A kelta-magyar rokons�g

A kelt�k t�bbs�ge, t�bb mint 95%-a barnahaj� volt. A kelta n�k �s f�rfiak egyar�nt hossz�ra n�tt hajukat copfokba k�t�tt�k, 2-3-4 hajfonat d�sz�tette fej�ket. A r�maiak szerint a kelt�k viselete rendk�v�l tarka volt. A f�rfiak b�, h�lyagos nadr�got, rik�t� sz�n� ingeket viseltek, amire s�t�tk�k vagy fekete mell�nyt, mel�nt vettek f�l. Gyapj�k�penyt, zeket azaz zek�t vagy r�vid kab�tot, kabajt hordtak. A ruh�jukat, gun�t �sszefog� sz�les der�ksz�jon d�szes tarsoly l�gott. A l�bukon r�vidsz�r� csizm�t viseltek.

T�bb bizony�t�k is arr�l tan�skodik, hogy a K�rp�t-medenc�ben sz�letett meg a kelta n�p mint nemzet. Els�sorban az anyaistenn�, Danu fogalma itt sz�letett meg, �s ezt vitt�k tov�bb k�s�bbi haz�jukba. Danu, a mai kiejt�s szerint Janu sz� szerint azt jelenti, hogy j� anya, �s az �sanya, Anu nev�nek egy m�sik v�ltozata volt. Danur�l nevezt�k el a Dun�t is. Szomor�an mes�lik kr�nik�jukban, hogy az �sany�t ott kellett hagyniuk az anyaorsz�gukban. Anu m�sik neve Panun volt, az Asszony orsz�ga. Ebben a n�vben mindenki r�gt�n felfedezheti Pann�ni�t, az Istenanya, a Boldogasszony orsz�ga, aminek semmi k�ze a latin keny�rhez.

Err�l az orsz�gr�l, amit �gy is h�vtak, hogy "mez� sz�les", azt �rt�k: �des, nagyviz� foly�k orsz�ga, b� v�laszt�ka van a bornak, �s feddhetetlen, sz�p emberek �lnek." Ez a "sz�les mez�" a Dun�val kapcsolatban csak egy van, �s ez a Panun, azaz az Asszony orsz�ga, az Istenanya orsz�ga.

Magyarorsz�g, mint mondj�k egyed�l�ll�an a Boldogasszony orsz�ga Eur�p�ban. Ez nem �ppen �gy van, hisz �rorsz�g is az Isten anyj�nak orsz�ga. A magyarul is megjelent "Kelta hagyom�nyok" c�m� k�nyv �rja, hogy r�g meghaladott elk�pzel�s az, hogy a kelt�k indogerm�nok lenn�nek. Azt is le�rja, hogy az a tisztelet, amely a pog�ny �rorsz�gban az istenn� sz�mos megjelen�si form�j�t �vezte, r�szben �tsz�llt a Sz�zany�ra. A kelta t�rsadalomban az anya k�zponti szerep�r�l a sz�jhagyom�ny fennmaradt a Hebrid�k-szigetekr�l sz�rmaz� mond�sban: "Isten sz�v�ben egy anya sz�ve van." �rthet� teh�t, hogy a kelt�knak egy anyaorsz�guk volt. Ezzel kapcsolatosan id�zn�k m�g egy �r t�rt�n�szn�t�l: " Az agressz�v imperialista orsz�goknak van egy apaorsz�guk, p�tri�juk, m�g az �vsz�zadokig idegen uralmat elszenved� orsz�goknak, mint amilyen �rorsz�g is volt, egy anyaorsz�guk van."

