Kik alkott�k Nyugat-Eur�pa legels� civiliz�ci�j�t?
A KELT�K!

A kelt�kat Ephorosz, a Kr. e. 4 sz�zadban �l� g�r�g kr�nik�s, a szk�t�kkal, a perzs�kkal �s a l�biaiakkal egy�tt a vil�g legnagyobb n�pei k�z� sorolja. A kelt�k n�pes�tett�k be Eur�p�t a Brit-szigetekt�l az Al- Dun�ig �s m�g azon is t�l, Scythia �s Kis-�zsia fel�. Kr. e. 500 k�r�l eg�sz Eur�pa "kelta k�zen" volt. Mint ismeretes, miut�n a r�maiak megpr�b�lt�k leteleped�s�ket �szak-It�li�ba megakad�lyozni, sz�tvert�k az ellens�ges l�gi�kat, �s m�g R�m�t is lerohant�k, "kifosztott�k" (s�rnak a k�s�bbi birodalom kr�nik�sai) �s elfoglalt�k. P�r h�nap eltelt�vel k�nytelenek R�m�t feladni, mivel (mint mindig, a kell� pillanatban) az "�r�k v�rosban" j�rv�ny robbant ki.

A kelt�k kr�nik�saink el�tt sem voltak ismeretlenek. A K�pes Kr�nika, els� r�sz�ben a "Teremt�s k�nyv�ben", Josephus Flaviusra �s Ieronimusra hivatkozva No� h�rom fi�r�l ad r�vid t�j�koztat�t: "sz�tsz�ledtek h�rom r�sz�be a vil�gnak, Sam �zsi�t, Cam Afrik�t, Japhet Eur�p�t kapta oszt�lyr�sz�l" 

 Josephus Flavius A zsid�k t�rt�net�b�l tudjuk, hogy ennek a Japhetnek h�t fia volt (hettit�k?), "akiknek orsz�gai az �zsiai Taurus �s Amanus hegyeit�l a Tanais [Don] foly�ig �s Gadir�ig terjedtek Eur�p�ban. Ezek a ter�letek addig lakatlanok voltak, �gy az ott leteleped� n�pek saj�t neveiket adt�k." A zsid� t�rt�n�sz Japhet fiainak nev�t is ismerteti: Lom�r, Magog, Madai, Jav�n, Tub�l, Mosoch �s Thyras. N�p�k t�l�k kapta nev�t: "�gy h�vt�k egykor a mostani galat�kat gom�roknak �s a mostani scyth�kat magoroknak �sapjuk Magog ut�n..." - mondja Flavius.

 A K�pes Kr�nika a galat�kat GALLOK-nak nevezi �s azt �rja, hogy Tr�ja eleste ut�n Pannoni�ba menek�lnek, k�lt�znek �t (forr�s: Berenik Anna fentebb eml�tett k�nyve). �sszegezve teh�t, Japhet fi�t�l, G0M�R.-t�l sz�rmaztak a kelt�k (gallok, galat�k) - l�sd m�g: CYMRU "Wales" kelta neve - �s testv�r�t�l, MAGOG-t�l a magyarok (magorok, szitty�k). Az �r hagyom�ny szerint az els� �r honfoglal�k Parthol�n �s Nemed Mag�g ut�dai voltak (!)

A legkor�bbinak tekintett kelta r�g�szeti leletek Kr. e. ezerb�l sz�rmaznak (a fels�-ausztriai hallstatti leletek). Ezek k�pezik a bronz- �s a vaskult�ra k�zti �tmenetet. Ugyanitt egy bronzkori szk�ta kurg�nt is felfedeztek. A telep�l�s Kr. e. 4. sz�zadban egy "f�ldindul�s" k�vetkezt�ben megsz�nt l�tezni. Ennek egyenes folytat�sa az �.n. "La-T�ne" kult�ra, ami Kr. e. 450 k�r�l alakulhatott ki. Ez m�r tipikus vaskori kelta telep�l�s. Friedrich Schwabt�l, a La-T�ne- civiliz�ci� felfedez�j�t�l tudjuk, hogy a sv�jci Neuenburger-t� k�rny�k�n v�gzett �sat�sai k�zben bukkant a ma m�r v�zzel fedett �si telep�l�s nyomaira. Ez a kelta "falu" olyan helyen ker�lt napvil�gra, a t� keleti partj�n�l, ahol a v�z�ll�s nagyon alacsony Ezt a helyet a helybeliek (a francia sv�jciak!) �gy h�vj�k, hogy "LA- T�NE", amit a tud�s "Untiefe" - vagyis "z�tonynak" fordit.

Z�tony, �r�l AT�IN [at�ny], "LA-T�NE", k�t ugyanabba a fogalomk�rbe tartoz�, hasonl�an megnevezett �s megk�zel�t�en egyform�n kimondott sz�. Hogy mi egy �.n. "finnugor" nyelvcsal�dba tartoz� nyelvet besz�l�nk, lehet - bizony�t�k erre az �si (vagy �sinek v�lt) rokonszavaink sokas�ga �s nyelvtanunk, csak a "csomagol�s" rossz.

A fentebb eml�tettek f�ny�ben azonban jogosnak l�tszik a k�rd�s, hogy: milyen nyelvet besz�lnek a kelt�k �s, hogy rokona-e a magyar nyelv a kelt�nak, vagy rokona-e a kelta a magyarnak ?

A kelt�kra gyakorolt szk�ta "hat�s" nemcsak az �sat�sok �ltal felt�rt f�m- (bronz-, majd k�s�bb vas-) t�rgyakban, de a "kurg�nos" temetkez�si szok�sban is kimutathat�. Sz�mtalan hasonl� s�rhalommal ("kunhalommal") tal�lkozunk �ton-�tf�l�n a Brit-szigeteken, mint a Stonehenge �s a h�rhedt "b�zak�r�k" vid�k�n �ll� Marlborough megyei ' "�ri�s"-kurg�n, mind Bretagnban egyar�nt (pl. Karnakban, a h�res kelta "k�tenger" telepen �ll� "Szent-Mih�ly-tumulusz").

Az �skelt�k kil�t�r�l sajn�latosan keveset tudunk, r�nk maradt ellenben egy hatalmas n�p �ri�si t�rgyi �s szellemi hagyat�ka. M�ra az is kider�lt, hogy nemcsak egyes fegyverek neve (pl. gladius - kard), hanem mindenf�le technikai fejl�d�ssel kapcsolatos szavak ker�ltek �t a kelt�b�l a latin nyelvbe (mint �tv�tel!). �gy a latin "sagi" (zeke- zs�k) sz� is a kelt�b�l sz�rmazott, �s eredetileg "k�penyt" jelentett. A mai kutat�sok f�ny�ben kider�lt tov�bb� az is, hogy a sz�les, Eur�p�t �tsz�v�, r�mai kori �th�l�zatot nem a r�maiak, hanem a kelt�k �p�tett�k, m�g a r�mai megsz�ll�s el�tti id�kben, az �ltaluk sz�les k�rben haszn�lt CARBANTU-k, az (�k�r-) vontatta szekerek r�sz�re: CAR - szek�r, BAINT - hozz�csatol�s, kapcsol�s, egybevon�s (vonat).

