AZ EUR�PAI VASKOR N�PE - NYUGAT-EUR�PA SZITTY�I

A La-T�ne-kult�r�t a r�g�szek az antik kr�nik�sok �ltal "kelt�nak" avagy "gallnak" nevezett n�ppel azonos�tj�k. A kelt�k megjelen�se K�z�p-Eur�p�ban egy �jabb gazdas�gi �s m�v�szeti fellend�l�st jelentett. "A gazdas�gi �let alakul�s�t alapvet�en meghat�rozta : a vasm�vess�g technol�gi�j�nak �s termel�kenys�g�nek �t�t� erej� fejl�d�se, a t�megtermel�st lehet�v� tev� fazekaskorong (l�sd a kimmereket) haszn�lata, s nem utols� sorban a sokir�ny� kereskedelmi kapcsolatokat fellend�t� kelta p�nzver�s l�trej�tte. A korszak v�g�re v�rosias szervezetts�gre utal� er�d�tett magaslati telepek alakultak ki.

�gy: l�thatjuk a k�s�bbi kelta sennon t�rzset p�ld�ul, melynek egy r�sze Galli�b�l bek�lt�z�tt �szak-It�li�ba. Az Alf�ld�n �ltek a szk�ta sigynn�k, a kelta sek�nok Kelet-Galli�ban a genfi t� k�zel�ben voltak honosak. Az �szak-Balk�nra �s Magyarorsz�gra v�ndorl� "tr�kok" egy szittya t�rzssz�vets�g, a Kis-�zsi�b�l sz�rmaz� "etruszkok" meg a Kr. e. 8. sz�zadban letelepednek �szak-It�li�ban (tyr�n �s tyrz�n t�rzsek), K�z�p-Eur�p�ban a kelta "tauriskusok" l�pnek fel. A r�g�szet m�r bebizony�totta a kelta �s etruszk m�v�szet p�rhuzamait. M�r eml�tettem a n�vazonoss�got a szk�ta kimmerek �s a kelta kimmerek k�z�tt. A "ven�teket" Cunliffe �s Kinder szk�ta sz�rmaz�s� lovas-harcos Ill�reknek tartja, �m m�s t�rt�n�szek (�lu�re) kelta t�rzsnek tekintik, hiszen el�fordulnak a gall "ven�tek" a mai Bretagne-ban is. V�lem�nyem szerint ezek a megt�veszthetetlen n�vazonoss�gok csak egy magyar�zatot engednek meg: szk�ta t�rzsek telepedtek le nyugaton, az antik kr�nik�sok �ket azt�n "kelt�k"- nak nevezt�k; ennek h�tter�t majd k�s�bb m�g megvil�g�tjuk.

Hasonl�an v�lekedik Bar�th Tibor is: "Az els� kelt�k (szk�t�k) nyugatra vonul�sakor nincs sz� komoly h�bor�r�l, s�lyos fegyveres �sszet�z�sekr�l, a megel�z� lakoss�g kiirt�s�r�l vagy el�z�s�r�l, sem �j politikai keretek fel�ll�t�s�r�l.  a kelt�k nem k�l�n emberfajta voltak, hanem e n�v alatt foglalt�k �ssze azokat, akik valamennyien ugyanarr�l a f�ldrajzi t�jr�l, a R�gi Keletr�l eredtek �s Eur�p�ban egym�ssal �jra �sszefon�dtak. Ezt l�tva, a nem magyar tud�sok maguk is meg�llap�tott�k, hogy az �kori Eur�p�ban, a kelta id�kben egym�s meg�rt�s�nek komoly nyelvi akad�lya nem volt.

�sszegezve teh�t a kelt�k nem m�sok, mint egy nyugati v�ltozata a hatalmas pusztai kult�r�nak. A k�s�bbi kelt�k Keletre visszair�nyul� v�ndorl�s�t t�kr�zi a szk�t�k �s kelt�k Magyarorsz�gon val� b�k�s �sszefon�d�sa: "Az Alf�ld fokozatos elfoglal�s�r�l e vid�k szk�ta-kelta jellegzetess�geket �tv�z� temet�i tan�skodnak." .

A szk�ta-kelta viszonyr�l �gy v�lekednek Kinder �s Hilgemann n�met t�rt�n�szek:A kimmerek, a "tauricai" kult�ra �tv�tel�vel er�s hat�st gyakorolnak a korai hallstatti m�velts�gre, �s �gy el�-�zsiai kult�relemek k�zvet�t�i lesznek, a szk�t�k a k�s�i Hallstatt kult�r�ra �s a La T�ne-kult�r�ra hatnak.  Az elhunytakat s�rhalmok al� temetik egy szek�rre fektetve.

Lovas-nom�d m�velts�g

Tekints�k �t teh�t, hogy milyen pusztai lovasnom�d kult�relemekr�l van itt sz�. Neves t�rt�n�szek �s r�g�szek szerint vannak bizonyos m�velts�gi t�nyez�k, melyek jellemzik az azonos kult�r�val �s �letfelfog�ssal b�r�, a v�gtelen puszt�kon v�gtat�, �jfesz�t� lovas-nom�d n�peket (�rtsd a szitty�kt�l a mongolokig).

K�z�s von�suk az eur�zsiai lovas n�peknek az apajog� t�rsadalom, a szervez�k�szs�g, sz�les k�r�, messze l�t� szervez�s �s egy vil�gbirodalom megteremt�se sz�vets�ges alapon.