Bizony meg akarnak minket gy�zni arr�l, hogy nem vagyunk szk�t�k. Ez sajnos biztos �gy van, ellenben nyugaton egy kicsit m�sk�pp l�tj�k a dolgokat. A Bostoni Egyetem egyik professzora az Eur�pa korai t�rt�net�r�l sz�l� k�nyv�ben �rja: "A Kauk�zust�l �szakra egy v�gtelen puszta, amely K�n�t�l Eur�p�ig terjed, �s az �lland� v�ndorl�shoz sz�ks�ges felt�teleket biztos�tja. Hatalmas foly�k, a Volga, a Don, a Dnyeper, a Bug, a Dnyeszter �s az Al-Duna szabdalj�k ezt a vid�ket, amely d�len puszta, �szakon meg tundra. Ebben a v�gtelenben k�boroltak m�g n�vtelen lovas �s �llatteny�szt� n�pek, akiket k�s�bb majd a k�l�nb�z� t�rt�nelmi forr�sokban kimmereknek, szk�t�knak, szarmat�knak, al�noknak, hunoknak �s magyaroknak neveznek." Teh�t �gy �llunk a hun-szittya rokons�ggal.

Ami a m�v�szet�nket illeti, a kelt�k jellegzetes szimb�luma a torques, a nyakperec. Mikor ezt le�rj�k a k�nyvekben a kelt�kr�l, azt mondj�k, hogy ez a val�di kelta. Ellenben el kell menni a Magyar Nemzeti M�zeumba, meg kell venni a m�zeum kalauz�t, amiben annak szerz�i azt �rj�k, hogy a kun vezet�r�teg keletr�l nyugatra v�ndorl�s�t Bels�-�zsi�b�l, a nyugat-szib�riai L�na-foly� egyik mell�kfoly�j�nak a vid�k�r�l eg�szen a Rajn�ig a f�rfi s�rokban tal�lt igen s�lyos arany torquesek, nyakperecek el�fordul�sain kereszt�l k�veti a r�g�szet. Jellemz�, hogy a nyakperecek majdnem egyharmada, a legs�lyosabbak a K�rp�t-medenc�b�l �s a B�csi-medenc�b�l ker�ltek el�.

Akkoriban ez a divat nem a telev�zi�z�ssal terjedt, hanem egyszer�en nagyobb n�pkapcsolatokr�l van itt sz�. Csomor Lajos "A Magyar Szent Korona" c�m� k�nyv�ben t�bbsz�r felsorolja a sum�r �s egyiptomi eredet� kelta �tv�sm�vess�get, ami eg�sz Eur�p�ban elterjedt, �s ami azonos a magyarok m�v�szet�vel.

Ha ezek ut�n arra k�ne v�laszolnom, hogy kik is a kelt�k, a k�vetkez�ket tudn�m r�luk mondani: Egy bels�-�zsiai, szk�ta eredet� lovasn�p, amely Eur�p�ba �rkezve letelepedett. A kelt�kat a k�z�ptermet, z�m�k testalkat, kerekfej�s�g, ov�lis arc, ki�ll� j�romcsontok, barna, copfokba font haj, valamint hossz�, d�s �s lel�g� bajusz jellemezte. T�rsadalmuk is ugyanazt a h�rmas feloszt�st mutatta, mint a magyar honfoglal�k�. A nagyfejedelem, �r�l k�n, fej, f�, fejedelem �s k�s�rete, a lovas harcosok (plaha), sz� szerint azt jelenti, hogy f� lovas, teh�t magyarul l�f�, �s a nagy�llattart�k, �rz�k, p�sztorok.

A kelt�k zen�je ma is pentatonikus, �s nagyon hasonl�t a magyarok�hoz. Egyik legszebb t�ncuk egy p�ros t�nc, ami kelta elnevez�s�b�l kiindulva esetleg a magyar cs�rd�st is eredm�nyezhetn�. A r�maiak egy Alpokon t�li idegen n�p t�nc�t �gy h�vt�k, hogy d�szes, pomp�s t�nc. Kik voltak, akiknek t�nca �gy megtetszett a r�maiaknak? Kelt�k vagy szittya hun magyarok? Az �r zene idegenen hangz�, majdnem keletiesen hangz� sirat�, �rja egy szerz� k�nyv�ben. "Az �rek �s a moldvai magyarok zenei vil�ga nem csak lelk�letben azonos h�fokon tal�lkozik, de pentat�ni�ban, a t�ncok tagol�d�s�ban, fel�p�t�s�ben, fajt�iban is megegyezik. Egyik t�nc er�sen hasonl�t keleti p�rj�hoz, az �sszekapaszkod� f�rfi �s n�, forg�s �s megtorpan�s v�ltakoz� l�p�sei mindk�t vid�ken megtal�lhat�k", �ll a Magyar Nemzet 1998. november 5-i sz�m�ban, "Tisz�n innen, Dublin t�l-Az �r-moldvai cs�ng� n�pzene a fon�ban" c. cikk�ben.

