelhetõ �sszes Arvisura-lejegyz�s messze nem azonos a teljes t�r adatmennyis�g�vel; vagyis a k�zponti szerverrõl, az Arvisura-t�rb�l ma is felfoghatatlan mennyis�gû �j inform�ci� hozhat� le a f�ldi vil�gba. M�s k�rd�s, hogy mit kezdj�nk ekkora mennyis�gû adattal?

Az �gi k�nyvt�rban, az �teri vil�gban az Arvisura-t�r aranylemezeken õrzõdik, az emberi szem�nknek csup�n a vizualiz�lt k�pe tûnik aranyt�bl�nak. Minden bizonnyal r�g�szeti leletk�nt is tal�ltak aranylemezeket, �s m�g ma is õrizhetnek a barlangok, rejtekek ilyen bizony�t�kokat, de az Arvisura-t�r nem ig�nyel k�zzel foghat� bizony�t�st, mert v�lem�nyem szerint az a n�h�ny k�nyvt�rnyi, egybef�ggõ, sz�ntiszta, zeneileg is r�melõ �s l�ktetõ betûsor, amely szorgos m�diumi munka sor�n le�rhat� magyar szellemi nyelven, mai magyar hangz�s szerint, minden szkeptikust k�pes lenne t�rdre k�nyszer�teni

Jelenleg k�t sûrû k�tetnyi Arvisura r�szlet ismerhetõ meg a nagy kozmikus t�rb�l, amelyet Pa�l Zolt�n �m-lelkû, azaz �gi r�di�val meg�ldott �zdi koh�sz ember �rt le. A kiad�st Pa�l egy munkat�rsa Harkai Istv�n szerkesztette �s rendszerezte nyomdak�szre

J�l l�that� az �zdi koh�sz ember eset�bõl, hogy nem sz�ks�ges egyetemi k�pzetts�g, vagy hatalmas vagyon az igazi tud�s, az Igazs�g megismer�s�hez. Kegyelemi �llapot, az isteni szeretet elfogad�sa �s kiv�lasztotts�g, valamint �ri�si kitart�s elegendõ volt Pa�lnak, �s ma is el�g ennyi b�rmelyik�nknek.

Az�rt b�rmelyik�nknek, mert az 1999-es napfogyatkoz�s �ta minden ember lehetõs�get, �gi r�di�csatorn�t kapott az õst�rhoz. Csak rajtad �ll, hogy bekapcsolod-e a r�di�t vagy sem! Sokan megtett�k m�r, õk csod�lattal veszik az ad�st az�ta is.

C�lszerû k�zbe venn�nk az Arvisur�k egyik fejezet�t, vagy k�tet�t, mert akkor akarva-akaratlanul felcsatlakozunk az �gi t�rhoz, a magyar õst�rhoz, �s gondolatainkkal, �rz�seinkkel automatikusan gazdag�tjuk õsis�g�nk megjelen�s�t eddig sz�ntelen h�tk�znapjainkban.

Azonban az a l�lek, aki m�lyebbre �s, �s elk�telezi mag�t az Arvisura tanulm�nyoz�sa mellett, annak bizton �ll�thatom, sz�pen lassan (�ltal�ban f�l-egy �ven bel�l) az eg�sz �lete �j form�t �lt. Energiak�szlete megnõ, vil�gl�t�sa kisz�lesedik, szeretetenergi�ja hat�rozottan a l�lek f�ldi k�rnyezet�nek javul�s�t id�zi elõ.

Az Arvisura energi�ja a Teremtõ szintj�rõl �rkezik a f�ldre. A kezdõ kutat�, aki csak ismerkedik az Arvisura r�szletekkel sûrûn �rezhet majd fejf�j�st, de a teljesen kezdõ olvas�k ak�r f�l oldal elolvas�sa ut�n �lomba mer�lhetnek, ak�rmilyen �beren is kezdtek hozz�. Ez teljesen norm�lis. Nem szabad feladni!

Az Arvisura lehetõs�g, �s nem k�telezõ �t. Tapasztalatom szerint ez az �t egy meredek �sv�ny, �s komoly erõpr�b�kat hoz az �let�nkbe. B�tor�talak, hogy v�llalkozz a kalandra, mert a magyars�g �s a rokon n�peinek szent õst�ra az a forr�s, amelybõl olyan szeml�let ismerhetõ meg, amely a teljes emberlakta vil�got k�pes b�k�ben, kozmikus rendben �s isteni szeretetben mûk�dtetni. S mik�zben v�llalkozol arra, hogy te is hozz�teszed a magad lelkis�g�t ehhez a nagy eg�szhez, megtanulod a teljes emberi kr�nik�t, amely sorai k�z�tt felismered a boldog �s a Teremtõben kiteljesedett, sz�p �let mibenl�t�t.

�sd fel az Arvisur�t b�rhol �s b�rmikor, a „var�zslat” azonnal hatni kezd!