PLUMAGORT�L MAGORIG

.

Megismerkedt�nk a kelt�k n�p�vel �s azok nyelv�vel, amelyet ma m�r sajnos csak nagyon kevesen besz�lnek Plumagor �s Magor k�z�tt. Hatalmas er�fesz�t�sek folynak �rorsz�gban, Sk�ci�ban, Walesben, Bretagne-ban egyar�nt, de m�g mag�ban Angli�ban is, hogy a kelta nyelvet ism�t meg ism�t meghonos�ts�k, �jra megszerettess�k, anyanyelvi szintre visszaemelj�k. �rdekes, hogy a kelta nemzet nyelv�ben (majdnem) teljesen elveszett, de nemzeti tudat�ban soha. Hab�r teljesen ki akart�k irtani: lem�sz�rl�s, �hhal�l, el�z�s, rabszolgak�nt val� ki�rus�t�s, megf�leml�t�s, t�bb mint 2000 �ves politika ut�n is, az �szak-Amerik�ba kimenek�lt ut�dok k�z�l ma is kb. 8,5 milli� lakos �rnek vallja mag�t, az eg�sz vil�gban �l� kb. 15 milli�b�l.

Megismerkedt�nk teh�t a kelt�k (f�leg az �rek) nyelv�vel. Ha valamilyen rokoni sz�lak kapcsolj�k a magyar nyelvhez, hogyan lehets�ges az, hogy m�gsem �rtj�k �gy igaz�n egym�st? Ugyanezt a k�rd�st f�ltehetn�m a finn vagy a t�r�k nyelvvel kapcsolatosan is. Sem a finn, sem a t�r�k besz�lt nyelvet nem �rtj�k, de �rthet�v� v�lik a le�rt sz�veg. Ha az illet� nyelvek szerkezet�nek "titkait" megismerj�k, azonnal kivil�gosodik el�tt�nk a k�p, �s az az �rz�s�nk, mintha a finn is, meg a t�r�k is "magyarul" besz�lne.

Hasonl�an fest az �r-magyar viszony is. Ezt semmi esetre sem lehet arra visszavezetni, hogy ti. a magyar sokat "�r�k�lt" a finnugorokt�l, rengeteget "�tvett" a t�r�k�kt�l, de m�g t�bbet "k�lcs�nz�tt" a szl�v indogerm�nokt�l, �s innen a "rokons�g". Ennek hamiss�g�ra m�r minden gondolkod� ember r�j�tt.

Itt egy m�ly, a leg�sibb korokig visszahat� kapcsolatrendszerr�l van sz�, ami a magyar nyelv viszony�t szab�lyozza a kelta, a t�r�k, a finn (de folytathatn�m -a jap�n, az inka) nyelvekhez. Ha j�l odafigyel�nk, megl�tjuk, hogy mivel �llunk szemben. El�tt�nk egy hatalmas kiterjed�s�, f�ldrajzilag nem egys�ges vil�gr�sz ter�l el, ahol itt-ott olyan n�pek �lnek, amelyek a magyarral "rokon�that�k", de ma m�r nem kapcsol�dnak a magyar nyelvter�lethez. De mindezen n�pek egy ragozott nyelvet besz�lnek, pentat�ni�ra �p�l a zen�j�k - m�sodik anyanyelv�k - (a finn nem), hasonl� mond�ik vannak, hasonl� mes�ket mes�lnek, n�pm�v�szet�k, szok�saik is nagyon k�zeli rokons�gra utalnak, �s ugyanakkor hasonl� kultikus vagy vall�si k�ppel rendelkeznek.