A puszta sz�les l�that�r a ig�nyelte magas fok� t�j�koz�d�si k�pess�g�ket, valamint az "�jfesz�t�" n�pek tekintet�t az �gre (mennyre) ir�ny�totta, ahonnan a legel�ket �ltet� es� sz�rmazik. Itt van a sz�khelye a "Mindentud� Mennyei Aty�nak". T�ltosok tartott�k fenn az Istennel, valamint az �s�kkel val� kapcsolatot, azok a s�m�nok, akik r�v�l�sben az elhunytak lelk�t is �tk�s�rt�k a t�lvil�gra.

A szabad �s egyenjog� harcosokb�l �ll� hord�k �l�n a vajda (fejedelem) �llott, aki a nom�d Vil�gbirodalomban a "Kag�n" vagy "K�n" c�met viselte. Sok vajda sz�m�ra a kov�cs-, a fegyverkov�cs- (t�rk�ny) szakma alapozta meg a felemelked�st. Elk�pzel�s�k szerint a t�rk�ny kapcsolatban �ll Istennel, aki �t erre a mesters�gre megtan�totta.

Ez�rt sokszor � a Nap�r kiv�lasztottja �s kialakul az �gynevezett "T�rk�nykir�lys�g".

Mivel az egyed�li t�j�koz�d�si lehet�s�g a hat�rtalan sz�les puszt�n az �gbolt volt, ebb�l nemcsak kozmol�giai, hanem t�rsadalmi rendszereket is levezettek. Ezek szerint a vil�gmindens�g a vil�g tengely�t k�pez� Sarkcsillag k�z�l forog, ami alatt a Vil�gbirodalom Ur�nak Sz�ke, tr�nja �ll a vil�g k�zep�n. S �gy egybeesett a vil�g, a birodalom �s a n�p, a nemzet k�zpontja. Ebb�l a vil�gn�zetb�l fakad�an l�tj�k a lovas-nom�dok feladatk�nt a vil�g n�gy sarka (n�gy vil�gt�jak) n�peinek leig�z�s�t �s megb�k�t�s�t.

Kelta-szittya p�rhuzamok

A lovas-nom�d m�velts�g elemei a kelt�kn�l is ugyan�gy megtal�lhat�k, ak�r a szitty�kn�l.

A "vil�gbirodalmi" eszm�t�l eltekint�nk, mert v�lem�nyem szerint ez egy k�s�bbi fejlem�ny, mely csak a sz�les eur�zsiai puszt�k lovasnom�d n�pein�l fordult el�.

Az apajog� t�rsadalom m�r a f�mkor kezdet�n els�pri az �jk�kori eur�pai anyajog� k�z�ss�gi rendszert.

Amint a szk�t�kn�l, �gy a kelt�kn�l is, �s minden �ket k�vet� lovasn�pn�l, legyen ez hun, magyar, vagy mongol, bizonyos fok� oligarchikus demokr�cia uralkodott. Fejlett t�rsadalmi r�tegz�d�s rendezte a hatalom feloszt�s�t. Amint eml�tettem, az �vezredek sor�n kialakult egy elit hadi kaszt, melyen bel�l viszont egyenjog�ak voltak a harcosok, �s amibe b�rki bejuthatott, ha bebizony�totta b�tors�g�t. Ennek a harcosokb�l �ll� vezet� r�tegnek egyik legmagasabb eszm�nye volt szabads�g, amelyet a sz�les puszt�kon, parip�juk h�t�n �lveztek, valamint a guly�ik meg�ll�thatatlan v�ndorl�s�ban �s a hatalmas Vil�g: egyetem egys�g�ben l�tt�k. Ez�rt eleinte sem a szitty�k, sem a kelt�k, nem alap�tottak egys�ges birodalmat, fontosabb volt a t�rzseknek a f�ggetlens�g. A k�s�bbiekben az eur�zsiai puszt�kon kialakult vil�gbirodalmak is csup�n sz�vets�ges alapon l�tes�ltek. Teh�t ehhez a szabads�geszm�hez tartozik a fejedelem megv�laszt�sa az egyenjog� harcosok k�z�l. A kelt�k, ahogy szittya-magyar rokonaik is, pajzsra emel�ssel nyilv�n�tott�k ki hatalomra jutott fejedelm�k t�mogat�s�t.

A kelt�kn�l a t�rsadalom h�rom r�szre volt felosztva, az eml�tett lovasok voltak a politikai vezet�k a druid�k k�pezt�k a szellemi vezet� r�teget, amely gyakran t�rzseket �tfog� rendszert k�pezett. A szakr�lis kir�ly, a f�t�ltos egy bizonyos kimagasl� fontoss�g� vall�si k�zpontban sz�kelt. A t�rsadalom harmadik r�sze, a k�zn�p oszt�lya, ami parasztokb�l, p�sztorokb�l, k�zm�vesekb�l �s keresked�kb�l tev�d�tt �ssze, a "b�-urak". Hasonl� t�rsadalmi feloszt�st tal�lunk a szitty�kn�l �s az �rp�d-kori honvisszafoglal� magyarokn�l.

A druid�kra visszat�rve, m�g fontos lenne kihangs�lyozni els�rang� jelent�s�g�ket. �k teremtettek kapcsolatot a szellemi vil�g �s a fizikai vil�g k�z�tt, a hagyom�nyok megtart�s�r�l �k viseltek gondot, a h�smond�k �s �si reg�k sz�jr�l sz�jra val� tov�bbad�s�val t�r�dtek, betegs�geket kezeltek. Kelta orvosokr�l tudjuk, hogy koponyal�kel�st is v�geztek (trepan�ci�), �s term�szetesen vall�si szertart�sokkal foglalkoztak - mindez megfelel a pusztai t�ltos feladat�nak. Minden val�sz�n�s�ggel az elit r�tegb�l v�ltak ki, �s t�bbek k�zt t�rk�nyok is voltak (l�sd lejjebb).