A m�ig �l� kelta, pontosabban breton n�pviselet �s zene gy�kereit maguk a bretonok a Tur�nban keresik. A breton n�pm�v�szet, a n�pviselet, a n�pszok�sok, botos t�ncok vagy lovas felvonul�sok a magyar p�rjukhoz nagyon k�zel �llnak.

�rorsz�g ma Nyugat-Eur�pa legnagyobb l�teny�szt�je. A feln�ttkort el�rt ifj�, ak�rcsak a breton leg�ny, egy lovat kapott r�gen aj�nd�kba, hogy ezzel vigye bab�j�t nyeregben a menyegz�re. (Bub - menyecske, szeret�; miny - p�rta, esk�; n�sza - n�sz) Lugn�sza a legnagyobb �nnep�k, augusztus k�zep�re esik, az augusztusi teliholdra, mikor Lug isten n�szt k�t az �sany�val.

Az �si kelta �r�s a rov�s�r�s volt. A kelta rov�s�r�s egyik legszebb p�ld�ny�t a spanyolorsz�gi saragosa vid�ki bronzleletben tal�lt�k. Ez a leghosszabb sz�veg, amit tal�ltak. Az �rek botokra r�ttak, ahogyan err�l m�r Sebesty�n Gyula is besz�molt a "Rov�s �s rov�s�r�s" c. cikksorozat�ban 1903 �s 1910 k�z�tt. Id�zek: "�rorsz�g �slak�i k�z�tt az �regebb �rek az im�ds�gukat nem �n. r�zsaf�z�rr�l, hanem a rov�sbotokr�l olvast�k le." L�tezik m�g egy pog�ny �r�s is, de ebbe nem megyek most bele, ez az �k�r�s.

Manaps�g a latinnal k�nl�dnak, ak�rcsak mi, mert hi�nyoznak k�l�nb�z� hangok. Hi�nyoznak a m�ly �s magas mag�nhangz�k, �s a l�gy m�ssalhangz�k. A mag�nhangz�kat megoldott�k, �gy �rj�k, mint mi: a, �, e, �, i, �, o, � stb. Mindenesetre a rov�s szav�t �s fogalm�t nem vehett�k �t senki m�st�l, mert ez a fogalom csak magyarul �s �r�l �rthet�. �r�l rian - r�, riad - cs�k, s�v, rov�s.

A nyelv�szetr�l nem besz�lek, de annyit elmondok, hogy ugyanazok jellemzik az �r nyelvet, mint a mi�nket. A hangs�ly mindig az els� sz�tagra esik. Hangharm�nia van, teh�t ha a sz�gy�k m�lyrend�, akkor a hozz� k�t�tt rag is az, ugyan�gy, ha magasrend�. Ha p�ros szerveket �rnak le, akkor a "f�l" sz�t haszn�lj�k: pl. f�l kar, f�l k�z. A feles�g sz� nem l�tezik ilyen form�ban, hanem a mad�rnak a p�rj�t h�vj�k f�l mad�rnak. A jelsz�t �gy h�vj�k, hogy f�l sz�, mert f�l szavakb�l is meg�rtj�k egym�st. Ha felsorol�sr�l van sz�, a sz�mn�v ut�n a f�n�v mindig egyes sz�mban marad. Mint a magyarban, a mell�kn�v nem ker�l t�bbes sz�mba. Nem ismerik a to have ig�t, hanem a lenni ig�nek k�t form�ja van: a be, ami a l�ttel f�gg �ssze, �s a t�, ami azt jelenti, hogy van. Bim - l�tezem, t�m - vagyok. A "van neki"-t a t�, a van form�b�l k�pezi. K�l�nv�lt az alanyi �s a t�rgyas ragoz�s, �s m�g rengeteg hasonl�s�got lehetne felsorolni.

