N�v�nyzet

A n�v�nyvil�gban el�fordul� alapszavak vizsg�lata egy�ntet�en bizony�tja a kelta �s a magyar szavak k�z�s gy�kereit, �s k�rd�sess� teszi a maradi "finnugor eredetelm�let" hiteless�g�t (�s jogosults�g�t), megk�vetelve fel�lvizsg�l�s�nak halad�ktalan sz�ks�gess�g�t; �gy p�ld�ul:

R�gi-�r FID - fa - magyar FA [�si �r�ks�g az ur�li korb�l] (finn PUU - fa, z�rj�n PU - �l�fa, sz�raz fa) �r T�CH -. f�r, sz�r, dug, t�ked, gy�keret ereszt - magyar T�, T�KE ) 93) (v�. �r TOICE - b�s�g, vagyon - magyar T�KE (> �r TOKI - vagyonos ember - magyar T�K�S) �r TATHAD - szil�rds�g, t�m�rs�g, test - magyar TUSAK, TUSK� [ismeretlen eredet�] �r T�S - eredet, sz�rmaz�s (magyar T� (t�r�k T�Z - eredet, sz�rmaz�s) (v�. �r T�IS - feld�h�d�s, felb�sz�l�s - magyar TUS-ak-od-ik verekszik, k�zd) �r TARR - t�rzs-magyar T�RZS [bizonytalan eredet�] �r GE�G - �g, gally; el�gaz�d�s=B7 magyar �G (94) t�r�k AGAC - fa (v�. r�gi �r AG - szarvas > �r ADH-arc - agancs) -magyar �G-as (r�gi magyar "szarvas"), AG-ancs �r F�S - vessz�, fiatal fa - magyar VESSZ� [sz�rmaz�ksz�, finnugor t�b�l) (v�. t�r�k ASA - vessz�)

�r F�D - f�, gyep, p�zsit-magyar F� (a MTESZ szerint "finnugor eredet�": vogul P�M - f�, sz�na].

A f�vet �r�l m�g �gy is h�vj�k, hogy: F�AR (magyar BUR-j-�n) > l�sd m�g: FEARANN - orsz�g, vid�k, "f�ves t�j" (> "SER�NY" vagy "BARANYA" -a vid�k, ahol "a kelt�k �tv�szelt�k a n�pv�ndorl�st" �s F�ARAGH - legeltet�si v. kasz�l�si b�r (magyar B�RES b�r�rt v�gez mez�gazdas�gi munk�t (b�res kasz�s - MEK). Ez ut�bbi lehet "v�letlen" is, hisz az �r sz�nak alapja a F�AR - f�, sz�na, �s ebb�l sz�rmazott F�AR-ach "f�ves" (a f� lelegeltet�s�re vagy lekasz�l�s�ra fizetett b�r), a magyar sz�nak alapja a B�R, fizikai munka elv�gz�s��rt juttatott d�jaz�s, fizet�s (t�r�k eredet�), a "b�res" ellenben kiz�r�lag mez�gazdas�gi munk�t v�gez, b�r�rt.

 M�s a helyzet a "burj�n" szavunkkal, melyet szl�vb�l sz�rmaztatj�k, a MTESZ szerint: Szl�v eredet�, v�.: bolg�r BUREN - burj�n, gaz, gy�gyn�v�ny; szerbhorv�t B�RJAN - f�ldi bodza; szlov�k BURINA - burj�n, gaz; ukr�n BURIAN - burj�n, gaz, orosz BURI�N - burj�n, gaz; e szl�v eredet nincs tiszt�zva; a cseh BUREN, BURINA a szlov�kb�l, a lengyel BURZAN az ukr�nb�l val�; a rom�n BURUIANA szl�v j�vev�nysz�. Ism�t az ismert s�ma: csak a magyars�g k�rny�k�n �l� szl�vok ismerik ezt a sz�t, a t�volabb �l� szl�v t�rzsek t�l�k k�lcs�n�zt�k. Nyilv�nval�, hogy a szl�v szavak eredete hivatalosan "ismeretlen", mert "magyar j�vev�nysz�" mind a szl�vban mind a rom�nban, vagyis a magyar nyelvter�let perem�n �l� n�pek nyelv�ben. A magyar sz� pedig a kelta �r sz�val egy t�r�l fakadt, mert m�sk�pp lehetetlen megmagyar�zni azt, hogy mindk�t nyelvben l�tezik (b <> f hangfejl�d�s), holott manaps�g a magyar �s az �r nyelvter�let kb. 1500 km t�vols�gra van egym�st�l, �s egy tetemes "indogerm�n" nyelvtenger v�lasztja el.