A fiatal druida di�knak h�sz �vet kellett tanulnia, hogy v�g�l k�pzett druidak�nt m�k�dhessen. Ez f�nyt vet arra, hogy mekkora tud�ssal rendelkeztek a kelta t�ltosok, ami nemcsak vall�sra �s hagyom�nytiszteletre szor�tkozott, melyet tilos volt ler�ni, hanem fejlett csillag�szat, sz�mtan �s egy�b fontos tudom�ny ismereteire utalnak a r�g�szeti �s t�rt�n�sz kutat�si eredm�nyek.

T�bb fok� jellem �sszefon�d�s t�nik fel a kelta "draot�k" �s a lovasnom�d "tord�k" k�z�tt, mint a szent fa im�data, a t�zkultusz, a j�sl�s �s r�v�l�s, ami m�r felt�nt az indogerm�n te�ria v�delmez�inek �s kital�l�inak is. Ahogy Ellis le�rja, m�r Sir John Rhys felfigyelt a druidizmus "nem �rja paps�g" mivolt�ra. De m�g Julius Pokorny is kijelenti, hogy a druidizmus von�saiban az indoeur�pai vall�sokt�l idegen. . A kelta vall�sban, ugyan�gy, mint keleti rokonain�l, k�t k�l�nb�z� jellemvon�st ismerhet�nk fel. Az els� a pusztai egyistenhiten alapszik.

Ez az Isten a term�szet k�l�nb�z� megnyilv�nul�saiban jelentkezik, legfens�gesebb jelk�pe a napkorong. Hiszen m�r a bronzkort�l r�g�szetileg nyomon k�vethet�k a napim�d� k�z�ss�gek, melyek ker�kkel jelk�pezt�k a Mindenhat�t. A kereket v�lasztott�k a Napisten jelk�p��l, mert form�ja �s tulajdons�ga azonosnak t�nt a nap�val: kerek �s forog, teh�t mozog, ak�r az "�g Szeme". A vaskorban is megmaradt ez a vall�s. Vaskori harcosok napker�kamuletteket hordtak, csatabeli sikerben rem�nykedve, az elhunytaknak is apr� Nap-szimb�lumokat helyeztek s�rjukba, hogy f�nyt biztos�tson a s�t�t m�svil�gba vezet� �ton. A kelta korban is megtartotta fontos szerep�t a Nap mint minden er� forr�sa, �s mint mindenhat� �gi Atya. A rossz elleni harc�ban, kelta sz�jhagyom�nyok szerint, a F�ny Istene l�h�ton, a napkereket pajzsk�nt �s vill�mbotj�t fegyverk�nt haszn�lv�n leveri a s�t�ts�g gonosz szellemeit. K�s�bb az �r mond�k egy fiatal isteni harcosban, Lugh-ban (�r LUGH fiatal, �cs) l�tt�k a gonosz er�k elleni csat�roz�t, aki elkergeti a s�t�ts�get. Az �gi f�nynek megfelel�je volt a f�ldi t�z. Beltene, B�l-isten t�z�nek �nnep�n (m�jus, elsej�n), Lughnasad, Lugh isten n�sz�nak �nnep�n (augusztus elsej�n) �s Samhain �jszak�j�n (november elsej�n) �ri�si t�zeket gy�jtottak. Ahogy �seink, �gy a kelt�k is im�dt�k a t�zet mint energiaforr�st �s a Napisten f�ldi k�p�t, valamint erej�nek megnyilv�nul�s�t. Ak�rcsak a Nap, a t�z is �letet adhat �s puszt�that egyar�nt (Green nyom�n).

Ebben a rendszerben a kelta hit szerint mindennek megvan isteni rendje �s rendszere, ami tiszta t�k�rk�pe a gy�ny�r� mennyei vil�gnak.; Az erd�k, forr�sok �s dombok term�szetes szent�lyek voltak, amint a szittya testv�reikn�l is. Ennek az Istenaty�nak kelta neve "Daghdha" (Dics� atya), "Nuadha" (Nagyatya), vagy "Donn" (Ten), hun �seink Nagys�gos Isten�nket "Tengrinek" sz�l�tott�k. Ebben az �sszef�gg�sben felt�nik egy �rdekes �r-magyar nyelvi p�rhuzam: magyar IS-TEN (TENGER), �r DONN Isten (TONN - hull�m, tenger (GER - nagy, �ri�s).

A m�sodik jellemvon�s az �s�k nagyrabecs�l�s�b�l �s tisztelet�b�l ered. "A kelt�k istens�geiket nem teremt�iknek tekintett�k, hanem el�deiknek, �gymond term�szetfeletti h�seiknek . �gy az �r mint a walesi mondavil�g "heroikus", mert a Kr. e. �vezred v�ge fel� a kelt�k istens�geiket h�s�kre v�ltoztatt�k �s ford�tva.

Teh�t, ink�bb �seikre, mint h�seikre eml�keztek, �s k�s�bb a Nagyistenhez szeg�lt h�s�k istens�gekk� fejl�dtek. Az �sb�l h�ss� val� �talakul�st megtekintve, itt is egy szembe�tl� nyelv- �s fogalomanal�gia el� ker�l�nk a kelta, valamint az �ltalunk legjobban ismert lovas n�p nyelve k�z�tt: magyarul �s - H�s �s kelt�ul OES - GAISCE (V �. baszk GAIZKI - fiv�r, harcos, t�r�k OGUZ - h�s).

