A vil�gh�napokr�l sz�lva nem haszontalan, ha n�h�ny percet sz�nunk id�nkb�l arra, hogy megismerj�k ezt az asztrol�giai fogalmat. A tulajdonk�ppeni Vil�gh�nap addig tart, am�g a Tavaszpont, az a pont, amelyen a Nap m�rcius 21-�n �ll, egy �llat�vi jegynyit tov�bbhalad. Egy Vil�gh�nap tartama 2200 �v k�r�l van, teh�t nem f�ldi ember-l�pt�k� a dolog. Asztrol�giai szempontok szerint a Vil�gh�nap ez: a gondolatban meghosszabb�tott F�ld-tengely 25900 �v alatt egyszer futja �t az �llat�vet, m�gpedig visszafel�. Ezt a k�rmozg�st a F�ld-tengely elmozdul�sa okozza, amelyet precesszi�nak nevez�nk. A Nap �s a Hold vonzerej�nek k�vetkezt�ben ugyanis a F�ld-tengely eltol�dik az �ll�csillag �gbolthoz viszony�tva, m�gpedig �venk�nt 50 �vm�sodperccel, teh�t 70 �v alatt 1 fokkal, �s k�r�lbel�l 25900 �v alatt egy teljes k�rrel. Egy teljes k�rfutam neve Platonikus �v, azaz Vil�g�v. Ha ezt 12-vel elosztjuk (ennyi �llat�vi jegy van), akkor 12 Vil�gh�napot kapunk eredm�ny�l.

Az Arvisura id�sz�m�t�sa alatt term�szetesen nem egy k�l�n�ll� id�m�r� rendszert, hanem az eleink �ltal haszn�lt kalend�riumi id�m�r�st �rtj�k. Nyilv�nval�an az �gy kialakult - a term�szet �s a mindennapi �let �ltal dikt�lt ritmusra �p�l� - korabeli id�sz�m�t�s egyben az Arvisura id�sz�m�t�sa is.

Az �venk�nti holdt�lte sz�m�t�st Ordoszban �s Magyark�n, a Nagy-S��n �nnep�lyeken hat�rozt�k meg, a mindenkori havaz�s beindul�s�t figyelembe v�ve. Ezt pedig a csillagok j�r�sa d�nt�tte el.
Egy medvetoros �v 12 holdt�lt�si h�nap azaz holdh�napb�l �llott �s a k�zm�vesek hav�b�l, amelyben minden 4 �vben 1 t�rk�ny-napot tartottak �s minden 100 �vben, a legakalmasabb id�ben a Nagyszala napot. �gy a csillag�szati babiloni �v a holdegyenl�t� szerep�n�l fogva helyrebillent. A N�vad� feljegyz�sek 365 napot tartottak nyilv�n, m�g minde negyedik �vben volt a t�rk�nyok vizsganapja �s ezt minden alkalommal meg�nnepelt�k. Minden 100 �vben a beavatottak tartottak Nagyszala napot, �s ekkor a medvetoros �v nem 365 illetve 366 nap volt, hanem 367 nap. Am�g eleinte, a Hold hozz�nk csap�d�s�ig 360 nap jelentett 1-1 t�zszerz�si �vet, ez a beavatottak szerint fokozatosan emelkedett k�s�bb 365 napra, s�t 4 �venk�nt a t�rk�ny k�pz�s�k napj�val 366 napra egyenl�t�d�tt ki. Minden 100 �vben, a Nagyszala napj�val 367-re emelkedett a napok sz�ma, s ilyenkor helyre�llt az �llatk�p szerinti Vil�gh�nap rendje, amely minden 2160 �vben v�ltozott. Joli-T�rem, azaz F�ldany�nk forg�sa a nagy Mindends�gen egyenletess� v�lt.

Az al�bbi t�bl�zatban egym�s mellett szerepelnek a korabeli id�sz�m�t�s �s a m�g ma is haszn�latos, de a k�z�pkorban kialakult, �gynevezett katolikus napt�r h�napjai. �rdekess�g, hogy az Arvisura �ltal feljegyzett korabeli napt�rrendszer nem k�veti szigor�an a modern napt�ri h�napokat.

Arvisura	Katolikus	Modern
Medvetor hava	Boldogasszony hava	Janu�r
Szarvastor hava	B�jtel� hava	Febru�r
B�l�nytor (F�k hava)	B�jtm�s hava	M�rcius
B�r�nytor(R�gyez�s hava)	Szent Gy�rgy hava	�prilis
Borj�tor (Vir�gz� �let)	P�nk�sd hava	M�jus
G�d�lyetor (Eper hava)	Szent Istv�n hava	J�nius
Teh�ntor (Arat�s hava)	Szent Jakab hava	J�lius
Aranyasszony(B�s�g hava)	Kisasszony hava	Augusztus
Tigris (Almasz�ret)	Szent Mih�ly hava	Szeptember
Oroszl�n (Sz�retel�s)
Halak (Begy�jt�s hava)	Mindszentek hava	Okt�ber
Diszn�tor hava	Szent Andr�s hava	November
Istenfiak hava (T�rk�nyok)	Kar�csony hava	December

A F�RAN napt�r
A F�RAN napt�r egy jellegzetesen egy�rtelm�, �si n�vad�si-ciklus rendszer. Ez az �si Melegvizek Birodalm�nak 8-as szaporod�si rendszer�n alapult.