A magyar "burj�n" szavunk tov�bbk�pz�se a F�R-j (mez�k�n �l� mad�r) [ismeretlen eredet�] szavunk is.

A n�v�nyvil�ggal �sszef�gg� egy�b szavak: �r LUIBA - n�v�ny, gyom - magyar LAPI, LAPU �r SIOL - mag, vet�smag, cs�ra, sarj (magyar SZEM, CS�RA, SARJ (> v�. �r S�IL - szem, l�t�szerv). �r CAOR�G - vir�g - magyar VIR�G [�smagyar kori < VIL�G] (v�. kelta GOLAU - f�ny, vil�g)

N�v�nyek, f�k: walesi GENAU-magyar FENY� (96) -; m�gis meglep�, hogy a germ�nok �s a finnugorok sz�mtalan feny�t ismernek, �s ezeknek mind k�l�n nev�k is van, de a magyar meg a kelta csak ezt az egy d�li "feny�t" ismeri, l�sd m�g: latin PIN-us, akk�d BINU - mandulafeny�, l�sd m�g: t�r�k HAM - feny� (!); �r CAORTHAN - berkenye (apr� alm�hoz vagy k�rt�hez hasonl� gy�m�lccsel) - magyar K�RTE (t�r�k]; �r DAIOR - t�lgy - magyar T�L-gy [bizonytalan eredet�] > l�sd m�g: osz�t TOL - t�lgy, �ind DARU - fa, > �r DEARC�N - makk (magyar CSER, mordvin SERA) makk > CSER-fa (a hasonl� szl�v szavak a magyarb�l sz�rmaznak), a magyar "cs" hang t�k�rk�pe is lehet a kelta "dzs"-nek [> ejtsd: "dzserk�n"]; �r ULI, mannin OOYL - alma - magyar AL-ma [t�r�k eredet�] (v�.: t�r�k ELMA, kirgiz ALMA, CSUVas ULMA, CSagat�j ALMA Stb. (de a germ�n szavak gy�ke AP- > n�met "APf-el", angol "APp-el"); �r CAOR - eper, bogy� - magyar EPER [finnugor, v�. vogul AP�R�Y, �PR� - f�ldieper]; �r EOR-na - �rpa - magyar �R-pa [�t�r�k] - v�. ujgur, t�r�k, kirgiz ARPA, csuvas ORPA, mandzsu, kalm�k, mongol ARBAI (> l�sd m�g: latin HOR-de-um > n�met GERS-te - �rpa).

Erd�: R�gi �r ROS - erd�, hegyalji erd� (> a K�rp�tok alj�ban sok az "orosz" nev� helys�g, nev�k nem jelenthet szl�vot, hisz az "oroszokat" m�g a 15-16. sz�zadban is "muszk�nak" nevezt�k, a "ruszok" a sv�d-var�gok voltak, �k tudtommal nem k�lt�ztek Erd�lybe; el�fordulhat, hogy a kelta "erd�" sz� rejlik a n�vben). De, �r ARDA-igh - emelkedik, n�vekszik - t�r�k ART-mak - n�vekszik, szaporodik, gyarapodik, minden bizonnyal k�ze van a magyar "ERD�"-h�z. A kelta mitol�gi�ban ARDU (A) NA az erd�k istenn�je (> l�sd m�g "ART-EM (E) -iS" az �g�r�g vil�gban a vad�szat istenn�je) - "ERD�-ANYA". A magyar "erd�" r�gen "a v�g�s ut�n vagy a v�g�sb�l feln�veked�, sarjadz�, fiatal erd�nek a neve" ami kiszor�totta a r�gi VAD - erd� szavunkat. L�sd m�g: t�r�k OR-man - erd�. Mez�: �r M�, r�gi �r MAGH, MAT, walesi MAES, breton MAEZ - mez� ^- magyar MEZ� [finnugor t�b�l: finn MAA - f�ld] > v�: szumir MARA - f�ld, sz�l�f�ld; (> l�sd m�g: Kecske-M�T - "kecske-mez�'), > l�sd m�g: walesi CAE - mez� - t�r�k GAYR - mez�.