A kelt�k szent �llatai k�ts�gtelen�l azonosak a szitty�k�ival: a Csodaszarvas, a Csod�latos S�lyom, a Griffmad�r, az Oroszl�n, az isteni Bika, valamint a T�ltos L�. Az �letfa, amelyet a t�lgy k�pviselt, igen fontos szerepet j�tszott �seinkn�l, mind a szitty�kn�l, mind a kelt�kn�l. A pog�ny r�mai kori kelta jelk�pvil�gban a sast [a Celtic Mandalas szerint hawk, s�lyom] �s a t�lgyf�t is, egyar�nt szorosan k�t�tt�k az �gisten kultusz�hoz, amelynek r�mai neve Jupiter volt."

A T�ltos L�val kapcsolatban Mac Cana keltol�gus a k�vetkez�ket �rja: "A kelta mitol�gia gyakori szerepl�i a term�szetfeletti lovak. N�ha, k�l�n�sen a n�pmes�kben, ezek a lovak viszik le a haland�kat a holtak orsz�g�ba, a t�lvil�gba, de majd mindig h�s�ges szolg�i, bar�tai gazd�iknak; a nagy �vszakonk�nti �nneps�gek egyik legf�bb esem�nye a l�verseny volt, s ezt a sz�rakoz�st kapcsolt�k �ssze legink�bb a t�lvil�ggal.   Hasonl� szok�sokat �riztek meg napjainkig �zsia lovas n�pei, k�l�n�sen a keleti t�rk n�pek, vagy p�ld�ul a tibeti nom�dok, melyek a tavaszi napfordulatkor ritu�lis l�versenyeket tartanak. M�g �lnek breton mond�k, melyek arr�l mes�lnek, hogy k�l�n�s �jszak�kon a t�ltos parip�k ma is mag�nyosan v�gtatnak Bretagne mezein, �k "Isten emberei". �si kelta �nnepek alkalm�val, melyek k�z�l n�h�ny m�g sok�ig fennmaradt az �r �kereszt�nys�g idej�n, mint p�ld�ul "Samhain" napja, az �s�kre val� megeml�kez�s, amelyet okt�ber 31-r�l, november elsej�re virrad� �jszaka tartottak, l�versenyeket rendeztek az �sz b�cs�ztat�s�ra: "�rorsz�gban, a Kr. u. els� �vezred v�ge fel�, Samhain napj�n az �t tartom�ny nagygy�l�st tartott, ez alkalmat adott p�sztorszertar�sokra �s politikai vit�ra: a tal�lkoz�t v�s�rokkal, vall�sos szertart�sokkal �s l�versenyekkel �nnepelt�k.

Nagy tisztelettel tekintettek a kelt�k a Term�szetre, melyet a Nap atya nemzett �s a F�ldanya sz�lt. A foly�kban l�tt�k a F�ldanya jelk�p�t. Kelt�ul ez isteni Any�t "Anu-nak, vagy "Danu-nak ("J�anya ) nevezt�k, �s a K�rp�tok medenc�j�be k�lt�z�s�kkor, amint m�r eml�tettem, e n�vvel jel�lt�k meg a t�rs�g leghatalmasabb folyam�t, a Dun�t, a j�anyjuk "Danu" tisztelet�re . Teh�t ez a t�ny is arra utal, hogy Pann�ni�ban sz�letett meg a kelta nemzet, mivel innen terjedt el Anyaisten�k, "Danu" (szumir "Ist�r"), avagy a vele azonos�tott "Duna" foly� (szk�ta "Iszter") neve.

A t�rk�nykir�lys�g is kelta jelens�g, mely a szk�t�kn�l, hunokn�l, valamint min�lunk, magyarokn�l is el�fordult.A N�metalf�ld �s a Volga k�z�tt tal�lt s�rhalmok kov�csfelszerel�st �s t�rk�nyeszk�z�ket tartalmaztak; ez mutatja, hogy a f�mfeldolgoz�s feltehet�en titkos �s elit m�v�szet volt, �s egy kimagasl� t�rsadalmi r�tegnek volt fenntartva. Az a t�ny, hogy valaki a term�szet hatalmait uralni �s befoly�solni tudta (a k�r�l f�mre val� metamorf�zis), a hatalom �s tekint�ly tov�bbi jele volt.

Ez a folyamat nem szokatlan, hiszen az akkori ember szem�ben a t�rk�ny a n�gy term�szeti elem, t�z, f�ld, v�z �s l�g ura volt: A t�z seg�ts�g�vel foly�konny� v�lik a f�ldb�l sz�rmaz� kem�ny k� (�rc), melyet v�zben h�tenek, hogy ism�t megkem�nyedjen, valamint a leveg�n kov�csolj�k, am�g megfelel� form�t �lt, emellett a foly�kony v�z a f�m heve r�v�n g�z form�ban elillan �s leveg�v� v�lik. Ezen filoz�fiai le�r�ssal lehet v�lem�nyem szerint a legtiszt�bban felid�zni az akkori gondolatvil�got, �s ugyancsak �rthet�en megmagyar�zni, hogy mi�rt j�tszott a t�rk�ny vezet� szerepet a k�z�ss�gben, var�zslatos-csod�s szakm�ja r�v�n.

