Merlin, a kelta legend�k �s az Arthur-mondak�r nagy var�zsl�ja val�s szem�ly volt: igaz nem m�gus, hanem egy harcias t�rzs kir�lya, aki Anglia �szaki r�sz�n �lt �s a VI. sz�zadban jelentõs gyõzelmet aratott a f�ldj�re bet�rõ �r h�d�t�k felett. Erre az eredm�nyre jutott k�zel harminc�vi kutat�munka ut�n John Matthews, Arthur kir�ly legend�j�nak egyik legismertebb brit szak�rtõje.

A var�zsl� alakja m�r a k�z�pkort�l kezdve �l�nk vit�k t�rgya volt: foleg arra pr�b�ltak v�laszt tal�lni, hogy Merlin kital�lt figura, mitikus hos, vagy val�s, t�rt�nelmi szem�ly volt-e. Abban az idoben, fok�nt a kor n�pszeru t�rt�net�r�ja, Geoffrey of Monmouth �r�sainak nyom�n az a n�zet volt a legelterjedtebb, hogy Merlin f�ldi any�t�l �s d�monap�t�l sz�rmazik.

Merlin a legend�k szerint Arthur kir�ly �s a legend�s uralkod� �desapja, Uther Pendragon tan�csad�ja �s gy�ntat�ja volt. Pendragon az õ tan�cs�ra hozta l�tre a kerek asztal lovagjainak rendj�t, s ugyancsak o volt, aki az Excalibur pr�b�j�val bizony�totta: Arthur jogosult a brit tr�nra, mert õ az egyetlen, aki k�pes kih�zni a szikl�b�l az oda lesz�rt nevezetes kardot.

John Matthews �vtizedeken �t tanulm�nyozta az õsi kelta reg�ket, �r�sos eml�keket. V�g�l arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy Merlin - vagy mik�nt kor�bban nevezt�k Myrddin - a 6. sz�zadban �lt, a mai Sk�cia ter�let�n honos piktek t�rzs�nek vezetoje volt. Harcosai az o vezet�s�vel arattak f�nyes gyõzelmet a betolakod� �r h�d�t�k felett 573-ban, az arderydi csat�ban.

A v�res �tk�zetben azonban csal�dj�nak t�bb tagja is �let�t vesztette. Emiatt elm�je elborult, h�tral�võ �veiben remetek�nt k�borolt a Sk�cia �s Anglia hat�r�t elbor�t� Celyddon erdej�ben. T�bbsz�r l�tt�k, hogy az erdo vad�llataival besz�lt. Lassan reg�k, legend�k sz�lettek r�la, s v�g�l �tl�nyeg�lt Merlin var�zsl�v�.

Ez az �talakul�s feltehetoen az elso �vezred v�ge fel� t�rt�nt, amikor elkezdt�k �sszegyûjteni �s �r�sba foglalni az Arthur kir�ly �let�rõl sz�l� t�rt�neteket. Myddrin neve is felbukkant, s v�g�l õ a kir�lyi csal�d m�gikus erõvel b�r� tan�csad�jak�nt illeszkedett a t�rt�netbe.

A brit kutat� Merlinrol sz�l� k�nyve k�zvetlen�l az Arthur kir�ly c�mû film bemutat�sa elõtt jelent meg. John Matthews egy�bk�nt k�zremûk�d�tt a film elk�sz�t�s�ben is szak�rtok�nt. Tal�n ez magyar�zza, hogy a filmben Merlin, akit Stephan Dillane alak�t, erõsen hasonl�t egy harcias t�rzs vezetõj�re.

(MTI Panor�ma)