�llatvil�g breton LOEN - �llat - magyar L�NY - (finn ELAIN - �llat) > magyar orosz-L�N (�r LEON - oroszl�n) - t�r�k ars-LAN - oroszl�n, Cey-LAN - �z, szarvas �r ALLTA, r�gi �r ALLAID - vad - magyar �LLAT [sz�rmaz�ksz� az "�ll" ig�b�l] (v�. �r LuI- �ll �r FIATA, r�gi �r FIAD - vad (> Sk�t FIDD - �z, szarvas) ^- magyar VAD [�r�ks�g az ugor korb�l] (97) �r MIOL - �llat (> magyar MAR- BAR-) ( �r MIR - harap�s - magyar MAR [finnugor] �r MIOL - tet� - magyar NY�, f�reg, tet� [finnugor] �r MIOL Bu� - ny�l, mezei ny�l ("pej �llat") - magyar NY�L [finnugor] �r MAIK - �l - magyar MAR-ha (r�gen "h�zi�llat, j�sz�g") /98/ > BAR-om (v�. t�r�k BAR - van, l�tezik) r�gi �r MAR-ca - l� (> �r MARCA-igh - lovagol, MARC-ach - lovas) - koreai MAL, mongol MORIN - l� �r MAR-t - szarvasmarha - magyar MAR-ha �r L�TH - l�, paripa, L�IR - kanca (> L�-each - lovas-harcos); walesi LLWAN - kanca - magyar L� �r EACH - l� (a latin "equa" - kanca a kelt�b�l sz�rmazik) - magyar �SZA (> v�. t�r�k AT - l�) > r�gi �r EACH-aire - lov�sz, csik�s (- magyar HUSZ-�r), ACH-adh - mez�, legel� (- magyar ASZ�) �r B�, mannin BODAG - teh�n -

magyar BUGA (> BIKA) [kun eredet�] - �t�r�k BUQA, kipcs�k BOGA, t�r�k BOGA, alt�ji PUKA - �k�r (> v�. �r POC - �zbak, kecskebak) �r DAMH - �k�r - magyar TIN� [csuvasos jelleg� �t�r�k j�vev�nysz�] (csuvas TINA - tin�, csagat�j TANA, azeri DANA - borj�, szal�r-t�r�k TANA - �k�r �r BEARACH - �sz� - magyar BORJ� (csuvasos jelleg� �t�r�k] - csuvas PERU �r BOD�G - borj�, tin� ( t�r�k BUZAGI - borj� (> magyar BOCI) r�gi �r AG - szarvas - r�gi magyar �GAS (t�r�k GEYIK - szarvas) > �r ADH-arc - agancs - magyar AG-ancs (l�sd m�g: �r BEANN - szarv - t�r�k BOYN-uz - szarv) r�gi �r os, sk�t oss - �z, �r OIS-in - �zike (�z gida) - magyar �z [ismeretlen eredet�] walesi IWRCH, breton IOURC'H - zerge-magyar ZERGE [t�r�k "j�vev�nysz�"] csagat�j S�RK�, kazah SERK�, �zb�g SERKA, mongol SERKE - kecskebak (> l�sd m�g: �r CAORA - juh (t�r�k KARAQA - �z) �r BROC - borz (> v�. �r BROC-ach - sz�rke, foltos) - magyar BORZ [�t�r�k] csagat�j BORSUQ, tat�r BURSEK, bask�r BURHIQ, alt�ji PORSUQ, mongol BORKI - borz

�r C� - kutya - magyar KUTYA [ismeretlen eredet�] - t�r�k K�PEK - kutya - koreai GE - kutya > �r FAOL-CH� - farkas ("vadkutya") - magyar FAR-K-AS (sz�rmaz�ksz� < "fark" < "far" h�ts� r�sz] v�. �r FO�R - v�g, perem, szeg�ly > FOIR-ceann - v�gr�sz (> farok); r�gi �r FERT - "a szek�r h�ts� r�dja" �r "FAOL" sz�rmaz�ksz�: MIOL - �llat > FIADH-MHIOL - vad-�llat - FAOL (�sszevon�ssal), feltehet�en a magyar "FAR-KAS" szavunk is "vadkuty�t" (mar� kuty�t) jelent: MAR- " BAR- " FAR-ka-s (> l�sd m�g: �r FEARGACII - d�h�s, gonosz, er�szakos, t�mad�) /99/; �r MADRA - kutya " magyar KO-MONDOR [t�r�k] - kun QU-MANDUR - kutya (< koreai GE - kutya) �r MADRA RUA - r�ka ("r�t kutya") " magyar R�-KA (r�t kutya?) /100/ �r MADRA U�SCE - vidra ("V1Z1 kutya") " magyar VIDRA �r G�IC - kakas - magyar KAK-as [szl�v eredet�] - l�sd m�g: angol COCK, n�met GOCK-el walesi I�R, breton YAR - ty�k (> YAR-IK - j�rce) " magyar J�R-CE [szl�v] - v�. t�r�k YARKA - csibe