A kelta nyelvr�l azt �ll�tj�k a "hivatalos�tott" nyelv�szek, hogy indogerm�n, holott a csak egyn�h�ny f�ldrajzi, valamint "istenek" vagy fontosabb szem�lyek nev�r�l, ami r�nk maradt - ez is ellatinos�tott alakban - �rorsz�gt�l Galli�n kereszt�l Magyarorsz�gig, alig �ll�that�, hogy indogerm�n jelleg� lenne.

 Ha csak ANU, az "�sanya", "az �sszes �r istenek Anyja" 

 vagy ESUS {az "�s"), a gallok �si isten�nek nev�re (v.�. vels OES, breton OET - id�s, �s),

 vagy az �r DAGHDHA, a "J�isten" (akit m�g �gy is h�vtak, hogy NUADHU a "Nagy Atya"

vagy EUCHAIDH, az "�k-atya"), aki DANU anyaistenn� �s B�L (B�L) apaisten fia volt, �s �gy az �sszes �r "�satyja" nev�re gondolok,

 vagy ak�r az �r ULAID [ejtsd "�LED"] vez�rre, aki az els� volt az � f�ldj�n (v �. "EL�D"!), a mai �r "Cuige Ulaidh" - "Ulaid (El�d) Vid�ke" - az angol Ulster (�szak-�rorsz�g) tartom�nyban,

vagy a gall szabads�gharc h�s�re VERCINGETORIX-ra  �s v�r�ra AVARICUM-ra utalok, neh�z lenne ezekb�l minden k�ts�get kiz�r�an indogerm�n eredet� szavakat, neveket kih�mozni. �rdekes, hogy a Galli�ba bek�lt�z� frankok m�g nem �lmodoztak k�z�s indogerm�n alapokr�l, hisz a sz�tvert "Avaricum" romjaira a mai francia "Bourges" (n�met Burgb�l, �rtelme v�r) v�ros �p�lt: v�letlen egybees�s vagy egyszer�en ford�t�s?

 A 16. sz�zaddal kezd�d�en sokf�lek�ppen magyar�zt�k a druid�kat �s mindent, amit �k k�pviseltek, �s f�lremagyar�zt�k, mert f�lre�rtett�k. Az alapvet� probl�ma a kelta m�lt kutat�i sz�m�ra az, hogy sem a druid�k, sem m�s kort�rs szem�ly nem hagyott az ut�kor sz�m�ra �rott eml�keket. Hab�r ismer�nk egyn�h�ny g�r�g forr�st, amely a kelt�kkal foglalkozik, m�gis a "klasszikus" �r�sok legnagyobb r�sze a R�mai Birodalom keltaellenes propagand�j�b�l sz�rmazik.

 A 17-18. sz�zad kutat�i, akik vakon hittek a latin �r�sok "val�s�g�ll�t�s�ban" (egyesek ma is mereven ezt teszik), igen s�t�t k�pet festettek a kelt�kr�l, akiket mint barb�r, primit�v, a tudom�nyok ir�nt �rdektelen, rabl�hord�nak �br�zoltak. A druid�kat mint papi "kasztot" lev�lasztott�k a kelt�kr�l (mivel ezek t�l primit�vek voltak), �s egyenesen a germ�nok �seinek tekintett�k .  Inigo Jones (1652) szerint Stonehenge-t nem a kelt�k, hanem a r�maiak �p�tett�k, mivel "az �sbritek f�k�ppen abban jeleskedtek, hogy b�rmilyen nem� m�v�szetben teljesen k�pzetlenek voltak", majd: "Stonehenge v�lem�nyem szerint a r�maiak m�ve, �s csak �k egyed�l alap�tott�k..." . Mintha a "magyar" finnugorist�k v�lem�ny�t hallan�nk az �s-magyarokr�l...

Mint ismeretes, az �n. Folyamk�zt ("Etelk�z" /Sum�r/ Mezopot�mia) jel�lt�k meg a bronzkult�ra �shaz�jak�nt, s innen terjedt az minden ir�nyba, a "g�r�g" vil�g fel� is, kialak�tva a kr�tai, majd mykenei bronzkult�r�kat. Majd innen sug�rzik a tudom�ny Eur�pa fel� - az els� �llom�s �ppen a K�rp�t-medence - csak �gy "Ungarn", a n�met k�nyvekben - MAGYARORSZ�G (!), ezt csak azut�n k�veti a germ�n - itt a mai, aktualiz�lt f�ldrajzi �rtelemben vett, akkor m�g DELTA - vid�k �s �RORSZ�G!

8. "Ezt a paradicsomi vid�ket � (P�ris) azonnal megkedvelte, �s megparancsolta, hogy a Szikan hegy tetej�re egy hatalmas v�rat �p�tsenek." (T�rih-i �ng�r�sz, avagy a Magyarok T�rt�nete).

9. v�. �r BAIRE (ejtsd: b�rzs) - verseny, BAIREOIR - versenyz� ~ BARROG - birok, birk�z�s

10. L�sd m�g: �r CEOL - zene, ceol-�n - kolomp (t�r�k CAL-mak - hangszeren j�tszik); �r CLAON - lejt� ~ CLAON-ACh - ferde hajlam� (t�r�k CAL-ik - ferde), ir CL� - bal, bal oldali r (magyar CSAL� - bal, bal oldali).

11 Az arvern kir�lyfi �s a gall szabads�gharc ("szent h�bor�") vez�r�nek neve elemeire bontva: Ver-cin-getor-ix. v�. �r URRA-CiONA (CEANN) - f�vez�r, �lharcos, bajnok + GEATAIRE - hajt�vad�szat, ostrom, roham: magyarul "V�rkony" a rohamoz� (hajt�vad�sz) (l�sd m�g: V�RKONY, VALK�NY, VALKONYA, VALK�-v�r.