Nos, ez az �gi sugallat� t�rk�ny k�pezte a k�s�bbiekben az isteni fejedelmet, a t�ltoskir�lyt, mivel a szakr�lis kir�ly eszm�nye nemcsak a tur�ni lovas n�pekn�l, amelyekn�l k�zismert, hanem a kelt�kn�l is megtal�lhat�. �rorsz�gnak is szakr�lis kir�lya volt: �rorsz�g vez�re elv�laszthatatlanul a f�ld szerencs�j�vel �s b�s�g�vel egyes�lt. A Tara-i kir�lyi udvar hagyom�nyosan a kir�lly� avat�si szertart�s szent�lye volt; itt j�tsz�dott le a ritu�lis esk�v� a kir�ly �s az orsz�g k�z�tt, amely az Orsz�g Istenn�j�ben [�riu] testes�lt meg.". �riu Istenn� adta a gaelek orsz�g�nak nev�t is.

�rdemes lenne itt m�g megeml�teni, hogy ezen szakr�lis kir�ly �s a F�ldanya k�z�tti szent esk�v� szok�sa m�g az �si szumir id�kre megy vissza. Itt, a zigurr�t legfels�bb szob�j�ban h�lt a "lugal" (vez�r) a f�papn�vel, aki Inanna istenn�t jelk�pezte. Els� kereszt�ny kir�lyunk, Szent Istv�n folytatta ezt a hagyom�nyt, amikor Magyarorsz�got a Boldogasszonynak felaj�nlotta, aki nem m�s, mint az �si vall�s F�ldanyja.

Az �rek ezt az esk�v�i szertart�st megel�z�en megv�lasztott�k a t�ltoskir�lyt, neki majd egyes felt�teleket kellett teljes�tenie, amelyek bizony�tott�k m�lt�s�g�t: a kir�lyi pal�st kellett hogy tal�ljon, a kir�lyi harckocsi engedelmeskedjen, a Tara k�zel�ben l�v� kurg�non �ll� F�l-i szent k� felsikoltson, ha Isten kiv�lasztottja meg�rinti, a jogos szakr�lis kir�lyt egy druida �lm�ban meg kellett hogy l�ssa egy bizonyos bika�ldozat, a tarbhfhess alkalm�val. Csak akkor, ha ezek a felt�telek mind teljes�ltek, v�lhatott m�lt�v� az �rorsz�g feletti uralomra. A kir�lyt megv�laszt�sa ut�n pajzsra emelt�k.

TARA-ban k�t�tt�k, �s minden alkalommal fel�j�tott�k a SZER(z�d�s)�ket �rorsz�g n�gy tartom�ny�nak - Ulaid (Ulster), Connachta (Conanacht), Laighin (Leinster) �s An Mhumha (Munster) - kir�lyai (vez�rei), valamint az �t�dik, a f�kir�ly, a Tara-i f�t�ltos-fejedelem, a szakr�lis kir�ly, ak�r �rp�d-kori �seink SZER-en, ahol a "fejedelem �s el�kel�i [...] rendelkeztek az orsz�g szok�sjog�r�l �s egyes jogesetekr�l [...]. �s azt a helyet, ahol mindenr�l hat�roztak, a magyarok saj�t nyelv�k�n Szernek nevezt�k el, mert itt rendezt�k az orsz�g minden dolg�t" - ahogyan Anonymust�l tudjuk. (49)

A kelta Mennyd�rg�-Isten neve TARANIS volt, akit kov�cskalap�ccsal �s (Nap-) ker�kkel �br�zoltak. A h�t magyar t�rzs egyike, a TARJ�N t�rzs adta n�p�nknek a "Kend�t", a hajdani szellemi vezet�nket. Val�sz�n�, hogy a "Tarj�n" t�rzs volt a t�rk�nyok t�rzse, hiszen a "var�zserej�" kov�csokb�l lettek az �vezredek sor�n a t�ltosok. Hasonl� n�pfeloszt�st l�tunk az etruszkokn�l, ahol a fejedelem mindig a "Tarquin". t�rzsb�l sz�rmazott, s ennek neve TARQUINUS volt.

Egy tov�bbi kir�v� p�rhuzam a kelta m�velts�g �s a szittya lovasnom�d kult�ra k�z�tt a temetkez�si rendszer, f�leg a kir�lyi �s harcos-s�rokra val� tekintettel. Amint tudjuk, mindk�t testv�rn�p haloms�r alatti kamr�ba, eredetileg g�d�rbe, helyezte elhunyt t�rsait. Ismert �m az is, hogy k� vagy faszobrokat �ll�tottak fel e korg�nyok tetej�n (v�. magyarorsz�gi kunhalmok), n�h�ny s�rdombon egy f�ldbe sz�rt kard is tal�lhat� volt (l�sd a kelta Art�r kir�ly legend�ja �s a hun Attila mond�ja k�zti p�rhuzamokat). �m m�g egy fontos jellegbeli azonoss�g is hozz� tartozik: a szekeres temetkez�s, melynek szok�sa a szumir Ur v�rosi kir�lys�rokban (Kr. e. 2700-2O00) vette kezdet�t. A Kr. e. harmadik ezred�v v�g�t�l a transzkauk�zusi, majkopi, pontuszi �s az Ur�lban fellelhet� kurg�nokban szinte azonos d�szszekereket tal�lhatunk. De a lovas n�pek nyugatra val� terjeszked�s�vel kor�n megjelenik a szekeres temetkez�s, el�bb f�k�nt Kelet-Eur�p�ban �s Erd�lyben, de csakhamar elterjed eg�sz K�z�p-Eur�p�ban �s a kelt�kkal az �ltaluk lakott eg�sz t�rs�gben. A kelta haloms�rokban tal�lt d�sz-szekerek alakja szoros p�rhuzamot mutat a szk�t�k�ival.