A kelta vall�s alapja egy kimondottan animisztikus vil�gk�ppel rendelkez� hit. Animizmus az a hiedelem, hogy minden t�rgynak lelke van, illetve a szellemben val� hit. A m�svil�g �tsz�tte �let�ket, olyan form�ban, hogy a mond�k szerint ide-oda k�zlekedtek a m�svil�g fel�, probl�ma n�lk�l j�ttek-mentek, a gyerekeket �s a betegeket n�zt�k meg, hogy ne l�pj�k �t ezt a hat�rt, mert esetleg nem k�pesek m�r visszaj�nni. Catherine �s John Matthews "A kelta s�m�nizmus" c. k�nyv�kben �rj�k, hogy a kelta vall�s alapja egy kimondottan s�m�nisztikus vil�gk�p. Ennek hely�be l�p a kelta druidas�g avagy a paps�g, egy nem �rja paps�g. A druidas�g egy olyan vall�st k�pvisel, sok olyan jellemvon�ssal b�r, amely az indoeur�pai hitvil�gnak l�nyeg�ben idegen. A kelta vall�s heroikus, azaz h�s�k-istenek, istenek-h�s�k. A kelt�k istens�geiket nem teremt�iknek, hanem h�seiknek tekintett�k, egyfajta term�szetfeletti h�s�knek. �rdekess�g az, hogy amikor istenr�l besz�lnek a legr�gebbi kelta mond�kban, mindig n�t �rtenek ezalatt, ha h�sr�l besz�lnek, mindig f�rfit. A kutat�sok egy�rtelm�en kimutatt�k, hogy a kelt�knak egyisten hit�k volt, mint mi, az a rengeteg �gymond istens�g csak Isten k�l�nb�z� megjelen�si form�i. A g�r�g�ket kinevetik, hogy hogyan k�pesek Istent k�be szor�tani, mert Isten milli� form�ban k�pes megjelenni, nem csak a k�ben l�tezik. Ezt m�r az alexandriai Oregen�sz (Kr.u. 185-250) m�r mondta, hogy a kelta druid�k egy istenhez im�dkoztak m�g J�zus elj�vetele el�tt, �gy m�r r�gen r�termettek a kereszt�nys�gre a druid�k tan�t�sai alapj�n.

A druid�k k�pviselte eszme, a b�lcsess�g, a tud�s, a j�sl�s, �s versel�s legmagasabb foka szerint a vil�g h�rom r�szb�l �ll: A fels� vil�g, ahol a fels� isten �s k�s�rete, a Nap, a Hold, a csillagok laknak, a k�z�ps� vil�g a l�that�k, haland�k vil�ga, �s az als� a h�s�k vil�ga, amit egy als� isten v�delmez. A h�rom vil�got egy �letfa k�ti �ssze, amelyen a druida, a t�ltos k�pes volt fel-al� sz�llni a h�rom vil�g k�z�tt. Ezt nyilv�n r�v�l�s�ben tette, �r�l raveie. Ez tulajdonk�ppen a r�v�sz sz� tov�bbfejleszt�se: r�vi - r�v�sz. Az �letfa Art�r kir�ly reg�s�nek egy n�t�ja, amelyet a k�z�pkorban jegyeztek fel, �gy hangzik: "Az �letfa vil�gtengely, amely a mennyet a f�lddel �sszek�ti. Az �letfa mindig a vil�g k�zep�n �ll, a vil�g k�zepe felett lakik Isten. A vil�g k�zep�t �tszel� vil�gtengely pontosan Istenhez vezet." Ez mi m�s, ha nem pont a magyar vil�gk�p megfelel�je? Az als� vil�gban lakott a vil�g leg�sibb embere, aki olyan koros volt, hogy senki nem zudn� megmondani, hogy ki � �s honnan j�tt =96 �rj�k a mond�k. Ez a "z�ld ember" (green man), akit mindig t�r�k�l�sben mutatnak be, szarvasagancsokkal a fej�n. Ez is bels�-�zsiai szok�s, manaps�g is �gy �lnek ott.