A keletr�l j�v� bronzkult�ra Eur�pa fel� val� terjed�s�t is r�szletezi. H�rom utat felt�telez. Az els� �t Anat�li�n kereszt�l vezetett, �s l�trehozta a "Dunamenti-/-medencei-kult�rk�zpontot", amely az Appenini- f�lszigetre is kisug�rzott (etruszkok). A m�sik �t az Ib�riai-f�lszigeten kereszt�l haladt, �s befogta a mai Franciaorsz�g �s a Brit szigetek ter�let�t. A harmadik �t a Kauk�zuson kereszt�l vezetett a K�rp�t-medenc�be.

 Az ezen az �ton �rkez�k, az �n. "tumulus" (kurg�n dombszer� temetkez�si hely) kult�ra hordoz�i a "csatab�rd" (szekerce) n�pe. Ezek a telepesek, itt a K�rp�t-medenc�ben, meggazdagodva az anat�liai �ton �rkez� kult�relemekkel, fogj�k a tov�bbi, K�z�p- �s Nyugat-Eur�pa bronzkult�r�j�t megalapozni (terjeszked�ssel!).

A kelt�k eredet�t illet�en a magyar t�rt�nelmi k�nyvek �gy v�lekednek, hogy �k a Duna �s a Rajna forr�svid�k�r�l �rkeztek haz�nk ter�let�re, �s - �rja az 1992-ben kiadott "Magyar Nemzeti M�zeum" c�m� m�zeumi kalauz, az 54-ik oldalon- "Korai Rajna-vid�ki (kelt�k �ltal hozott) impulzusokkal, itt (Magyarorsz�gon) bontakozott ki a fegyverek v�sett, d�sz�t�s�nek jellegzetes, "magyar kardst�lusk�nt" is emlegetett "eur�pai rang�" m�v�szete."

Az �r t�rt�n�szek szerint a kelt�k el�djei Anat�li�b�l sz�rmaztak, �s valamikor Kr. e. a 6-5. �vezreddel kezdve t�bb hull�mban �rkeztek az Al-Dun�ra, majd innen fokozatosan, l�p�sr�l l�p�sre a Duna folyam�t k�vetve, betelepedtek Nyugat-Eur�p�ba. Krisztus sz�let�se el�tt 2000 k�r�l el�rt�k az Atlanti �ce�nt, majd a Brit-szigetekre is letelepedtek . A kelt�kat Caesar mint kimondottan "lovas n�pet" �br�zolja a De bello Gallico c�m� �r�s�ban. A kelta vit�zeket szeretett lovaikkal temett�k el (bronzkori lovas temetkez�s Ribemont-sur-Ancre, Galli�ban). "M�g teljes �get�sben is k�pesek lovaik felett az ellen�rz�st, ir�ny�t�st megtartani", vagy a v�gt�z� lovak vontatta harckocsi r�dj�n �llva v�vni a h�rhedt k�t�l� "kelta karddal".

 Az ellens�g fej�t, a lovakon rohamozva, egy csap�sra lev�gt�k �s kant�rjukra akasztott�k. Mint minden lovas n�p sz�m�ra a "l�lek" �ri�si szerepet j�tszott hitvil�gukban. Az ellens�g fej�nek (ahol a l�lek "kapuja" van) lev�g�sa, nemcsak a vit�zs�g igazol�s�t szolg�lta, hanem a legy�z�tt lelk�nek birtokbav�tel�t is, igy a l�lek bossz��ll�s�t megakad�lyozv�n. A vez�rek sisakot hordtak, rajta a S�LYOM mad�rral (mert a "s�lyom" volt az (Had-) Isten k�pe, jelk�pe, ami a harcban megseg�t).

 A harcba indul�s el�tt "�ri�si l�rm�t" csaptak - �rja Livius, egy r�mai kr�nik�s Kr. e. 1. sz�zadban, "sz�rny� dalokkal �s ord�t�sokkal" b�tor�tott�k magukat �s riogatt�k a r�maiakat, "csataki�lt�saik �s csata�nekeik, valamint a sz�rny� zaj, amit a pajzsok d�nget�s�vel csaptak, egyetlen c�lt szolg�lt, �spedig az ellens�g megf�leml�t�s�t" - fejezi be a kr�nik�s. Ugyancsak a megf�leml�t�st szolg�lta a hajuk m�szk�vel val� megkem�ny�t�se, h�traf�s�lt �llapotban - �gy a lovak s�r�ny�t ut�nozva - �s a hossz�, lel�g�, d�s �s lombos bajusz, ami Diodor szerint a riaszt� k�pet m�g fokozta. A kelt�k a harcban rendk�v�l b�trak voltak, vakmer�ek, �nfel�ldoz�ak �s a vit�zs�g sz�m�tott a legnagyobb dics�s�gnek. Caesar a Galli�r�l sz�l� le�r�s�ban k�zli, hogy neki azt mes�lt�k a kelt�k, hogy az �gvil�gon semmit�l sem f�lnek, csak att�l, hogy "a fej�kre esik az �g"!. Melyik n�p vallhat mag��nak m�g ilyen kitekert �szj�r�st? Csak a magyar!

Nek�nk is fej�nkre "szakadhat (�s szakadt m�r egy j� n�h�nyszor) az �g". "�gszakad�s-f�ldindul�s, a fejemen egy koppan�s, szaladj te is pajt�s" - olvashatjuk n�pmes�inkben. V�letlen p�rhuzam lenne ez csup�n?

Mint eml�tettem, a K�pes Kr�nika is megeml�kezik a kelt�kr�l, mint Mag�g testv�re, Gom�r n�p�r�l, akik a vesztes tr�jai h�bor�t k�vet�en elmenek�ltek Kis- �zsi�b�l �s letelepedtek Pann�ni�ban, ahonnan 400 �vi tart�zkod�s ut�n tov�bbk�lt�znek Galli�ba. Itt nem az a l�nyeg, hogy kr�nik�sunknak igaza van-e vagy sem a k�t n�p (magyar-szittya �s kelta) �s�nek bibliai szem�lyekkel val� azonos�t�s�ban, hanem az, hogy tulajdonk�ppen le�rja a hallstatti kult�ra emelked�s�t �s buk�s�t, 5 �vsz�zaddal ennek felfedez�se el�tt!

T�bb bizony�t�k is arr�l tan�skodik, hogy itt a K�rp�t-medenc�ben egy "�j" n�p sz�letett. Els�sorban a "f�istenn�" DUNA (az ANU "�sanya" egy m�sik neve, sz� szer�ni a "J�-ANYA") fogalma itt sz�letett meg. DANU Isten-any�r�l nevezt�k el a DUN�-t is, felcser�lve ennek r�gebbi ISZTER nev�t. Az Iszter nevet a g�r�g�k hagyt�k r�nk, de feltehet�en ez egy szumir-szabir-szittya eredet� sz�, IST�R, istenn� nev�vel kapcsolatos. DANU ennek a pontos m�sa.

