Bevezet�

A KELTA N�P SZOMOR� SORSA, �D�Z SZABADS�GHARCA �S K�NY�RTELEN V�GZETE

Ki volt ez a legend�s n�p, amely olyan m�ly benyom�st tett az �kor kr�nik�saira?

A Kr. e. �t�dik �vsz�zadt�l ismerik �ket a g�r�g �s r�mai kr�nik�k, �s hatalmas n�pnek �rj�k le. Az Atlanti-�ce�nt�l a Fekete-tengerig sz�guldottak lovaikon, hajtott�k guly�ikat, m�velt�k f�ldjeiket, b�ny�szt�k �rceiket �s kov�csolt�k f�lelmetes vasfegyvereiket. Hatalmas domb- �s g�d�rs�rokat �ll�tottak fel legvit�zebb harcosaik eml�k�re, sumir, szabir �s szittya mint�ra szekerekkel is temetkeztek. �ri�si k�rtemplomok, szent�lyek, szent f�k �s ligetek, szent forr�sok alkott�k a szellemi �s vall�si �let k�zpontjait, ahol t�ltosok, a druid�k, v�gezt�k a szertart�sokat, meg�ldott�k az �jsz�l�tteket, h�zass�gokat k�t�ttek, kezelt�k a betegeket, �ldoztak az Isten (ek) nek, t�bbek k�z�tt bik�t �s feh�r lovat, reg�ltek �s kik�pezt�k a j�vend�beli tord�kat. Az �ldozati n�v�nyeket �stben megf�zt�k. Ma m�r bizony�tott, hogy a kelta n�p nem volt primit�v, barb�r rabl� t�rsas�g, ellentmondva n�mi r�mai "propaganda�r�snak". A r�g�szet seg�ts�g�vel bebizonyosodott, hogy a kelta civiliz�ci� egyenrang� volt a r�maival.

Ma m�r tiszt�n kibontakozik el�tt�nk a kelt�k magas m�velts�gi szintje. Sz�mos kelta fegyvert �tvesznek a r�maiak, �s kelta eredet� nev�ket is beveszik latin nyelv�k sz�kincs�be (gladius - kard, a kelta "caladb�l"), ak�rcsak a sz�ll�t�s �s k�zleked�s szavait. Ellis P. Berresford �rja k�nyv�ben (ELLIS , 1996), hogy a r�g�szet kimutatta a j�l�t�, fejlett �s gazdag korai kelta f�ldm�vel� k�z�ss�geket, valamint a nagy j�rtass�gukat a m�v�szet, ed�nyk�sz�t�s, �tv�ss�g, zom�ncoz�s, f�mfeldolgoz�s ter�n. Az Kr. e. els� sz�zadban nagyon keresett volt Caesar R�m�j�ban a brit gyapj��r�, f�leg a, "ragi", a kelta gyapj�k�peny ("zeke"). Itt l�tszik, mennyire hazug volt Caesar propagand�ja, hisz azt merte �ll�tani, hogy a kelt�k nem ismert�k a gyapj�sz�v�st. Egyed�l�ll� volt az akkori Eur�p�ban a szabad orvosi ell�t�s �s a k�rh�zak berendez�se, ami t�rv�nyk�nt le volt sz�gezve a kelta jogban (Ellis nyom�n). "Az �si kelta civiliz�ci�t f�leg a g�r�g�k �s a r�maiak �rt�k le vad harcosok t�rsadalm�nak, akik b�szk�k, tudatlanok �s m�veletlenek voltak, az �letet k�nnyelm�en vett�k, gyerekes �lvezeteket folytattak, �s gyakran leitt�k magukat. [...] Ezzel az elk�pzel�ssel r�szben m�g ma is �l�nk, de semmi k�ze a val�s�ghoz. [...]

 A kelt�k egyik kiv�l� tehets�ge volt az �t�p�t�s. Tud�sukat ezen a t�ren r�gebben gyakran c�folt�k, de az ut�bbi id�k r�g�szeti kutat�sa bebizony�totta a j�l meger�s�tett kelta utak l�t�t. Evvel a r�mai utak m�tosza a megfelel� hely�re szorul, �s m�ra m�r elfogadja a szaktudom�ny azt a t�nyt, hogy a sz�ll�t�st illet�en sok latin fogalom a kelt�b�l volt �tv�ve.