(mindk�t el�bbi sz� eset�ben a magyar a kelt�val azonos, a szl�vba is a magyarb�l vagy a kelt�b�l ker�lhetett!) �r CIRCE - csirke " magyar CSIRKE [hangut�nz�] - v�. �r CEARC - ty�k �r LACHA - kacsa - magyar R�CE, RUCA [hangut�nz�] �r G� - liba - koreai GAUI - liba (> magyar G�-gog) (hangut�nz�] > l�sd m�g: �r LADA - uszony, usz�h�rty�s l�b " magyar LIBA [�llath�vogat� sz�b�l] walesi ADAR - mad�r " magyar MAD�R [ismeretlen eredet�] - v�. jap�n TORI - mad�r �r G�IS - hatty� " magyar KACSA/101/ (> v�. t�r�k KAZ - l�d) - v�. t�r�k KUCU - hatty� �r COL�R - gerle-magyar GERLE (v�.: �r COLM - galamb magyar GALAM-b) �r CORR - hossz� l�b� " magyar G�R - hossz� l�b� [ismeretlen eredet�] > CORR BH�AN - g�lya ("feh�r hossz� l�b�") - magyar G�LYA [bizonytalan eredet�] > CORR GHLAS - sz�rkeg�m ("sz�rke hossz� l�b�") �r SEABHAC - s�lyom ("siv�t�, sivall�") " magyar S�LYOM [bizonytalan eredet�] t�r�k CAVLI - fiatal s�lyom vagy h�ja; karvaly, SAHIN - s�lyom �r IOLAR - sas " magyar �L� [?] <> �r IGIL - b�lv�ny; sokarc�, sokk�p�, v�ltoz� " magyar B�L-v�ny

(v�. �r �ALA-igh - elmenek�l, megsz�kik, elsiklik-magyar (el-) ILL-an > ILL�) �r CAR�G, breton FRAO, kernowi (Cornwall-i) kelta FRAU - varj� - magyar VARJ� [�si hangut�nz� a finnugor korb�l] (102) - v�. t�r�k KARGA, �t�r�k GAY, t�rkm�n GARGA - varj� �r G�G - cs�ka - magyar CS�KA [hangut�nz�] - v�. tat�r CAWKA kalm�k CAUKA - cs�ka (103) �r CLAMH�N - k�nya - magyar K�LNA > K�NYA [szl�v] ? �r F�IL-EC-AN - pillang� - magyar PILL-AN-G� (�r F�IL - f�tyol, lepel magyar PILLE, P�LY /104/ �r BEACH - m�h - magyar M�H [finnugor] /105/ breton MEZ - m�z - magyar M�Z [finnugor] (> l�sd m�g: �r BEOIGH - �letrehozni, �leszteni > BEGCHAN - �let, l�t anya-M�H) �r BREAC - hal - t�r�k BALIK - hal-magyar HAL [finnugor: finn KALA - hal] �r EOOHRAI - (hal-) ikra - magyar IKRA [szl�v] - ez is ugyanannyira szl�v eredet�, mind a t�bbi.