A kelta id�kben szarvasisten k�p�ben jelenik meg, akit egyesek kernunos n�vvel illetnek, mondja John Matthewse , "hab�r ez a n�v nem m�s, mint egy tud�s feltev�s, kital�ci�, amely r�szben �t�rt feliraton alapszik. A szarvasisten k�be v�sett alakja f�l�tt mindig ott �llt Anu, az anyaistenn�. Az � k�p�t egy p�rizsi m�zeumban l�thatjuk Ernunos felirattal. Ezt a feliratot v�ltoztatt�k meg a t�rt�n�szek kernunosra, mert szerint�k hi�nyzott a "k" bet�. Indogerm�n nyelv�szek r�gt�n nekiugrottak, �s kider�tett�k, hogy ez a kezd� "ker" nem is l�tezik, ez az indogerm�n ker - n�i gy�knek a megfelel�je. Ennyire indogerm�nok teh�t a kelt�k. Kernunos az az isten, aki a n�veked�si er�kkel lehet kapcsolatban, amelyek szarvas alakj�ban nyilv�nulnak meg. Ez nyilv�n azonos a gall �s breton mond�kban l�tez� Araunnal, a m�svil�g kir�ly�val vagy az �r z�ld emberrel. (ur - z�ld dun - szem�ly) Err�l esz�nkbe juthat az urdung, az �rd�g szavunk. � �rizte az �s�k tud�s�nak k�tj�t, � engedett csak ennek a k�zel�be. Ebb�l a k�tb�l eredt a h�t vil�gfoly�, amelyek sziv�rv�ny form�j�ban ny�ltak eg�szen a csillagos �gig. Ebben a sziv�rv�nyban laktak a totem�llatok.

Ezekb�l egyet mutatn�k be. A legfontosabb totem�llat a szarvas. Volt a "feh�r, f�nyes" nev� h�snek egy mondabeli feles�ge, akit �gy h�vtak, hogy Saba - szab, v�g, ebb�l ered az �r sz�, amely magyarul szably�t jelent. � mindig szarvas k�p�ben jelent meg f�rje el�tt. A szarvas fontoss�g�t az is jelzi, hogy mindig vez�r�llat, a m�svil�gba vezet� �ton is, s�t az �t vagy h�t honfoglal�s egyik�t is � vezette is. A honfoglal�s fogalma csak a magyarokn�l �s az �rekn�l �l eg�sz Eur�p�ban. Egy angol t�rt�n�sznek siker�lt kimutatni, hogy "ugyan�gy, ahogy k�tezer �vvel kor�bban a sum�rok, D�l-Anglia lakosai is Kr.e. 2000 k�r�l a szarvasban az istenany�t l�tt�k."

Ma is �l Angli�ban egy hagyom�ny: Szeptember 4-�n a leg�nyek szarvast�ncot j�rnak szarvasaganccsal a fej�k�n. Ez a t�nc a nagy Any�hoz val� foh�szkod�s, de tulajdonk�ppen az �s�kre val� eml�kez�s illetve term�kenys�gi t�nc.

Z�rich v�ros�ban - ez egy kelta alap�t�s� v�ros - egy olyan kelta aranyt�lat �stak ki, amin a szarvast a Nap, csillag �s a Hold veszi k�r�l. A kelta mitol�gia lexikonja azt �rja, hogy a szarvas�br�zol�sokat k�vethetj�k Angli�t�l Magyarorsz�gig �vcsatokon, d�rd�kon, fazekas m�veken. Nincs kiz�rva, hogy a magyarorsz�gi k�s� kelta szarvas�br�zol�s a magyar n�pm�v�szet k�zismert szarvasmot�vum�nak el�fut�ra volt.