A fejlett mez�gazdas�guk eredm�nye volt a t�ln�pesed�s. Kr. e. 450 k�r�l elindult a kelta n�pv�ndorl�s. Birtokukba veszik m�g �szak-It�li�t �s az anat�liai Galat�t is. Ekkor ker�lnek el�sz�r h�bor�s viszonyba R�m�val. A kelta t�rzsek eleinte gy�zelmeket aratnak, s�t Kr. e. 387-ben elfoglalj�k R�m�t is, �s "kirabolj�k". A Kr. e. harmadik �vsz�zadt�l kezdve viszont, amikor a r�mai hatalom meger�s�dik, a szomsz�dos umbriai �s szamnita t�rzsek, valamint az etruszkok lever�s�vel, elkezd�dik terjeszked�se a kelt�k lakta f�ldekre. Mivel a kelt�k, ak�rcsak a szitty�k, nem alap�tottak vil�gbirodalmat, hanem t�rzsk�z�ss�gekben �s kisebb �llamokban szervez�dtek, k�nny� volt a j�l megszervezett r�mai l�gi�knak t�ler�vel legy�zni �ket. Ezenfel�l m�g a Kr. e. m�sodik �vsz�zadban k�t oldalr�l ker�ltek szorults�gba �szakr�l a germ�nok terjeszkedtek d�l fel�. A r�maiak sok harc ut�n v�g�l Kr. e. 191-ben legy�zik az �szak-it�liai xenonokat �s b�jokat, majd Kr. e. 133-ban elfoglalj�k m�g Kelt-Ib�ri�t (Hisp�ni�t) is. Az arvernek, az allobrogok, ligurok �s salluvok lever�s�vel l�tre j�n Kr. e. 121-ben a Gallia Narbonensis r�mai provincia a mai D�l-Franciaorsz�gban.

Kr. e. 113 �s 101 k�z�tt bet�rnek az els� germ�n t�rzsek, a teutonok �s a kimberek puszt�t� er�vel a kelta ter�letekre. �szak-Hessenben megjelennek a germ�n suebek Kr. e. 72-ben Ariovist vez�r�k vezet�se alatt.

M�s germ�n t�rzsek is csatlakoznak Ariovist csapat�hoz, �s elkezdenek d�lre �s a Rajn�t�l nyugatra t�rni. Kr. e. 61-ben legy�zik a kelta haedukat. Erre, Kr. e. 58-ban felkerekednek a helv�tek, �s eld�ntik, hogy Gallia d�lnyugati r�sz�re k�lt�znek, mert a germ�n vesz�ly, mely m�r egy f�l �vsz�zaddal azel�tt el�zte �ket D�l-N�metorsz�gb�l, ism�t fenyegette imm�r sv�jci honukat is. Elindult teh�t az utols� kelta n�pv�ndorl�s.

T�zezr�vel hagyj�k el h�zaikat, falvaikat, v�rosaikat, fel�getve mindent maguk m�g�tt. Az allobr�gok f�v�ros�n�l, a mai Genfn�l egyes�ltek m�s menek�l� t�rzsek t�meg�vel. A menek�l�k sz�ma meghaladta a 368 000-et, ebb�l 92 000 harcos. C�ljuk a genfi Rhone- hidon �tkelni, �s a foly� ment�n d�l fel� h�z�dni, hogy �ttelepedjenek D�l-Galli�ba. De a "kegyes" Julius Caesar megtudta terv�ket �s t�st�nt leromboltatta a hidat, mivel ekkort�jt � a provincia Prokonzulja volt. A t�rgyal�sok meghi�sultak, �s a helv�tek az �szaki utat v�lasztott�k a sequ�nok f�ldj�n kereszt�l. K�tezernyolcsz�z �kr�sszek�rrel vonulnak �t a h�g�kon. A haeduak ter�let�n a Saone foly� partj�n �ssze�tk�ztek a r�maiakkal, akik minden�ron meg akart�k hius�tani �ttelep�l�s�ket a galliai testv�reikhez. A helv�t kir�ly, Divico fegyversz�netet k�rt, de Caesarnak t�szok kellettek.