 A K�rp�t-medenc�b�l "elk�lt�z�" - v�lem�nyem szerint innen Eur�p�t a sz�lr�zsa minden ir�ny�ban gyarmatos�t� kelta telepesek, hab�r az �sany�t, DANU-t, "nem tudt�k magukkal vinni" (�rj�k az �r kr�nik�k), nev�t tov�bb �ltett�k foly�ikban: az angliai �s sk�ciai DON-ok-t�l a franciaorsz�gi DON-ig, hisz �k a "DANU-fiai" (Tuatha D� Dannan- "Danu" t�rzse) voltak.

 A DUNA lett a "szent foly�" mivel benne �lt az �sanya, DANU. Azt a vid�ket, ahol k�nytelenek voltak az �sany�t (az Istent! - hisz Anya vala az Isten) h�trahagyni, "Anyahonnak" vagyis ANNWN-nak nevezt�k. Az ANNWN [ann�n] lett a m�svil�g" neve is, ahov� szeretetteik vissza- /megt�rtek. Ez volt m�sik nev�n az "Asszonyok orsz�ga" -a BANNWN (sz� szerint N�NE- BANYAHON).

 BANNWN [bann�n] nev�ben k�nnyen felismerhetj�k a k�s�bbi latin Pann�ni�t", a DANU-DUNA (�s f�rje B�L) orsz�g�t, a "J�anya" (DA-ANU -�Des-ANYA), a k�s�bbi "Sz�zanya" (Boldogasszony) orsz�g�t.

 Ezt az orsz�got m�g �gy is h�vt�k, hogy MAGH M�R, [magy m�r], magyarul: "Mez� sz�les" (v�. Hegymagas), amely "�des langyviz� foly�k orsz�ga" hol "b� v�laszt�ka m�zsernek �s bornak" �s ahol "fedhetetlen sz�p emberek" �lnek. "Ebben az orsz�gban nincs sem eny�m sem ti�d . vend�gl�t�ink pomp�s �lt�zete k�sz gy�ny�r�s�ge a szemnek; gy�sz�vir�gsz�n� �rnyalatokban t�nd�k�lnek az orc�k �s b�r sz�p eln�zni F�l S�ks�g�t (�rorsz�gi "alf�ld"), Magh M�r ut�n kop�r vid�knek tetszik".

Eur�p�ban csak egy "Sz�les Mez�" (Magh M�r) van, ahol m�g ma is elevenen �l az "�sanya" eml�ke: Magyarorsz�g, a "Boldogasszony orsz�ga" - Eur�p�ban egyed�l�ll�an!...

A magyar-szittya viszonyr�l m�r b�vebb bizony�t�kokkal rendelkez�nk. Cunlif fe Barry, angol t�rt�n�sz leg�jabb k�nyv�ben �gy v�lekedik: A Kauk�zust�l �szakra... Egy v�gtelen puszta, amely, K�n�t�l Eur�p�ig terjed, s az �lland� v�ndorl�snak sz�ks�ges felt�teleket biztosit. Hatalmas foly�k: Volga, Don, Dnyeper, Bug, Dnyeszter �s az Al-Duna szabdalj�k ezt a vid�ket, amely d�len puszta �s �szakon meg tundra. Ebben a "v�gtelenben" k�boroltak m�g n�vtelen lovas �s �llatteny�szt� n�pek, akiket majd k�s�bb a k�l�nb�z� t�rt�nelmi �r�sokban kimmereknek, szk�t�knak, szarmat�knak, al�noknak, hunoknak, magyaroknak, bolg�roknak �s mongoloknak neveztek. �k is befoly�solt�k Eur�pa kult�r�j�t, amikor a Duna-folyos�n �tjutottak, vagy a K�rp�tokat megker�lve, �szak-Eur�pa s�k ter�leteire terel�dtek. Ezen befoly�s hat�sfoka �s milyens�ge, f�leg a t�rt�nelem el�tti id�kben, b�ven k�n�l vitaanyagot; senki ellenben nem vonja k�ts�gbe, hogy a puszta n�pei fontos szerepet j�tszottak az eur�pai kult�ra kialakul�s�ban.

Ehhez kapcsol�dik Kinder �s Hilgemann szerz�p�ros v�lem�nye a "lovas n�pekr�l". Mindezen n�pek (hunok, bolg�rok, avarok, kaz�rok, beseny�k, kunok �s magyarok) jellemz� von�sai a k�vetkez�k:

Minden lovas nom�d n�p, amely azonos kult�r�val �s �letfelfog�ssal rendelkezik, k�z�s von�sa az apajog� t�rsadalom, a szervez�k�szs�g, sz�les k�r�, messze l�t� tervez�s �s egy vil�gbirodalom megteremt�se sz�vets�ges alapon. 

Vall�s: A puszta sz�les l�that�ra az "�jfesz�t�" n�pek tekintet�t az �gre (mennyre) ir�ny�tja, ahonnan a legel�ket �ltet� es� sz�rmazik. Ott van a sz�khelye a "Mindentud� Mennyei Aty�nak". Az istenekhez val� kapcsolatot a s�m�n biztos�tja �ldozatok r�v�n, az a s�m�n, aki r�v�l�sben az elhunytak lelk�t is �tk�s�ri a t�lvil�gra.

T�rsadalom: A szabad �s egyenjog� harcosokb�l �ll� hord�k �l�n a vajda (fejedelem) �ll, aki a nom�d vil�gbirodalomban a "kag�n" c�met viseli. Sok vajda sz�m�ra a kov�cs-, a fegyverkov�cs (t�rk�ny) mesters�g az alapot k�pezi felemelked�s�kh�z. A t�rk�ny kapcsolatban �ll az istenekkel, akik �t erre a mesters�gre megtan�tj�k, sokszor � az istenek kiv�lasztottja ("T�rk�nykir�lys�g").

Vil�gbirodalmi eszme: Az egyed�li t�j�koz�d�si lehet�s�g a hat�rtalan sz�les puszt�n az �gbolt. A Vil�gmindens�g a vil�g tengely�t k�pez� Sarkcsillag k�r�l forog, ami alatt a Mongol (tur�ni) Vil�gbirodalom Ur�nak sz�ke, tr�nja �ll ("Vil�g k�zepe"); a Vil�g �s a N�p- (Nemzet-) centrum�nak egybees�se. Ebb�l a vil�gn�zetb�l ered�en adva van a nom�dok sz�m�ra az a feladat, hogy a Vil�g n�gy sark�nak (n�gy Vil�gt�j) n�peit leig�zz�k �s megb�k�ts�k.