Ebb�l is kiemelkedik a "titokzatos" koponyal�kel�s, mint az �kori orvostudom�ny cs�csteljes�tm�nye. Hab�r az �sfinnekt�l ilyen jelleg� leletek nem maradtak fenn, az elj�r�s ismert volt az �g�r�g�kn�l is, ak�rcsak a r�gi Folyamk�zben ("Etelk�zben" ?) vagy Egyiptomban, de a r�g�szet jelenlegi ismeretei szerint koponyal�kel�st sem a r�maiak, sem a germ�nok, sem a szl�vok nem v�geztek, �s m�g a semita n�pek vil�g�ban is ismeretlen maradt. Ellenben mind a magyar t�ltos-orvosok, mind a kelta druida orvosok, de m�g a "primit�vk�nt" len�zett szib�riai s�m�nok vagy a "v�rengz�' inka t�ltos-papok is �rtett�k ennek technik�j�t �s sikeresen alkalmazt�k. Ha ebb�l a felsorol�sb�l valamelyik n�pet kihagytam, az nem sz�nd�kos: a finn, t�r�k, jap�n, inka kiemel�s csak jelk�pes, nyelvcsal�dok egyes k�pvisel�jek�nt kezelem �ket. A kelta-magyar viszonyn�l maradva, l�nyegesnek tartom megeml�teni, hogy a kelta druid�k is, ak�rcsak magyar t�ltosaink (tord�ink) r�v�ltek, reg�ltek - ami, gyakran, a le�rt sz�veget volt hivatott helyettes�teni, de ismert�k a rov�s�r�st is, igen fontos eleme a m�velts�gi rokons�gunknak, f�ggetlen�l att�l, hogy a mai t�rt�n�szek szerint ezt az etruszkokt�l kapt�k, �s ezt a "titkos" �r�st tov�bb�tott�k a germ�noknak is.

A legfontosabb, tud�suk legbens�s�gesebb elemeit ellenben nem hagyt�k r�nk, mert ezt nem volt szabad ler�ni, mint p�ld�ul a druidizmus alapelveit sem, mert ez a "t�ltosi kaszt" legszigor�bban �rz�tt titka volt, �s csak kiv�lasztottak, beavatottak k�r�ben volt sz�jhagyom�nyk�nt meg�rizve. A sz�jhagyom�nynak is �ri�si szerepe van a nemzettudat megtart�s�ban, mert elv�gre �gy �r�kl�d�tt r�nk maga a "betiltott" kelta nyelv is. Mind Sk�ci�ban, mind �rorsz�gban vagy ak�r Bretaigne-ban, a megsz�ll�k kiirtott�k a kelta nemeseket, �gy a nyelv csak a n�p ajk�n �lhetett tov�bb. Az �r nyelvre egy �jabb hal�los csap�st m�rt a m�lt sz�zadbeli t�meges �hhal�l, mikor t�bb�ves rendk�v�l gyenge burgonyaterm�s ut�n, mivel ez k�pezte a lakoss�g java r�sz�nek egyetlen t�pl�l�k�t, az akkori �rorsz�g kb. 3,5 milli�s n�pess�g�nek a negyede form�lisan �hen halt (f�leg gyerekek), a fele meg Amerik�ba menek�lt. De sebaj, j�hettek az angol telepesek, akik r�videsen a sziget k�tharmad�nak urai lehettek. �rek, walesiek �s sk�tok voltak Nagy-Britannia �gy�t�ltel�kei mind a nap�leoni-, mind a k�t vil�gh�bor�ban.

Minden elnyom�s �s megfoszt�s ellen�re megmaradt a kelta nyelv. Sajnos m�r nagyon kevesen besz�lik. �rorsz�g lakoss�g�nak egyharmada, Walesben a fele, Sk�ci�ban p�r t�zezer, Cornwallban ugyancsak n�h�ny ezer �s Bretaigne-ban hozz�vet�leg egy harmada a n�pnek besz�li �si nyelv�t, amely a r�gi id�kben m�g uralta �s befoly�solta Eur�pa �sszes nyelveinek fejl�d�s�t, a latint�l a germ�nig.