Erre Divico �gy felelt: "T�szokat venni szoktunk, nem adni!" �s h�bor�t �zen. Az elej�n gy�ztek a helv�tek, de t�mad�suk v�g�l megsemmis�lt, �s k�nytelenek voltak megadni magukat. Caesar a t�l�l�ket visszaparancsolta az elhagyott sv�jci otthonukba. A helv�tek egy t�red�ke ma is ott �l, de a germ�nok el�l a hegyekbe menek�lve, az �n. "raeto-rom�nok".

Ezek ut�n, mivel belpolitikailag nem volt n�pszer�, Caesar elind�tja puszt�t� hadj�ratait Galli�ban, hogy k�lpolitikai sikerrel szerezzen tekint�lyt �s t�mogat�st a szen�tusban. El�sz�r oktalanul �s v�ratlanul r�t�r a kelt�k egyik legnagyobb �s leger�sebb t�rzssz�vets�g�re, a belg�kra. A r�maiak rajta�tnek a r�meken - Reims v�rosa t�l�k sz�rmazik -, akik m�g v�dekezni sem tudnak meglepet�s�kben. Szervezkednek a belga lovasok is, de sereg�ket a Somme-ig visszaverik a l�gi�k. Hadj�ratokat ind�t Caesar az armorikai (Bretagne) tengeri t�rzsek ellen is, hogy sz�tverhesse flott�jukat. Az akci�k c�lja K�z�p-Gallia izol�l�sa. �lmodozott Germ�nia �s Britannia (Albion) elfoglal�s�r�l is. Caesar "galliai h�bor�ja" Kr. e. 58-t�l 51-ig tartott, k�vetkezm�nyek�nt elfoglalta eg�sz Galli�t, de a Brit-szigeteken nem volt sikere, mert nem sz�m�tott a brit harckocsik gyorsas�g�val. Caesar v�rengz�sei (pl. a druid�k lem�sz�rl�sa) az elfoglalt kelta v�rosok lakoss�g�ban ellenszenvet keltett. A gall t�rzsek most el�sz�r �sszefognak �s pajzsra emel�ssel megv�lasztj�k a fiatal arvern kir�lyfit, Vercingetorixet vez�r�knek. A gall v�rosok egyt�l egyig elk�ldik legvit�zebb katon�ikat, hogy csatlakozzanak Vercingetorix sereg�hez. Hatalmas nemzeti felkel�s szervez�dik; "szent h�bor�", ahogyan a druid�k nevezt�k -a r�mai agresszor ellen: Eleinte csak villong�sok gyeng�tik Caesar h�rnev�t a t�voli Rom�ban. Ennek tudat�ban szervezkedni kezdenek a kelta karn�tok, xenonok �s eburonok. A karn�tok nemzeti szabads�gharcot javasolnak. Erdeiken �sszegy�l a druid�k tan�csa, amely j�v�hagyja a Szabads�g Szent H�bor�j�t, mint az egyetlen j�rhat� utat a n�p�k kiirt�s�val fenyeget� r�mai barb�rs�ggal szemben.

 El�sz�r a h�rvonalak megsemmis�t�se a t�mad�sok c�lja, hogy azt�n t�rjenek a d�li Narbonensisre, �s Caesar �szakon leszakadt l�gi�ira a haeduak f�ldj�n. De a Provincia felk�sz�lt �s visszaveri a t�mad�st. A szabads�gharcosok visszah�z�dnak a fel�getett f�ld taktik�j�val a biturgok f�v�ros�ba, Avarikba (a mai Bourg�sba). Itt �sszpontosul az eg�sz kelta hader�. A hossz�, k�ny�rtelen ostrom ut�n a v�r elesik, �s a r�maiak lem�sz�rolj�k szinte az eg�sz lakoss�got. 40.000 kelta veszti itt �let�t. �m ez csak er�s�ti az arvern kir�lyfi tekint�ly�t az �sszkelta lakoss�gban. Ezut�n a r�maiak Gergovia v�r�t ostromolj�k sikertelen�l, erre a haeduak is f�ll�zadnak �s meggyilkolnak minden r�mait az orsz�gukban. Caesar bizonytalankodik �s elhat�rozza a Provinci�ba val� visszah�z�d�st.