Megvizsg�lva a term�szetre vonatkoz� szavaink java r�sz�t, nem ker�lheti el figyelm�nket az a t�ny, hogy ennek z�me a kelta (�r) nyelvben is megtal�lhat�. Az, hogy - f�leg - �llataink neve tulajdonk�ppen "csak" k�r�l�r�s, egy-egy val�s vagy v�lt tulajdons�gon alapul� n�vad�s, az teljesen term�szetes, mert a term�szetben, k�zvetlen term�szetes k�rnyezet�nkben (is) l�v� t�rgyakat vagy jelens�geket, mindent, nem v�letlenszer�en, k�zszavaz�ssal nevezt�nk el, hanem ez a jelens�g egy teljesen logikus n�vad�s eredm�nye. Sok esetben m�g nem fejtett�k meg ennek a t�bb ezer �ves logik�nak a menet�t, de biztosak lehet�nk benne, hogy a k�zvetlen term�szetes k�rnyezet�nk megnevez�s�re nem alkalmaztunk idegen ("k�lcs�nz�tt") szavakat, mert erre nem volt sz�ks�g�nk. R�hejes az az akad�miai "meg�llap�t�s", miszerint az oroszb�l kellett �tvegy�k a "medve" - m�z ev� �rtelm� - nev�t, mikor magyarul is megalkothat�, ugyanazzal az eredm�nnyel. Egy�bk�nt is, ha mi magyarok (�ll�t�lag) az Ur�l v�lgyeiben kecmeregt�nk n�pp�, nagyon kicsi a val�sz�n�s�ge, hogy medv�vel ne tal�lkoztunk volna, �s feltehet�en nevet is adtunk neki.

Nem hinn�m, hogy be kellett volna v�rjuk a pripjatyi mocsarakban �ldeg�l� szl�vokkal val� tal�lkoz�st, hogy k�zvetlen�l "honfoglal�sunk" el�tt megtanuljuk, megtanulhassuk, hogy is h�vj�k azt a nagy barna sz�rcsom�t ami r�gen az Ur�l v�lgyeiben, nyomor�s�gos �let�ket tenget� �seinket riogatta. Nem a szl�vok j�ttek az Ur�lba minket kioktatni, megtan�tani "magyar" anyanyelv�nkre, hanem mi ment�nk hozz�juk, v�ndorl�saink sor�n. Ugyancsak neh�z elk�pzelni, hogy honfoglal� �seink a szl�vok M�ri�nak adott becenev�t (M�sa) alkalmazt�k a macska neve helyett; egy�bk�nt is tisztelt

 nyelv�szeinknek el�rulom a nagy titkot: a cica nem �l mocsaras helyen, m�g a Pripjatyban sem. L�sd m�g: inka misi - macska.

Vall�s

A"CSODASZARVAS" mot�vuma a kelta m�v�szetben

Ebbe a fogalomcsal�dba tartoz� szavak megtekint�sekor, mint az el�z� fejezetekben �szleltek eset�ben, itt is szembe�tl� magyar - kelta nyelvi �s nemcsak nyelvi, mondhatn�m "lelki" rokons�g t�nik fel el�tt�nk. Az al�bbi �br�k ezt a lelki k�z�ss�get csak al�t�masztj�k, hisz a kelt�k sz�m�ra is, ak�rcsak a szittya magyarokn�l a szarvas, a "Csodaszarvas" k�zponti helyet foglalt el. Az el�bbiekben bemutatott �br�n (kultikus szek�r �ldoz� �sttel �s ANU is a szarvas "vez�r"-�llatk�nt jelenik meg, mint a (gy�sz-) menet �l�n j�r� l�ny. A kultikus szek�rnek az eleje mindk�t ir�nyban mutat, mind a "f�ldi", mind a "t�lvil�g" fel�, amely k�z�tt a kelta �szj�r�s szerint folyamatos �tmenet volt, �s teljes �tj�rhat�s�g. Nagy bajban az �s�k (istenek) mindig visszat�rtek seg�ts�get ny�jtani (> Csaba-monda).

�r DON - Isten - magyar IS-TEN (> �r os- legfels�, mindenek feletti) ; /111/ �r NEAMH - Menny " magyar MENNY (> v�. vogul NUMI- fels�, �gi); (�r NAOMH - szent, nemes, �ldott, (> v�. t�r�k NIMET - �ld�s). �r NEMED - szent�ly, breton NEMETON - mened�khely " magyar MEN-hely. �r TUAR - jel, el�jel (�men) > TUAR�IL - megj�sol�, el�rejelz�; isteni sugallat�, t�ltet�; csod�latos, k�s�rteties - magyar TURUL [�t�r�k] (csagat�j TOYRUL - s�lyom, sas). �r �OL - b�lv�ny (> �OLAR - sas); sokarc�, alakj�t �lland�an v�ltoztat� (ill�) - B�L- (v) �ny [< �t�r�k BALBAL - s�rk�, eml�k] ?