Val�ban, m�r a sz�let�si hely�nk f�ldrajzi adotts�gaib�l kiindulva sem tehettek �seink b�rmit is j�l megfontolt terv n�lk�l - nemhogy �ppen a "Honalap�t�s" valami �tletszer� vagy k�nyszerb�l kialakult helyzet lett volna. Kinder �s Hilgemann n�met t�rt�n�szp�r, kihangs�lyozza teh�t azt, hogy:

�seink, a pusztai n�pek lelki be�ll�totts�g�b�l, vil�gn�zet�b�l fakad�an sem cseleked(het)tek m�sk�ppen, mint j�l megfontolva, j� el�re kidolgozott tervek szerint - hisz "szervez�k�szs�g" �s "sz�les k�r�, messze l�t� tervez�s" jellemezte �ket. Csakis �gy tehettek a "honalap�t�s" megval�s�t�s�ban is (!): egy t�k�letes �s �vekkel el�re kidolgozott terv alapj�n, hajsz�lpontosan m�k�d� szervez�ssel �s kiv�l�an v�grehajtott kivitelez�s eredm�nyek�nt megsz�letett "�j" haz�nk, a k�rp�ti Magyarorsz�g.

A kov�csmesters�get Isten�nkt�l tanult�k T�rk�nykir�lyaink (v�. "Tarquinus" etruszk vez�r - "Tarj�n" magyar t�rzs - "Taranis" kelta "mennyd�rg�st hoz�" fegyverkov�cs-isten).

Az �smagyarok egyisten hit�ek voltak (az �gben lak� "Mindentud� Mennyei Atya").

�seink igen nagy tud�s� t�ltosok �ltal kialak�tott vil�gk�ppel rendelkeztek, amiben egyform�n a f�ldi Vil�gkereks�gnek mint a Vil�g�rnek megvolt a meghat�rozott helye �s szerepe: a "Vil�g k�zepe" - fogalma �s fontoss�ga a magyar kozmol�gikus mondavil�gban.

A Vil�g k�zep�n sz�kel� fejedelem, K�N (�r CEANN - fej, f�, vez�r) a n�gy vil�gt�j n�peit leig�zni, illetve megb�k�teni akarta (szumir HUN b�k�ltet� kelta (�r) CI�NA-igh [k�ni] b�k�ltetni!).

L�SZL� Gyula �rp�d n�pe c�m� k�nyv�ben le�rja a "honalap�t�" magyar t�rsadalom feloszt�s�t: Nagyfejedelem �s k�s�rete (t�ltos, t�rnok, tolm�cs stb.), �R-t�rzsf�k, B�-nemzets�gf�k, nemzets�gi el�kel�k.

Hasonl� fel�p�t�st mutatott a kelta t�rsadalom is: "a kora �r t�rsadalom druid�kra, harcos nemesekre (flatha) �s szabadokra (b�-airigh) val� tagol�d�sa [...] megfelel annak, ahogy Caesar a gallokat druid�kra (druides), equitesre �s plebsre osztotta." 

DRUIDA (Torda): � volt a kelta t�rsadalom t�ltosa �s tan�t�mestere, az emberek k�zvet�t�je az �s�k / istenek fel�, � volt a t�ltos (�r DIAIL - csod�latos, nagyszer� - dalia, deli) � �ldozott (�r ALT� - h�laad�s, ALTA-igh - �ld�st mondani, Isten kegyelm�t k�rni, �s r�v�lt; �r RAMHAILLE - r�v�l�s).

 A kelt�k feh�r lovat �ldoztak az Istennek (DONN), mert � volt a "f�" isten, akit m�g J�istennek (Daghdha), Nagyaty�nak (Nuadha) vagy "Magass�gos (�k) -aty�nak" (Euchaidh) is neveztek; a "barna" Donn pedig a "hal�l istene" (v �. TOUNE a "hal�l istene" a finn Kaleval�ban) volt.

 Hab�r a kelt�knak voltak szent�lyeik (NEMED "mennyei hely", mened�khely; v�. ir NAOMH - nemes, szent; NEAMH - mennyorsz�g (vogul NUMI - fels�, �gi), a druid�k b�rhol, b�rmikor im�dkoztak: t�lgyf�kn�l, forr�sokn�l, dombok tetej�n stb. felemelt karokkal, �g fel� ford�tott teny�rrel, �gnek emelt tekintettel. 

 A kelta vall�s "heroikus": a h�s�k istenek, az istenek h�s�k .Istens�geiket nem teremt�iknek, hanem �seiknek tekintett�k. A druid�k k�pviselte kelta vall�s l�nyeg�ben "egyisten-h�v�". Az alexandriai Origenes h. (Kr. u. 185-254) az ottani kereszt�ny iskola vezet�je vallom�sa szerint: a kelta druid�k egyistenhez im�dkoztak, m�g J�zus elj�vetele el�tt , �gy a kelt�k m�r r�gen r�termettek a kereszt�nys�gre a druid�k tan�t�sa alapj�n, akik az egyisten hitet hirdett�k A kelt�k voltak Eur�pa els� "kereszt�nyei", �s a m�r "kereszt�ny" druid�k t�r�tettek b�k�sen Eur�pa szerte (�gy a szombathelyi sz�let�s� kelta Szent M�rton. "M�rtonhalma" volt Pannonhalma r�gi neve, n�met�l ma is az: "Martinsberg"); �rorsz�g az 5. sz�zadban m�r kereszt�ny.

FLATHA [falaha] volt a lovasok (equites) neve, v�. �r L�TH - l�, paripa, LAIR (walesi LLWAN) - kanca, L�EACH - lovas. Itt term�szetesen mindenkinek esz�be jut a "sabartoi asphaloi" magyarok �si "magyar" neve is. Ennek meg�rt�s�vel (�s "leford�t�s�val") m�r sokan pr�b�lkoztak, �gy engedtess�k meg nekem is, mert ez a megnevez�s kelt�ul (�r�l) is �rthet�, �s az �r nyelv seg�ts�g�vel is magyar�zhat�.

L�sd: �r SAIBHIR - gazdag ember + os - f� (legfels�), �l (legels�-) + FLATHA - lovas, "l�f�" ( �gy teh�t, a "sabartoi asphaloi" �rtelme "gazdag �llovas" (nemes l�f�).

A kaz�rok magukat "szabirnak" nevezt�k, a "kaz�r" elnevez�s a perzs�kt�l sz�rmazik, az osz�t nyelvben "g�zdig" ma is "gazdagot" jelent! A magyarok: "Vagyonosak �s szembet�n�en gazdagok..." - �rja Marvazi 1120 k�r�l.