Most m�r a gallok biztosak gy�zelm�kben, �m �ppen amikor elj�tt az alkalom, hogy elkergess�k a megsz�ll�kat orsz�gukb�l, ellen�k fordul a sors. Vercingetorix gy�zelme tudat�ban visszamarad az eg�sz gyalogs�g�val, �s elk�ldi lovasserege h�rom legnagyobb r�sz�t, hogy riogassa a visszah�z�d� r�mai l�gi�kat. A lovas harcosok megesk�sznek, hogy addig nem t�rnek vissza, m�g k�tszer �t nem v�gtattak az ellens�g sereg�n. De nem sz�moltak a germ�nokkal, akik Caesar seg�ts�g�re megjelennek a csatat�ren. Megfordul a r�mai sereg �s vissza�zi a megtorpant kelta lovas osztagokat Vercingetorix t�bor�ig. Nagy vesztes�gek �r�n visszavonulnak Vercingetorix szabads�gharcosai a mandubiak sz�khely�re, Alesi�ba. A t�preng� arvern kir�lyfi elk�ld egy lovas egys�get, hogy toborozzanak �nk�nteseket eg�sz Galli�b�l. � meg nyolcvanezer legb�trabb vit�z�vel bef�szkeli mag�t Alesi�ba, egy h�napi �lelemtartal�kkal, �s rem�nykedik a gyors seg�ts�gben. Ez ellen fel�ll�tanak a r�maiak egy ostromgy�r�t a v�r k�r�, amely sem k�v�lr�l, sem bel�lr�l nem volt �tj�rhat�. A t�boron k�v�lre nem juthattak el h�rek a gall seg�lycsapatokhoz, s �gy elkezd�dik egy k�ts�gbeesett, szervezetlen k�zdelem, egy kil�t�stalan harc. A csata sor�n sok kelta vit�z h�siesen ontja v�r�t, de v�g�l a megsz�ll�k t�lereje gy�z. Vercingetorix, a szabads�gharc h�se ekkor, Kr. e. 51-ben, fogs�gba esik.

 A galliai harcok sor�n v�g�l �sszesen 800 gall v�ros �s falu, �s t�bb mint h�rommilli� (3 000 000!) kelta esik �ldozatul a r�mai barb�rs�gnak. Fejvad�szat indul a kelta vez�rek �s a druid�k ellen. Evvel elesik a kelt�k legnagyobb sz�ll�stere. N�metorsz�gba fokozatosan bek�lt�znek a germ�n t�rzsek, gyakran b�k�sen is �sszevegy�lnek a kelta alaplakoss�ggal, de "etnikai tisztogat�sok" is el�fordulnak. Galli�ban beindul a "romaniz�l�s". Kiv�gzik az �rtelmis�get, a druid�kat, meg�lik a politikai vezet�ket, �s nyomorba d�ntik a n�pet. Bek�lt�ztetnek r�mai telepeseket, megtiltj�k a kelta nyelv hivatalos haszn�lat�t. S�t, bizonyos vid�keken az eg�sz lakoss�got rabszolgasorsra vetik �s eladj�k szerte a vil�gban, m�sutt csak a f�rfiakat k�telezik fegyverrel, t�voli f�ldeken l�gi�sk�nt v�deni az Imp�riumot. Ide azt�n r�mai l�gi�sokat telep�tenek, akik majd a visszamaradt kelta l�nyokat veszik feles�g�l. Gyerekeik imm�ron r�mai �llampolg�rok. Ezek csak egyes "finomabb" form�i a n�p- �s kult�rairt�snak, am�gy "civiliz�lt" r�mai m�dra. Hab�r sikertelen volt a kelta nemzet f�lkel�se, megr�zk�dtatta az eg�sz r�mai vil�got. Kr. e. 49-t�l 46-ig tartott az ezt k�vet� polg�rh�bor� Caesar ellen. �gy csak a bels� felkel�s lever�se ut�n tudja kiv�geztetni a kelta h�st, Vercingetorixet. De nem sokkal k�s�bb, Kr. e. 44 m�rcius 15-�n Caesart, a gallok h�h�r�t is meggyilkolj�k, �r�kbe fogadott kelta fia k�zrem�k�d�s�vel.