A lovastemetkez�st sem lehet kihagyni.. A kelt�k, ahogyan Christiane Elu�re keltologusn� tud�s�t, nagy tiszteletben tartott�k lovaikat. Kim�lt lovaikat nagy szeretettel �s d�szesen temett�k el. A l� gyakran k�vette harcos gazd�j�t a s�rba, ahogyan a "puszta fiain�l" is. A kelt�k f�lelmetesen b�tor �s b�szke harcosok voltak. Az akkori Eur�p�ban �j hadirendj�k, a lovagl�s �s a rettegett hossz� vaskardjuk sok ideig f�l�nyben r�szes�tette �ket a D�l-Eur�p�ban terjeszked� r�mai hatalommal szemben. A hossz� kard is arra utal, hogy a kelta lovas n�p volt, hiszen a hossz�, k�t�l� karddal f�ld�n t�rt�n� k�zelharcban neh�zk�sen lehetett b�nni, l�h�ton viszont egy kit�n� csap� �s sz�r�-fegyver volt. Mint szittya rokonaik, a kelta lovasok is a csat�ban fejvad�szatot folytattak, az ellens�g fej�t kardjukkal lecsapt�k �s kant�rukra k�t�tt�k, hogy evvel megel�zz�k szelleme bossz�j�t. M�g egy szittya eredet� hadieszk�zt honos�tottak meg Eur�p�ban a kelta vit�zek, a harckocsit, amely a lovagl�ssal egy�tt a mozg�kony �letm�dot jelk�pezte. Az elesett ellens�g fej�t lev�gt�k �s a lovuk nyak�ba akasztott�k, illetve otthon egy el�kel� helyre felakasztott�k, vagy k�l�n l�d�ban �rizt�k, hogy m�soknak dicsekedjenek vele.

Tork

A tudom�nyos k�zv�lem�ny szerint a kelta harcosok jelk�pe volt a nyakperec, a "torc" (torques). Ez teh�t egy tipikusan kelta jelz�; amivel csakis a kelta n�pet hozz�k kapcsolatba. Csakis? - Ez nem teljesen igaz, mert van m�g egy hatalmas nemzet, amellyel �sszek�tik a kelta harcosok jelk�p�t: a hunok. A hun vit�z is viselte "TORK"-�n a "TORK"- ot (v�. �t�r�k TARYQ-mag - szoross� v�lni). A hun vezet� r�teg keletr�l nyugatra v�ndorl�s�t Bels�- �zsi�b�l, a nyugat-szib�riai L�na foly� egyik mell�kfoly�j�nak vid�k�t�l eg�szen a Rajn�ig a f�rfis�rokban tal�lt, igen s�lyos arany torquesek - nyakperecek el�fordul�sain kereszt�l k�veti a r�g�szet. Igen jellemz�, hogy e nyakperecek majdnem egyharmada, s tegy�k hozz�, a legs�lyosabbak, a K�rp�t- �s a B�csi-medenc�b�l ker�lt el�.

V�lem�nyem szerint itt m�r t�bbr�l van sz�, mint n�mi p�rhuzamr�l, egy szembe�tl� kultur�lis �s eredetileg etnikai azonoss�gr�l kell besz�ln�nk.

Eredet �s elm�let

Nos, a k�zzelfoghat� kelta-szk�ta, kelta-hun �s v�geredm�nyben kelta-magyar rokons�ggal szemben itt feltev�dik a k�rd�s, hogy mi�rt tartja a szaktudom�ny a kelt�kat "indogerm�noknak". Az indogerm�n elm�letet t�masza m�r csup�n a nyelv�szet, mivel r�g�szetileg az "indogerm�nok" nem hagytak sehol egy�rtelm� nyomokat, hiszen a pusztai lovas nom�dok, akikkel gyakran �sszek�ttet�sbe hozz�k az indoeur�pai n�p l�trej�tt�t, r�g�szetileg �s embertanilag bizony�tottan �szak-mezopot�miai, kauk�zusi valamint k�zvetlen�l szumir eredet�ek. G�tz r�szletesen felmutatja k�nyv�ben a tagadhatatlan nyelvi rokons�got a szumirok �s szk�t�k k�z�tt. Teh�t mivel a szk�t�kkal m�r nem lehet �sszek�tni az indogerm�ns�got, elv�sz a kapocs Ir�n �s Eur�pa k�z�tt. V�lem�nyem szerint, a nyelvi azonoss�gok az "ir�niak" �s germ�nok k�z�tt csup�n a szumir-szabir gyarmatos�t�k nyelve r�v�n j�ttek l�tre.

A germ�nokr�l

�rdemes lenne a germ�n etnogenezisre f�nyt der�teni. Amint eml�tettem, az �jk�kor folyam�n el�-�zsiai telepesek ism�telten besziv�rogtak �szaknyugat-Eur�p�ba �s �rintkez�sbe l�ptek a "hossz�k�s fej�" �szaki embert�pus� lakoss�ggal, mely az id� folyam�n elsaj�t�tja az �jk�kori kult�r�t. Viszont m�r ebben a korai f�zisban is hatalmas lehetett az el�-�zsiai gyarmatos�t�k �ltal kifejtett nyelvi �s kultur�lis befoly�s a mezolitikus hal�sz-vad�sz-gy�jt�get� csoportokra, melyek �letform�juk ellen�re viszonylag s�r�n lakt�k a d�l-skandin�viai �s �szak-nyugat-eur�pai tengerpartokat.