Fontos totem�llat volt m�g a l�, az asza, a s�lyom. A sas Art�r kir�ly legend�j�ban jelenik meg, �s t�k�letesen hasonl�t Gilgames �s Eridu mond�j�ra. Egy m�sik fontos totem�llat az emse, amely a negyedik Anu, a negyedik �sanya volt az �r mitol�gi�ban. � ikreket sz�lt, akik honfoglal�k lesznek. Err�l az ems�r�l mondj�k, hogy ahol el van temetve, a mellette l�v� templomban �riznek egy sugarakkal k�rbevett napisten mellett egy er�skebl� n�i alakot harcosnak �lt�zve kimondottan l�f�lekkel �br�zolva. Ezt az ottani lak�k a mai napig M�h�nak nevezik. M�h�r�l pedig azt mondj�k, hogy az emse, a nagy istenanya egyik megjelen�se, a szakr�lis kir�lys�g, a harc �s a term�kenys�g h�rmass�ga.

A kelta mond�kb�l kider�l a beavat�s fogalma is, p�ld�ul Kukulen mond�j�b�l. Kukulen a kov�cs, a t�ltos kuty�ja. A gyerek Sepanta ennek a kuty�nak a szerep�t veszi �t, �s �gy lesz Kukulen.

M�sik fontos totem�llat a varj� is. A britek legh�resebb �se volt a Pran, aki �nmag�t fel�ldozta egy hadvisel�s siker��rt. Megk�rte katon�it, hogy v�gj�k le a fej�t, �s helyezz�k el a londoni White Hillben, ami ma a Tower, London b�rt�ne. Ez arra kellett, hogy a feje megv�dje a brit f�v�rost a k�ls� t�mad�sokt�l. Ma is egy olyan monda j�rja, hogy ha a varjak elhagyj�k Towert, akkor �sszeomlik az angol birodalom.

Az Attila �s az Art�r mondak�rnek vannak k�z�s mot�vumai. Az �gymond excalibur, ami sz� szerint igaz�b�l elmer�lt kardot jelent. Szent Kolumb�n mond�ja is nagyon fontos, aki a Iona-sziget�n templomot kezd �p�teni, de amit nappal f�l�p�t, �jjel �sszeomlik. Szent Kolumb�n r�j�n, hogy mindig kij�n a partra egy f�lig n�, f�lig hal alak� l�ny, amely megr�zza a pikkelyeit, amit�l az eg�sz sziget megremeg, �s �sszeomlanak a falak. Ez a l�ny azonban annyira j�lelk�, hogy megtan�tja Kolumb�nt, mit kell tenni ez ellen. A megold�s egyszer�, ismert�k a K�nai Nagyfalt�l eg�szen magas D�va v�r�ig, a Szittyaf�ld sz�ltiben-hossz�ban: be kell valakit �lve falazni.

A honfoglal�s egy teljesen k�l�n t�m�ja az �r mond�knak, mely t�k�letesen egyezik azzal, amit ma �ll�tanak, hogy Bels�-�zsi�b�l j�ttek. Szk�ci�b�l indulnak el, letelepednek a Meotiszi mocsarakban, ott megszaporodnak, feler�s�dnek, �s onnan indul a honfoglal�s �rorsz�g fel�. A legutols� honfoglal�st, Mil�k honfoglal�s�t tekintik a hivatalos kelta honfoglal�snak, de mindegyik az volt. A magyarokn�l is csak �rp�d honfoglal�s�t tekintik az igazinak. Mil, ak�rcsak �lmos, nem l�phetett be �rorsz�gba, mert miel�tt betette volna a l�b�t, meghalt. A honfoglal�st fiai �bel �s Eleon vezetik le, akik �szakr�l �s d�lr�l t�madva elfoglalj�k �rorsz�got, majd testv�riesen kett�osztj�k a ter�letet, teh�t nem t�rt�nik testv�rgyilkoss�g. Mil a h�t t�rzs vez�re volt. A h�t t�rzs kimondottan a honfoglal�s miatt �ll �ssze Spanyolorsz�gban, �s mikor megv�lasztj�k �t vez�rr� - mondj�k a kr�nik�k - kelta szok�s szerint pajzsra emelt�k.