�n nem sz�rmaztatom a magyar nyelvet a kelt�b�l, ugyan�gy, ahogyan v�lem�nyem szerint a magyar nem eredt sem a finnugor, sem a t�r�k nyelv(ek)b�l, A finnugor eredetelm�let �s az ebb�l fakad� "b�keszeret� n�pecske" v�ndorolgat�sa le �s fel a szittya puszt�kon, ak�rcsak a t�r�k n�pekt�l val� sz�rmaztat�s, �s a "harcias", meg nem alkuv�, vil�guralomra t�r� fejedelmi oszt�ly vezette seregek elm�lete, csak egyszer�en elk�pzel�sek, a m�lt sz�zad relikvi�ib�l �ssze�ll�tott, ilyen vagy olyan ind�ttat�s� �lomk�pek. Mi magyarok mindig is szitty�k voltunk, j�k vagy rosszak, de a nagy szittya "faj" lesz�rmazottai, a "sabartoi asphaloik". Ez term�szetesen nem jelenti azt, hogy a t�r�k�k, vagy ak�r a finnek ne lenn�nek rokonaink. De ugyanolyan rokonaink a kelt�k is. Mint ahogyan eml�tettem, m�gsem �rtj�k egym�s nyelv�t. Ez a ragoz� nyelvek "�tka", vagy helyesebben "isteni aj�nd�ka", hogy teljesen szabadon fejl�dnek. Nincs sz�ks�g�k "t�rv�nyekre", hogy l�trej�hessenek. Ez a szabad emberek szabadon gyakorolt besz�de eredm�nyek�nt megsz�letett szabad nyelv. Isten aj�nd�ka, Isten nyelve maga: a walesi hagyom�nyban "the language of Heaven".

Ahogyan a tisztelt Olvas� figyelm�t el nem ker�lhette, a kelt�k sz�kincse �si r�teg�nek java r�sze a magyarra hasonl�t, olyannyira, hogy b�rmilyen l�nyeges mondanival�t ki lehet fejezni ezzel a k�z�s sz�kinccsel. Ezen szavak t�bbs�ge nem tal�lhat� meg egyetlen m�sik "eur�painak" nevezett nyelvben sem. Hasonl�k�ppen a kelta nyelv is ugyanazzal a rag- �s k�pz�rendszerrel �p�ti szavait mint, a magyar. A ragok, k�pz�k �s jelz�k ugyanazok. A lovas n�pek szabadon fejl�d�tt nyelve ellenben azt eredm�nyezte, hogy a ragokat, k�pz�ket vagy jelz�ket nem egyform�n haszn�ljuk.

A magyar-kelta rokons�got az sem z�rja ki, hogy - manaps�g egyes ut�ragok el�ragokk� "fejl�dtek", indogerm�n hat�sra, pontosabban azz� fejlesztett�k �ltet, ami�ta elindult a kelta nyelvek kutat�sa Ezt majdnem kiz�r�lag n�metek v�gezt�k, c�ljuk ellenben nem a kelta nyelv megismer�se �s megismertet�se volt, hanem ennek "indogerm�nos�t�sa", a m�r eml�tett �s j�l ismert politikai okokb�l. M�gis ki mondottan k�l�n�snek - ne mondjam fur�nak - tartom, hogy mind Dublinban, mind Edinburghban vagy Cardiffban a "Celtic Academy"-k nyelv�szeti tansz�k�nek vezet�i m�g mindig kiz�r�lag G�tting�ban v�geztek �s n�met sz�rmaz�s�ak. A breton nyelv kutat�s�val �s fejleszt�s�vel egyenesen P�rizsban foglalkoznak, �s franci�k. A hatvanas �vek k�zep�ig a bretonok nem tudt�k, hogy a walesiekkel majdnem azonos nyelvet besz�lnek, �s rokonaik az �reknek �s sk�toknak is. "A franci�k ezt nek�nk nem tan�tott�k..." �rja egyik level�ben, a ma �rorsz�gban �l� breton levelez�bar�tom. Vel�k is elhitett�k, hogy "rokontalan kis nemzet" �k, Eur�pa perem�n.