R�vid t�rt�nete:
A Kr. el�tti 48 ezer �vt�l fejl�d�, 63 ezer n�vb�l k�sz�lt, napi 24 nevet tartalmaz� n�vad� napt�r Ataisz els�llyed�se (Kr.e. 5038) ut�n, Kr.e. 3970-ben �j�ttatott fel el�sz�r. A 24 Hun T�rzssz�vets�g 4 000-es Nagyszal�ja, az �gynevezett Havaruti Nagyszala hat�rozata alapj�n a napi 24 nevet tartalmaz� F�RAN-b�l a napi 4 f�rfi �s n�i nevet tartalmaz� F�RAN megk�ldend� a Melegvizek Birodalm�nak Tardosi �s Pilisi Szent�ly�be �s ezen szetn�lyek als� vil�g�ba helyezend� el. Ezzel a Melegvizek Birodalma jogot nyert arra, hogy vesz�lyeztet�se eset�n �sszeh�vhassa a 24 Hun T�rzssz�vets�gi Nagyszal�t, hogy d�nts�n a neveket visel�k biztons�g�r�l.

Am�g az �let-templom�ban l�v� "Piros" �s "S�rga" k�nyvekben az �sszes F�RAN, azaz f�rfiak �s n�k nevei szerepelnek, addig a Melegvizek Birodalm�ban a f�rfiak �s n�k neveinek k�nyvei csup�n 12-12 nevet tartalmaztak, mivel a 24 Hun T�rzssz�vets�g keretein bel�l a J�sz s�ks�gon Kr.e. 4020-t�l Kr.u. 1625-ig 12 t�rzs telepedett meg �jb�l.

A F�RAN �rtelmez�shez hozz�tartozik m�g az egy-, k�t-, h�rom- �s n�gylelk� gyermek fogalma. Minden val�sz�n�s�g szerint ebben a nagysz�l�kben lezajl� lelki v�ltoz�s, felfriss�l�s, lelki meg�jul�s t�kr�z�dik, melyet egy ut�d, unoka �letfolytat�sa id�z el�. Az �jsz�l�tt emberk�t annyi lelk�nek nevezt�k, ah�ny nagysz�l�je �lt a sz�let�sekor. Term�szetesen az a gyermek �jsz�l�tt volt az er�sebb �s jobban fejlett, melynek fejl�d�s�hez t�bb szeretet sug�rzott a nagysz�l�kt�l. A sarjadz� f�sz�, bimb�cska jobban fejl�dik a Nap sugarait�l.

A F�RAN-b�l t�rt�n� n�vad�s -k�l�n�sen a kezdetekben- mindent elmondott a 24 Hun T�rzssz�vets�g emberpal�nt�ir�l, miut�n minden t�rzsnek minden napra esett a t�rzsn�l haszn�latos nevekb�l egy-egy. Az ezoterikus vil�gszeml�lethez tartozik az is, hogy a nevek a mindennapi csillag�ll�sok szerint k�pz�dtek, miut�n a 24 hun t�rzsnek kezdetben egy nyelve volt, mely nyelv Agaba idej�b�l �z nyelvk�nt ismeretes. Ez a nyelv nagyr�szt azonos a mai magyar nyelvvel �s a ragoz� nyelvek csal�dj�ba tartozik. �gy �n�ll� k�pz�sekre is alkalmas. A nyelv �sis�ge, rendk�v�li rugalmass�ga, annak ragozhat�s�ga miatt meg lehetett hat�rozni a gyermek nev�t abban az esetben is, ha arra a napra csak egytag� n�v esett. Ugyanis a nevek is kifejezt�k, hogy h�ny lelk� a gyermek. Annyi mag�nhangz�s sz�tagb�l �llt, ah�ny nagysz�l�je �lt a gyermek sz�let�sekor. P�ld�ul, ha n�gy nagysz�l�je �lt, de a sz�let�snapj�n csak egytag� n�v szerepelt a F�RAN-ban, a Giz eset�n ragoz�ssal Gizeh, Gizel, majd tov�bbi ragoz�ssal Gizella, majd v�g�l Gizell�cska n�v felelt meg az �jsz�l�tt n�vad�s�nak.

�gy a F�RAN n�vad�sb�l mindig meg lehetett �llap�tani a gyermek t�rzsi hovatartoz�s�t, valamint azt, hogy az �v melyik napj�n sz�letett, h�ny lelk�, tov�bb� a sz�let�se id�pontj�ban milyen csillagok, bolyg�k hat�sa alatt �llott, ezekb�l lehetett a gyermek tulajdons�gaira is k�vetkeztetni.