K�s�bbi id�kben megalitm�velts�g� telepesek nagyobb fell�p�s�t �szlelhetj�k. A fonald�szes-csatab�rdosok bev�ndorl�s�val egyre fokozottabb az el�-�zsiai m�sodlagos befoly�s.

A f�mkorban viszont a germ�n t�rs�g elszigetel�dik, �s saj�t fejl�d�snek indul, sz�mos �jk�kori hagyom�ny tov�bbfejleszt�s�vel. E t�rs�g hossz� ideig elmaradott peremvid�k marad, m�g a vaskor hajnal�n is: hi�nyzik a f�m, a kereskedelem csak csek�ly gazdas�got enged meg. Amikor Eur�p�ban konszolid�l�dik a politikai helyzet a hallstatti korban, �s sz�mos v�ros l�tes�l, �szaknyugat-Eur�pa tov�bbra is a hagyom�nyos v�ndortany�s mez�gazda �letm�dn�l marad. Val�sz�n�leg ekkor fejl�dik ki a protogerm�n n�p alapja. Csup�n majd a kelt�k megjelen�se hoz m�lyrehat� fellend�l�st e t�rs�gre. Sz�mos kelta t�rzs bek�lt�zik a germ�n vid�kre, �s a k�t n�p b�k�sen egybeolvad, �m a kelt�k �ltal gyakorolt hat�s �ri�si volt. A germ�n t�rzsf�k kelta neveket vesznek fel, amint k�s�bb a g�t fejedelmek is hun nevet �ltenek. Kelta t�rzsek figyelmen k�v�l hagyva etnikai hat�rokat, ism�telten bek�lt�znek a germ�n ter�letekre. Kialakulnak vegyes proto-germ�n �s kelta t�rzsek. �gy a kelta sz�kincs nagy r�sze is beolvad a germ�nba, pidginiz�l�dva, a saj�tos nyelv�rz�k �s hangrendszer �ltal megv�ltoztatott form�ba. A germ�n n�p kialakul�s�hoz teh�t nagyr�szt kelta impulzusok vezettek, ahogy az amerikai tud�sok v�lekednek: A vaskor �ta D�ni�t germ�nok lakt�k, �gy a (m�v�szeti t�rgyak) kelta st�lusa  k�nyszer�en felveti a k�rd�st: kelt�k voltak-e a germ�nok vagy legal�bbis a mi k�zvetlen rokonaink voltak-e a korai germ�nok? Aligha. Legval�sz�n�bb, hogy germ�n, kelta �s m�s n�pcsoportok vegy�l�ke voltak ." - id�ig az id�zet.

 Ezt a t�nyt al�t�masztja a germ�nok vall�sa is. A germ�n mitol�gia k�t istens�gcsal�dot ismer. Az egyik, a "V�nok" csal�dja az �si, feltehet�leg m�g k�s� mezolitikus, korai �jk�kori hagyom�nyokra vissza�r� b�k�s term�kenys�gi istenekb�l �llt. A m�sik csal�dot, az "�szokat", a harcias istens�gek k�pezt�k, amelyek a kelta vall�s m�sodik jellemvon�s�b�l, teh�t az �s�k h�sies�t�s�b�l- istenes�t�s�b�l, alakult ki. Felt�n�, hogy a V�nok neveit tipikus �seur�pai m�ssalhangz� torl�d�ssal k�pezt�k: Nj�rd, Frey �s Freyja. Az �szok viszont szinte azonosak a kelta istens�gekkel. Kinder �s Hilgemann n�met t�rt�n�szek keletr�l j�tt istens�geknek tartj�k �ket: ODIN, a holtak K�s�r�je, a var�zs Ura �s lovagl� Hadisten, melynek eksztatikus kultusza keleti eredetre utal, �s nagy val�sz�n�s�ggel azonos a kelta DONN Istennel. A germ�n Mennyd�rg�s- Isten, THOR egyenl� a kelta Mennyd�rg� TARANIS T�rk�nyistennel. Ebben az �sszef�gg�sben m�g �rdemes felfigyelni arra, hogy n�met�l az "�s"-t "AHN"-nak (�n) nevezik, ami nyelv�szeti szempontb�l azonos�that� a "V�N" sz�val. "�sz" viszont nem tal�l n�met megfelel�re, �m kelt�ra: �r�l "AOIS", valesis�l "OES" "�s"-t jelent, ugyan�gy, mint a magyar "�s", a t�rk "ECE" �s a finn "ISI". Ezek a p�ld�k meger�s�tik a germ�nok eml�tett elkelt�sod�s�t.

A kelt�k m�gis hat�rozottan megk�l�nb�ztett�k magukat a germ�nokt�l, hab�r a Rajn�t�l �szakra es� ter�leteken nagyon vegyesen �ltek egy�tt. Itt megint egy er�s kelta-magyar p�rhuzam vil�glik ki el�tt�nk, mert "a kelt�k a germ�n n�peket, amikor ezek elkezdt�k megrohanni a kelta sz�ll�ster�let keleti hat�rvid�k�t, "n�pnek" (Teutonoknak) nevezt�k.

Magyar�zatul hozz� kell m�g f�zn�m, hogy �r�l TUATHA t�rzset, n�pet jelent, ami a r�gi magyar "TES"-nek felel meg. A magyarok hasonl�an "n�pnek" nevezt�k a k�r�l�tt�k �l�, �llami k�tel�kbe nem szervez�d�tt szl�vokat: "T�T`". Ez a n�v hangtanilag �s fogalmilag azonos a kelt�k �ltal a germ�noknak adott n�vvel "TEUT", melyb�l a n�metek mai "saj�t" elnevez�se sz�rmazik: �feln�met "TEUTsch" (mai n�met "DEUTsch").