A kelt�k a lovak bolondjai voltak (Caesar), egy j� l��rt - amit "keletr�l" v�s�roltak - k�pesek voltak b�rmit megtenni. Ma is Nyugat-Eur�pa legnagyobb �s legh�resebb l�teny�szt�je �rorsz�g, ahol a 18. �let�v�t bet�lt�tt ifj� egy lovat kap aj�nd�kba, hogy majd menyasszony�t (�r MIONN - esk�), ak�rcsak a breton v�leg�ny, l�h�ton vigye, maga mell� a nyeregbe �ltetve a templomi esk�v�re, menyegz�re.

 B�-AIRIGH (a "szabadok") nev�nek �rtelme: ir B� (maninn BOOAG) - teh�n > buga + AIRE - figyelem, vigy�zat, �rz�s, gondoz�s > AOIR-igh - �v, vigy�z, gondoz, �riz > AOIRE - p�sztor (�r). A fogalom, teh�t "p�sztort" (�rz�t) jelent �s a "gazdag (szabad) �llat- (szarvasmarha) -tart�t" jel�lte. M�g ha a k�t n�v nem is fedi t�k�letesen egym�st, a "b�-airigh" megfelel a magyar "b� urak" fogalm�nak.

A szittya-hun-avar-magyar azonoss�g a 19. sz�zad derek�ig mindenki el�tt teljesen term�szetes volt:

Procopius - Justinianus cs�sz�r k�vet�nek - v�leked�se szerint a massag�t�k hunok: "Massag�tae, quos Hunnae appellanius...", viszont egy m�sik helyen Attila hunjait nevezi massag�t�knak: "Attilam Massagetarum Scytharumque exercitu armatum adversus Aetium processisse. " 

II. Szilveszter p�pa is szitty�knak nevezi a magyarokat Istv�n kir�lyunk megkoron�z�sa kapcs�n: "Mi�nk, mi�nk a R�mai Birodalom. Er�t ad gy�m�lcsben It�lia, katon�t ad� Gallia �s Germ�nia, s nem hi�nyzik n�lunk a szk�t�k hatalmas kir�lya sem." (SEBESTY�N L. Szk�t�k, hunok, magyarok, 42. old.). "Szk�tia els� kir�lya Japhet fia, Mag�g volt, �s n�p�t Mag�g kir�lyr�l nevezt�k magyarnak. Ett�l a kir�lyt�l sz�rmazott a nevezetes �s hatalmas kir�ly, Attila, aki az �r megtestes�l�s�nek 451. �v�ben Szk�tia f�ldj�r�l er�s haddal indult el." - ANONYMUS: Gesta Hungarorum.

Az �r megtestes�l�s�nek 889. �v�ben a magyarok f�ktelen �s minden fenevadn�l kegyetlenebb n�pe  el�j�tt a szk�ta ter�letekr�l �s ama mocsarak k�z�l, amelyeket ki�rad�s�val v�gtelen�l kiterjeszt a Don. Miel�tt azonban tollunkkal el�adn�nk e n�pess�g kegyetlen tetteit, nem l�tszik f�l�slegesnek, ha a t�rt�net�r�k elbesz�l�seit k�vetve megeml�t�nk n�mely dolgot Szk�tia fekv�s�r�l �s a szk�t�k szok�sair�l."- �rja Regino.

K�zai Simon kr�nik�ja szerint: "A hunok k�z�l 3 ezer f�rfi maradt meg, fut�ssal menek�lve Krimhild csat�j�b�l, akik a nyugat nemzeteit�l val� f�lelm�kben eg�szen �rp�dig Csigle mezej�n id�ztek, magukat azonban ott nem hunoknak, hanem sz�kelyeknek nevezt�k. [...] Miut�n pedig Attila fiai Krimhild csat�j�ban a szk�ta n�ppel egy�tt csaknem mind elpusztultak, Pann�nia t�z �vig kir�ly n�lk�l maradt...".

A Fuldai �vk�nyv szerint: "896... Ugyanabban az �vben a g�r�g�k b�k�t k�t�ttek a magyaroknak nevezett avarokkal. " (uo., 190. old) ] . Ebb�l a felsorol�sb�l is l�that�, mennyire tarthatatlan az a val�sz�n�tlen �s �ltudom�nyos "t�zis", miszerint mi, itt Eur�pa sz�v�ben, rokontalanul �llunk. Velej�ig t�ves az a "t�rt�n�szi" felfog�s, amely a magyar �shaz�t er�szakkal a Don-kanyart�l �szakra helyezi. A magyar mondak�r a "Meotisz" vid�k�re k�ldi �seinket (Hunor �s Magor), a Csodaszarvas �ltal vezetve. Az el�bbi id�zetek is kiemelik a szk�ta-hun-avar-magyar folytonoss�got, ugyanazon a f�ldrajzi ter�leten. Walesi�l a "k�lf�ld�n" �l�, "haz�tlan" wels embert "Cymry ar wasgarnak" h�vj�k (v�. bask�r, "bozgor" - haz�tlan, az �szakra "szakadt" magyar n�pr�sz).

 V�. walesi WAS-GAR - k�lf�ld (mongol OSKE CHERD - idegen (k�lhoni) f�ld. L�sd m�g: �r AS - el, ki > As-lui - el, el innen, t�nj el (LU� - vm-re ir�nyul� t�rekv�s) (magyar osz-olj, isz-kiri (t�r�k os - el, takarodj); azonban: �r AIS - vissza, h�tra, ism�t (magyAr VISSZA, IS-m�t (r�gi t�r�k ISRA - m�g�tt, h�tul, t�rkm�n IZ - h�ts� r�sz, m�g�ttes r�sz > IZA - vissza, h�tra).

A Pann�ni�ban letelepedett kelt�k a r�mai megsz�ll�st �t�lt�k �s a hunokkal is tal�lkoztak. Mag�t Attil�t is kelta orvosa - Eudoxius - vezette Galli�n kereszt�l . Attila (Atilla) viszony�t a kelt�khoz igen jellemzi az a t�ny, hogy a galliai hadj�rat el�tt j� sz�nd�k�r�l k�v�nta meggy�zni �ket: "Thierry Amad� bizony�t�sa szerint  (Attil�nak) mind megh�v�leveleib�l, mind saj�t besz�d�b�l j�l ki�rtett�k a gallusok, miszerint �vel�k a maga legjobb sz�nd�k�t s akaratj�t k�v�nta tudatni

. A hunok m�g sz�vets�gre is l�p(het)tek a gallokkal. A mai Orl�ans-ban m�k�d�tt akkort�jt a gall ellen�ll�s (bagaut�k) k�zpontja. A v�rost Attila t�bb mint egy h�napon kereszt�l k�r�lz�rta, de el nem foglalta. Feltehet�en az ostromz�r a gallok szabads�gharc�t volt hivatott seg�teni, a r�mai ut�np�tl�st megg�tolni, hisz "a v�rosban �l� bagaud�k, a provincia als�bb n�pr�tegeib�l verbuv�l�dott R�ma-ellenes mozgalom tagjai, Attila h�vei voltak" �s vez�r�k maga Eudoxius volt. 