A k�vetkez� id�kben az utols� kontinent�lis kelt�k is elvesztik f�ggetlens�g�ket, el�bb Kr. e. 25-ben a galat�k, majd Kr. e. 15-ben az Alpokt�l �szakra a Dun�ig ter�l� Noricum, �s Kr. u. 10-ben Pann�nia is r�mai k�zre ker�l. Csup�n a K�rp�t-medence �szaki �s keleti r�sz�ben �rizt�k meg egyes kelta t�rzsek a szabads�gukat, mint az anartok, �sok, kotinok, karpok �s egy�b kisebb t�rzsek, melyek majd a felszabadult pannonokkal egy�tt meg�lik a hun honfoglal�st.

�vsz�zados harcok �s n�pirt�sok ut�n elesik Kr. u. 43-ban, egy n�gy �vig tart� ostrom sor�n, a britek utols� v�ra is, Durnov�ria ("Mai D�n", Mai vez�r tany�ja), ahol majdnem 10.000 kelta vesztette �let�t. De evvel m�g nem t�rt meg a szigeti kelt�k ellen�ll�sa. Kr. u. 61-ben fell�zadnak Boadicca, az icc�nek b�tor kir�lyn�je vezet�se alatt. Lem�sz�rolj�k a megsz�ll� csapatok nagy r�sz�t Camulodunum (a mai Colchester) �s Londinium (London) v�rosokn�l. V�g�l m�giscsak gy�znek a r�maiak, Boadicca �ngyilkos lesz, �s 77-t�l Anglia nagy r�sze birodalmukhoz tartozik .Csak Walesben, �rorsz�gban �s Sk�ci�ban maradnak f�ggetlenek a szigeti kelt�k a kilencedik sz�zadig amikor a normannok koloniz�lj�k az �szaki-tenger szigeteit.

R�vid ideig, 260 �s 274 k�z�tt Gallia �s Britannia is felszabadul: am�g a r�maiak nagy er�bedob�ssal a limesen k�v�l pr�b�lj�k tartani a germ�nokat, 260-ban kialakul a f�ggetlen Gall �llam, amelyiket 274-ben Aurelianus cs�sz�r megsz�ntet. A kelta nemzeti �ntudat fennmarad m�g a Hun Birodalom R�m�ra val� t�mad�sakor is. M�g Attila a galliai hadj�rata alkalm�val ostromolja Aur�li�nit (Orl�ans), fell�zadnak a v�rosban Eudoxius (gall AUDAX - �d�z) kelta orvos vezette bagaud�k, az "als�bb n�pr�tegb�l verbuv�l�dott R�maellenes" kelt�k. De felkel�s�k eredm�nytelen maradt. Eudoxius maga m�r 448-�ta Attila udvar�ban �lt.

Ma m�r e valaha hatalmas �s nagyszer� n�pnek csak csek�ly nyomait tal�ljuk. Kelta orsz�gok csak Nyugat-Eur�pa peremvid�kein v�szelt�k �t az id� viharait. M�g ezek sem mind f�ggetlenek. Egyed�l �rorsz�gnak, mely 1171 �ta Angli�hoz tartozott, siker�lt kiv�vni szabads�g�t 1916 �s 1922-ben. �m a "n�gy z�ld mez�nek" csak egy r�sze nyerte el f�ggetlens�g�t. Az egyik, Ulster, "Ulaid f�ldje" (�szak- �rorsz�g) m�g mindig idegenek kez�ben van. Minden elnyom�s �s n�lk�l�z�s ellen�re m�gis megmaradt a kelt�k nyelve...