A vil�g leghosszabb helys�gneve sz� szerint: Gyors �rv�nyhez k�zeli feh�r mogyor�v�lgy boldogfalva. �gy alakulnak ki a kelta helys�gnevek is, ak�rcsak n�lunk.

A magasan sz�ll� s�lyom Isten jelk�pe. A kelta mond�kban is van egy kir�ly, akit a madarak nemzenek, �s mikor a h�m az any�ra sz�ll, elindulnak V�nusz csapjai. Ez ugyanaz, ami Emese mond�j�ban is elhangzik. A csomak�zi s�lyom a sisakon fej�t, sz�rny�t �s fark�t mozgatta lovagl�s k�zben, �s siv�t� hangot adott ki. A s�lyom siv�t�t jelent kelt�ul.

A leg�sibb kelta �br�zol�sok egyik�t Bo�mi�ban tal�lt�k. Bo�mia neve is a boiok nev�b�l sz�rmazik, ak�rcsak Bajororsz�g, a bajuv�rok, akik azt mondj�k magukr�l, hogy boi-avarok kever�kei, de Bologna v�ros�nak neve is a boiokt�l sz�rmazik. Budapest is kelta telep�l�s volt.

A kelta koron�t druida koron�nak mondj�k. A r�t�tek m�r a r�mai korban sz�lettek. A kelt�k nem �br�zoltak emberi arcokat.

Sokan vitatkoznak, hogy Stonhenge kelta-e vagy nem. T�ny, hogy haszn�lt�k, teh�t tudom�suk volt r�la.

Azon az angliai vid�ken, ahol a b�zak�r�ket tal�lt�k, fedezt�k fel a szarvasagancsot.

A kelt�kn�l a feh�r l� ismerte az utat a m�svil�gba, �s egy j� kalauz volt.

Bretagne-ban, Carnacban, az egyik kurg�n tetej�n ma szent�ly �ll, Szent Mih�ly templom, mert Szent Mih�ly helyettes�tette minden�tt az �si istens�geket. A Szent Mih�ly k�polna egy val�di kurg�n, teh�t van bej�rata, folyos�ja, a folyos�b�l jobbra-balra kamr�k �s temetkez�si helyek. Be lehet menni, de nincs ki�p�tve a turist�k sz�m�ra az�rt, mert a nagy francia kutat�sok abb�l �llnak, hogy mindent lerombolnak, �gy nem enged�lyeznek m�r t�bb �sat�st. A kurg�nok tetej�n emberi alak� szobrok �ll.

Egy m�sik bretagne-i helys�gben egy szobor �ll egy templom el�tt. A szarvas fej�n kereszt van. Egy p�r vad�szatra indul egy vad�szkuty�val, �s egy p�rn�n ott van a Szent Korona. Arthur hal�l�t megfestette egy angol fest�, Edward Burne Jones, �s Arthur mell� a magyar Szent Koron�t festette. Mikor megk�rdezt�k t�le, hogy mi�rt, azt mondta, hogy ezt l�tta �lm�ban. Ebben a helys�gben folyik egy foly�, amely kett�szeli Bretagne-t Als�-�s Fels� Bretagne-ra.

A bretonok mindig egy sz�les �vet viseltek a k�ld�k�k felett, hogy kapcsolatban legyenek az �sany�val. A f�rfiak legfontosabb erekly�je az �v volt, ez�rt ha valakit el�t�ltek, levett�k az �v�t. Ez volt a legnagyobb b�ntet�s, ami egy kelt�t �rhetett.

B�r a kelt�k a vil�g m�sik fel�n laknak, j� volna szorosabbra f�zni vel�k a kapcsolatot, mert ugyanaz a sorsuk, mint nek�nk. A lelki vil�guk is azonos. Az �rek magukat a nyugat magyarjainak nevezik. Lehet-e valamif�le lelki k�t�d�s a k�t n�p k�z�tt? A dublini �s a belfasti rep�l�t�ren 14 nyelven van ki�rva, hogy "Isten hozta �rorsz�gban", ezek k�z�l az els� a magyar.