Attila hal�la �s a Hun Birodalom k�rp�t-medencei r�sz�nek elveszt�se ut�n is a pann�niai kelt�k (a szittya-hun-sz�kelyekkel egy�tt) tov�bbra is itt kellett, hogy maradjanak a DANU-DUNA f�ldj�n, azaz az "anyaorsz�gukban", hisz majd az avar hadseregben kelt�kkal is tal�lkozunk. A kelt�k "meg�lt�k a r�mai uralom �vsz�zadait, �s a baranyai h�romsz�gben �tv�szelt�k a n�pv�ndorl�s viharait.  

A kelt�k eml�ke nemcsak az "eur�pai rang� magyar kardst�lusban" vagy mai �l� nyelv�nkben, hanem m�v�szet�nkben is, �s egyes telep�l�sek nev�ben is fennmaradt. A kelt�k ismertet� nyak�ke az �n. "TORC" nyakperec volt (v�. �t�r�k TARYQmag - szoross� v�lni). Eur�pa egyik n�p�n�l sem jellemz� ez, egy kiv�tellel: "A hun vezet� r�teg keletr�l nyugatra v�ndorl�s�t Bels�-�zsi�b�l, a nyugat-szib�riai L�na foly� egyik mell�kfoly�j�nak vid�k�t�l eg�szen a Rajn�ig a f�rfis�rokban tal�lt igen s�lyos arany torquesek - nyakperecek el�fordul�sain kereszt�l k�veti a r�g�szet. Igen jellemz�, hogy e nyakperecek majdnem egyharmada, s tegy�k hozz�, a legs�lyosabbak, a K�rp�t- �s a B�csi medenc�b�l ker�lt el�." 

CSOMOR Lajos: �fels�ge, a Magyar Szent Korona c�m� k�nyv�ben meg�llap�tja, hogy: "Nyugat-Eur�pa �tv�sm�v�szet�nek a kora k�z�pkor tekintet�ben a legf�bb alapja a sum�r �s egyiptomi eredet� kelta, majd mag�val a Magyar Szent Koron�val kapcsolatban hozz�f�zi, hogy: "Az ilyen jelleg� cs�ng�ket el�sz�r Mezopot�mi�ban k�sz�tett�k. Innen a technika - m�dosult form�ban - eljutott a kelt�khoz. Ez a m�v�szet k�s�bb a hunokkal �s a magyarokkal egy�tt - Urartun �s Ir�non �t jut el Baktri�ba a Kr. e. II. sz�zad �s a Kr. u. II. sz�zad k�z�tt, �s jelen van a Tur�ni-alf�ld�n a hunokn�l - eg�szen az V. sz�zadig. Feltehet�en ugyanitt saj�t�tj�k el az avarok, akik alkalmazz�k mind kelet-eur�pai sz�ll�shely�k�n, mind a K�rp�tmedenc�ben (Darufalvi lelet)."Az angliai Norfolkban tal�lt Druida (t�ltos) korona., Kr. u. 1. sz�szadb�l. 

�si szib�riai t�ltos korona

A Magyar Szent Korona

El�fordulhat ugyan, hogy m�g maga �rp�d "honalap�t�s�nak" (honvisszafoglal�s�nak) magyarjai is tal�lkoztak "kelta" tudattal m�g b�r� lakoss�ggal. Nem hi�ba adott �rp�d n�pe annyi telep�l�s�nek GAL- (GEL-) vagy KAL- (KEL-) sz�gy�kkel k�pzett nevet.

G�L - (Veszpr�m vm.) K�L (Heves vm., Maros-Torda vm.),

(Szent-) G�L (Baranya vm.), GAL�BOCS (N�gr�d vm.),

KAL�CS (Szepes vm.),

GALAC (Fogaras vm., Hunyad vm., Moldova), KALACS�NY (Trencs�n vm.),

GALACFALVA (Beszterce-Nasz�d vm.), KALACSNA (Bars vm.),

GALACS (Krass�-Sz�r�ny vm.), KAL�N (Hunyad vm.),

GALADNA (Krass�-Sz�r�ny vm.), KAZ�NOS (Trencs�n vm.),

GAL�NTA (Pozsony vm.), KAL�SZ (Nyitra vm.),

G�LDT� (Als�-Feh�r vm.), (Buda-) KAL�SZ (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.),

G�LFALU (Lipt� vm.), KAL�SZI (Hont vm.),

G�LFALVA (Bereg vm.), KALAZN� (Tolna vm.),

(Ny�r�d-) G�LFALVA (Maros-Torda vm.), K�LBOR (Nagy-K�k�ll� vm.), (V�mos-) G�LFALVA (Kis-K�k�ll� vm.), K�LD (Vas vm.)

G�LOCS (�ng vm.), K�LEN� (Zempl�n vm.),

GALONYA (Krass�-Sz�r�ny Vm.), K�LINFALVA (M�ramaros vm.),

G�LOS (Moson vm., Szeben vm.), K�LL� (M�ramaros, N�gr�d vm., Szabolcs vm.),

G�LOSFA (Somogy vm.), (Szuha-)K�LL� (Borsod vm.),

G�LOSH�ZA (Bihar vm.), K�LL�SEMJ�N (Szabolcs vm.),

G�LOSPETRI (Bihar vm.), K�LNA (Szolnok-Doboka vm.),

GALOVAC (Belov�r-K�r�s vm.), K�LNABORF� (Hont vm.),

GALPONYA (Szil�gy vm.), K�LNAROSZTOKA (Zempl�n vm.),

GALSA (Arad vm.), K�LN�S (S�ros vm.), (Ipoly-) GALSA (N�gr�d vm.), KALNIK (Belov�r-K�r�s vm.), (Zala-) GALSA (Zala vm.), K�LN�, K�LN�GAR�B (N�gr�d vm.),

G�LSZ�CS (Zempl�n vm.), GALV�CS (Borsod vm.), GELENCE, (H�romsz�k vm.), GEL�NES (Bereg vm.), GELETNEK (Bars vgm.),

GELLE (Kom�rom vm.),

GELL�NH�ZA (Zala vm.), GELL�R (Kom�rom vm.), GELL�RT (S�ros Vm.),

GELL�RTHEGY (Budapest), GELSE, GELSESZIGET (Zala Vrn.),

GY�L (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.), GY�LA (Toront�l vm.),