Gallok �s g�lek

Eljutottunk teh�t a n�vad�s megvizsg�l�s�hoz. Felvet�dik a k�rd�s, hogy mi�rt nevezik a kelt�k magukat "GALL", vagy "GAEL"-nek

Nos, szumirul "GALL" embert vagy n�pet jelent. Egy hasonl� �r sz� "GAOL) " rokons�got, csal�dot jelent, ami azonos a magyar "CSAL-�d"-dal. Teh�t, v�lem�nyem szerint a kelt�k egyszer�en "rokonoknak", egy csal�dba tartoz�nak tekintett�k magukat. E gondolatmenetet tov�bb lehet vinni a gyakori R-L hangv�lt�s ismeret�ben. A koreaiak n�pelnevez�se a "GIORE" mitikus sz�b�l ered, amely "n�p"et (Isten n�p�t) jelent. Ennek t�rk v�ltozata a "GUR" (n�p, t�rzs �rtelemmel), amib�l a "t�z ny�l n�pe" az "ON-O-GUR" ("t�z t�rzs sz�vets�ge"), valamint az "UJ-GUR", az "OGUR" stb. n�pn�v is sz�rmazik.

Magyar Kelt�k - Kelta magyarok

Befejez�s�l lesz�gezhetj�k, hogy a kelta n�p (ak�r a magyar is) a K�rp�t-medenc�ben az �vezredek �ta itt �l� el�-�zsiai eredet� lakoss�g, a fejlett t�rsadalm�, tr�jai m�velts�g� bev�ndorl�k �s a kauk�zusi-pontuszi vasm�velts�g� szk�ta telepesek �sszeolvad�s�b�l sz�letett meg. Mindh�rom gy�kere a kelta (�s a magyar) etnikumnak eredet�ben rokon egym�ssal, hiszen mindegyik n�pr�sz a kult�ra b�lcs�j�b�l, a Folyamk�zb�l sz�rmaz� m�sodm�velts�gek sarja. S�t, egyenesen szumir elemeket is �szlelhet�nk a nemzett� v�l�sn�l, mely legnagyobb val�sz�n�s�ggel m�r a bronzkor elej�n vette kezdet�t. Itt nem csup�n m�velts�gi azonoss�g t�nik fel �seink, a szitty�k, �s el�deink a kelt�k k�z�tt, hanem embertani �s nyelvi rokons�gr�l is besz�lhet�nk, hiszen a kelta embert�pus k�zeli rokona a kauk�zusi �s a t�rk t�pus, el�tve az �ll�t�lagos "indogerm�n rokonait�l".

A kelta eredetr�l sz�l� magyar�zat senkit sem kell, hogy meglepjen, hiszen a K�rp�t-medenc�ben l�trej�tt n�p ugyan�gy kelta, ak�rcsak magyar. A k�l�nbs�get az teszi, hogy az innen nyugatra v�ndoroltakat nevezz�k az �kori t�rt�n�szek nyom�n "kelt�knak"; az itt maradt n�pess�g, a k�s�bbiekben "magyarnak" nevezett nemzet alapj�t alkotja. Erre a szittya-kelta alapr�tegre a k�l�nb�z� korszakokban ism�telten r�telepedtek �s vele b�k�sen �sszeolvadtak "hunnak", "avarnak", "onugornak", "�rp�di magyarnak" nevezett rokon n�pek. Hisz mindannyian egy k�z�s el�-�zsiai (szumir-szabir) anyanyelv v�ltozatait besz�lt�k. "Amikor abba a tartom�nyba (Pann�nia) �rkeztek, l�tt�k, hogy csod�latosan b�s�ges folyamai vannak nagy sz�mban, sok gy�m�lcse �s b� term�se van annak az orsz�gnak, �s az � nyelv�k�n (azaz Hunor n�p�nek a nyelv�n) besz�lnek (az ottani n�pek) " - olvashatjuk a T�rih-i �ng�r�szben.

�sszefoglal�an teh�t, az �vezredeken �t tart� el�-�zsiai eredet� n�pess�g bev�ndorl�sa a K�rp�t-medenc�be, amely Eur�pa sz�m�ra a gyarmatos�t�s kisug�rz� k�zpontj�v� v�lik, �s ezen rokon n�pek r�tegz�d�se, �sszevegy�l�se vezetett a kelta etnikum l�trej�tt�hez. A k�rp�tmedencei t�rs�gben tov�bbi rokon n�pek telepedtek le, amely folyamat a magyar n�p kialakul�s�hoz vezetett. Senki sem tagadhatja, hogy a mai magyar nemzet a K�rp�tok �l�ben sz�letett az el�-�zsiaiak, szabirok, szumirok, tr�jaiak, kimmerek, szk�t�k, tr�kok (�s d�kok), kelt�k �s egy�b "szittya" n�pek, j�szok, hunok, avarok, onogurok �s v�g�l, de nem utols� sorban az �rp�di "magyarok" egybeolvad�s�b�l.

Az Eur�p�t uralmuk �s m�velts�gi befoly�suk al� vet�, szenved�lyes, b�tor �s szabad kelt�k k�zeli rokonaink, b�r e nemzet t�l�l�i m�r csup�n Nyugat-Eur�pa perem�n v�szelt�k �t a k�ny�rtelen id�k viharait.