Ma m�r �bredezik Eur�pa, az "�si Eur�pa" hallatja szav�t Belfastt�l a baszk f�ldig, �s annak ellen�re, hogy a kelt�k eset�ben �ppen az indogermanisztika seg�tette el� felemelked�s�ket, kezdik m�r nem elhinni a r�gi mes�ket. M�sfel� keresik m�ltjukat �s rokonaikat. R�eszm�ltek arra, hogy gyilkosaik, akik t�bb mint k�tezer esztendeje irtj�k �ket mind testileg mind lelkileg, tiltj�k nyelv�k haszn�lat�t, m�v�szet�ket, n�pi hagyom�nyaikat csak �r�k�nt, a turist�knak eladhat� port�k�nak kezelik, nem lehetnek rokonaik. Ma m�r azt is meg merik tiltani, hogy a turizmus ellepje szent helyeiket. �gy Karnakban a k�mez�t teljesen k�r�lz�rt�k, a bel�p�s, de m�g a r�g�szeti kutat�snak �lc�zott puszt�t�s is, a n�p akarat�b�l tilos. A lakoss�g szabad elhat�roz�sa ez, m�g akkor is, ha a turizmusb�l ered� j�vedelemt�l elesik �s az eddigi �letsz�nvonal�nak hanyatl�sa bek�vetkezhet. Fontosabb �sei nyugalm�nak a meg�rz�se. Ennek az �s�k ir�nti tisztelet �s a nemzettudat �bred�s�nek eredm�nye az egyre t�bb fiatalkor� "visszat�r�se" a breton b�lcs�h�z. Vannak manaps�g csal�dok, ahol a sz�l�k nem, de a gyerekek besz�lnek bretonul, de van olyan eset is, ahol a sz�l�k gyerekeikkel egy�tt megtanulj�k �si (anya-) nyelv�ket.

A katolikus egyh�z ebb�l a fejl�d�sb�l ismert, de meg nem �rthet� okokb�l kimarad, s�t sajn�latosan ellens�gg� v�lik �s igyekszik a breton nemzeti �ntudatot f�kezni, a breton �bred�st megg�tolni (v�. a cs�ng�k helyzet�vel). Az "�rd�g nyelve" s�t�ni elme sz�lte jelz�vel Bretaigne-ban is �ltek, ez�rt "sz�gyen" volt �gy megsz�lalni, tilos volt a templomban azt haszn�lni, el�zt�k a k�z�letb�l, de a meghittnek gondolt csal�di falak k�z�tt sem lehetett nyugalma. A francia forradalom ut�n, az "�galit�, fraternit� �s libert�" jegy�ben a falak is elkezdtek besz�lni.

Mindenki �rul�v� v�lt, aki anyanyelv�ben akart �lni. A hatvanas �vek l�zad�sai, szabads�gharccal fenyeget� megmozdul�sok eredm�nyek�nt Bretaigne auton�mi�t kapott, ism�t hivatalos nyelv lehetett a breton. Sajnos sok helyen csak pap�ron, mert egyes helys�gek "p�nzhi�nyra" hivatkozva m�g mindig halogatj�k a k�tnyelv� feliratok, t�bl�k kihelyez�s�t, panaszolja a "Carn", a kelta vil�got �sszekapcsol�, �vente n�gy alkalommal megjelen�, �r, walesi, sk�t, mannini, kernowi, breton �s angol cikkeket tartalmaz� politikai �s kultur�lis lap. �rorsz�g ut�n, amely 1922 �ta r�szben f�ggetlen, �s ahol �ppen a katolikus egyh�z az �r szabads�gharc t�mogat�ja �s a f�ggetlens�gi eszme �ltet�je, nemr�gen Wales �s Sk�cia is auton�mi�t nyert el, de az �szak-�rorsz�gnak nevezett "Ulaid"-f�ldje is parlamentj�ben egyes�lt �rorsz�ggal, m�g akkor is, ha m�g egy ideig angol fennhat�s�g alatt marad.

Az auton�mia megszerz�se arra k�sztette a sk�t �js�gokat, hogy kijelents�k: Sk�cia a huszadik sz�zad Magyarorsz�ga lett, a "kiegyez�sre" utalva. "Mata ch� sinn na tha tachairt ris a ch�nain Ungarach; [Carn 99. sz�m, 1999. �sze] - magyarul: M�lt�nak l�tjuk magunkat ha van fejl�d�s a magyar nyelvhez (M�lt�k lesz�nk �nmagunkhoz akkor, ha a magyar nyelv fejl�d�s�nek �tj�t j�rjuk). �s hozz�teszi, hogy Sk�cia csak �gy indulhat val�di fejl�d�s�nek �tj�n, ha majd magyar mint�ra, a sk�t nyelvet helyezi a tan�t�s - ennek minden fokozat�t bele�rtve -, valamint a nevel�s �s a k�z�let k�z�ppontj�ba. Mert nyelv�ben �l a nemzet, �s a nemzetet a nyelve tartja �letben.