Walesi HUD - csoda, �r SEOIGH - csod�s - magyar CSODA (ir�ni CHODA - Isten). �r DRAOI (DRAOTA), walesi DERUVYDD - druida, t�ltos - magyar (hun) TORDA > �r DIAIL - t�ltos - magyar T�L-t-OS. �r ALTA-igil - meg�ldani, �LT� - h�laad�s - magyar �LD, �LD-�s (v�. jakut ALDIS - �ld�s, h�laad�s). �r CEALL, CILL, breton KEEILL - templom - magyar IGAL [?]. �r GU� - ima - magyar IGE [t�r�k]. �r R�MHAILLE - r�v�l�s - magyar R�V�L�S (v�. angol RAVE).

�r REIC - nyilv�nos el�ad�s, elbesz�l�s, mese, pletyka - magyar REGE. �r RIONN - r�ni - magyar R�NI > �r RIABH - rov�s - magyar ROV-�s. �r BETH - �r�s - magyar BET� (�t�r�k] (t�rkm�n, ujgur BITIG, t�r�k BITIK - �r�s, irat, mandzsu BITE - �r�s, k�nyv, mongol BICIK - irat, lev�l, k�nyv. �r C�N - k�nyv - magyar K�NYV (> v�. jap�n HON - k�nyv). �r R�N - titok - magyar OR (v) titkos cselekv�s. �r ASARLA� - var�zsl�, kuruzsl� - magyar VAR�ZSL� (�r ASAR-aL-A� - magyar VAR�ZS-OL-�] (t�r�k ARVAS-mak var�zsig�t mormol, ujgur ARVISCI - var�zsl� - magyar ORVOS) (> l�sd m�g: jap�n KUSURI - orvoss�g).

�r LEIGHEAS - orvosl�s, kezel�s [LE-igh-EAS - (r�-) OL-vas-�S] (v�. magyar OLVAS ORVOS) > �r LIA - orvos >LIACHT - orvoss�g ( finn L��KER1 - orvos, t�r�k ILAC - orvoss�g > l�sd m�g: �r C�GAS - gy�gyszer, C�GAS-lann - gy�gyszer-t�r " magyar GY�GY �r �OC - gy�gy�tani (jav�tani) <> walesi IACH - j� - magyar, J�-�t (JAV-�t) > GY�GY-�t. �r COIR - hiba, walesi CUR - betegs�g, f�jdalom " magyar K�R > �r CEARR - k�r, rossz magyar K�R (v�. �r CR� - f�jdalom, szenved�s, b�nat > "milyen K�R").

Breton VIJ-il - b�jt�l�s - magyar B�J-t [ismeretlen eredet�] (v�. t�r�k B�Y� - ig�zet, var�zslat).

Walesi BAI - hiba, b�n, sz�gyen " magyar BAJ (> v�. t�r�k BEIS - rossz, gonoszs�g > BOZ - rossz, gonosz). �r B� - b�j - magyar B�J [�t�r�k] ( v�. �t�r�k BAYI - m�gikus k�t�s, var�zslat. �r TACAR - ut�nzat, k�pm�s, m�solat, hamis�tv�ny - magyar T�K�R. �r S��IL - t�nd�r - magyar SELL� [? < "serlik - sellik"] (> v�. �r s� - forog, �rv�nylik). �r F�ILE - b�l, �nnep�ly - magyar B�L/�r C�IL� - t�ncos �sszej�vetel, t�nch�z - magyar KAL�-ka. �r MIONN - korona, n�i fejd�sz (p�rta); esk� " magyar MENY-ecs-ke, MENY-eg-z� esk�v� [finnugor]. �r NAS-adh - n�sz (> LUGHNASADH - Lug isten n�sza) - magyar N�5Z. �r T�ARE - �tkez�s, lakoma (T�RRAMH - halotti toroz�s) - magyar TOR (> v�. t�r�k TOY - lakoma). �r S� (r�gi �r SIDH), walesi S�R - s�rhalom - magyar S�R [bizonytalan eredet�- (t�r�k SIN - s�r).

A "csodaszarvas", amely v�gigk�s�ri a kelta mondavil�got, �s a k�t "vad�sz�" testv�rp�r mot�vum�val egy breton falu (PLLrntAGOR) f�ter�n, a templom el�tt �ll� kereszt�ny szoborkompoz�ci�n is tal�lkozunk, ami a boz�tb�l kij�v�, az agancs�n keresztet (Nap szimb�lum) visel� szarvas el�tt, a l�r�l lesz�ll� �s let�rdel� f�rfi p�rt �br�zol.