GYALAKUTA > GYULAKUTA (Maros-Torda vm.), GYAL�N (Somogy vm.),

GYAL�NY (Bihar vm.),

GYAL�R (Hunyad vm.),

GY�LAR�T > GY�LA (Csan�d vm.), GYALM�R (Hunyad vm.), GYAL�KA (Sopron vm.),

GYALU (Kolozs vm, Szolnok vm.),

K�LNOK (H�romsz�k vmT�r�cz vm.), (M�ria-) K�LNOK (Moson vm.), (V�gles-) K�LNOK (Z�lyom vm.), K�L�CFA (Zala vm.),

KALOCSA (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.), KALOCSA (M�ramaros vm., Szolnok-Doboka vm.),

KALODVA (Arad vm.), KALONDA (N�gr�d vm.),

K�LOSA (G�m�r �s Kishont vm.), KALOTA (Bihar van. I Kolozs vm.), K�LOVI (M�ramaros vm.),

K�LOZ (Feji vm.),

KALSA (Aba�j-Torma vm.),

KELCSE (Zempl�n vm.), KELEN (Zempl�n vm.), KELENCE (Szil�gy vm.), KELENF�LD (Budapest), KEL�NPATAK (Sopron vm.),

KELENYE (H4rit vm.), KELEV�Z (Somogy Vm.),

KOLOZS, KOLOZSV�R (Kolozs vm.), stb.

(LELKES Gy�rgy: Magyar helys�gn�v-azonos�t� sz�t�r, 1992 nyom�n) "...azon nemzet, mely eml�keit veszni hagyja, azzal saj�t s�reml�k�t k�sz�ti."... (Ipolyi Arnold).

A kelt�k zen�je ma is pentatonikus, �s a magyarra nagyon hason�t, egyik legszebb t�ncuk a COR (fordulni, forogni, p�r�gni a t�ncban); amely a DEAS - sz�p, d�szes �rtelm� szavukkal a magyar "CS�RD�St" eredm�nyezi. A r�maiak egy "transalpinus" (Alpokon t�li, idegen) n�p t�nc�t �gy h�vt�k, hogy CORDAX - sz�t�ri ford�t�sa szerint: "d�szes, sz�p, pomp�s t�nc" (�ppiger tanz) ! Vajon milyen n�p, kelta vagy szittya-hunmagyar volt-e az, amelynek t�nca annyira megtetszett a r�maiaknak?

 "Az �rek �s a moldvai magyarok zenei vil�ga nemcsak lelk�letben, az azonos h�fokban tal�lkozik, de pentat�ni�ban, a t�ncok tagoz�d�s�ban, fel�p�t�s�ben �s fajt�iban is megegyezik. A jig a legr�gebbi �r leg�nyesek egyike er�sen hasonl�t keleti p�rj�hoz, az �sszekapaszkod� f�rfi �s n� forg�st �s megtorpan�st v�ltakoztat� l�p�sei mindk�t vid�ken megtal�lhat�k." - olvassuk a Magyar Nemzet 1998. november 5. sz�m�ban "Tisz�n innen Dublinon t�l" (�r �s moldvai cs�ng� n�pzene a Fon�ban) c�m alatt.

A m�ig �l� kelta (breton) n�pviselet, ak�r a zene gy�kereit is, maguk a kelt�k a Tur�nban keresik. A kemperi breton n�pm�v�szet a kalocsaival majdnem azonos, �ltal�ban a breton n�pviselet, n�pszok�sok, botost�ncok vagy lovas felvonul�sok a kalotaszegivel vet�lkednek.

Kemper egy k�z�pnagys�g� nyugat-bret�niai v�ros, a PENN AR, BED fej f�d-nek ("F�ld Feje") vid�k k�zpontja, egyben a breton nyelv �s m�vel�d�s, a breton "felt�mad�s" fellegv�ra. A fenn bemutatott plak�t a breton n�pm�v�szet remekeit hirdeti. Mintha - nek�nk magyaroknak - ismer�sek lenn�nek!

Az �si kelta �r�s a rov�s�r�s volt, amit botokra r�ttak, amir�l m�r Sebesty�n Gyula is besz�mol a "Rov�s �s rov�s�r�s" cikksorozat�ban, az "Ethnographia" foly�iratban (1903-1904): "�r orsz�g �slak�i k�z�tt az �regebb �rek az im�ds�gaikat nem �n. r�zsaf�z�rr�l, hanem rov�sbotr�l olvass�k le." (MAGYAR Adorj�n: �smagyar rov�s�r�s, 1970, 22. old.).

A m�velt emberr� val� fejl�d�s (civiliz�l�d�s) egyik fontos (a legfontosabb) mozzanata az �r�s feltal�l�sa volt. Jules Opert francia asszirol�gus, akit�l a "sum�r" elnevez�s sz�rmazik, �r�s�ban �gy v�li, hogy: "Az �k�r�st nem a semit�k, teh�t nem az assz�rok tal�lt�k fel. Az �r�sfeltal�l�k n�pe a nagy ur�li (szk�ta, tat�r vagy tur�ni) nyelvcsoporthoz tartozik."

A sk�ciai, �rorsz�gi �s �szak-angliai �ri�sk�veken fennmaradt (�si) �r�sjeleket OGHAM-�r�snak nevezz�k (v�. r�gi �r OG - bev�s, bev�g) - magyarul �K-�r�snak (l�sd m�g: magyar "�KOM-B�KOM" - orm�tlan, gyerekes �r�s). Ez az �r�s a k�vekbe v�sett vagy f�ba v�gott egyenes, vonalszer� �kekb�l, rov�tk�kb�l �ll� jelrendszer, amit csak a k�l�nb�z� szertart�sos esem�nyekre, �nnep�lyekre val� megeml�kez�s c�lj�b�l haszn�ltak

Manaps�g a latinnak nevezett bet��r�st haszn�lj�k, �s k�nl�dnak vele, ak�rcsak mi is. A "rov�s" fogalm�t nem vehett�k �t semmilyen m�s n�pt�l, hisz a "rov�s" csak magyarul �s �r�l �rthet� (magyar Rov�s, �r RIABH - cs�k, s�v, von�s, nyom) �s a R�NI (bev�sni) ig�b�l sz�rmazik (v�. �r RIONN - bev�sni). Az �r�s a kezdetben m�g minden n�p saj�t "titka" volt: �r�l R�N titkot jelent. Ezt a "titkot" vette �t a korai germ�n, �s �gy a m�s n�pt�l �tvett �r�s�t "Runenschrift", vagyis "titkos �r�snak" nevezte -a rov�s n�met neve "gravieren, stechen, einmeisseln" (g�t "gameleins" - �r�s).