A SZ�KELYKAPU

Priszkosz rh�tor �gy �r a hunok �p�tkez�s�r�l: Attila h�za minden m�s h�zn�l f�nyesebb. Ez a h�z gerend�kb�l �s sim�ra gyalult deszk�kb�l volt �sszeillesztve �s faker�t�ssel k�r�lv�ve, nem biztons�gul, hanem csak d�sz�l Attila udvar�ra nagy kapu vezetett, melynek sz�rnyvonalai befel� ny�ltak s nem kifel�, mint a g�r�g�k�. A magyar ker�t�sek �s kapuk c�lja a tulajdon v�delme, az idegen szemekt�l val� elhat�rol�d�s, de emellett alkalmat is szolg�ltat a d�sz�t�sre. A bels� udvarteret �seinkn�l a kis- �s nagykapu v�lasztotta - v�lasztja el az utc�t�l. Ha az utcaajt�t �s a nagy kaput k�z�s szem�ld�kgerenda fogja �ssze �s az a sz�n�sszekerekhez m�rt magass�g�v� emelkedik �s k�z�s tet�vel l�tj�k el; ezt nevezz�k nagykapu nak, m�s sz�val sz�kelykapu nak, pontosabban fedeles nagykapu nak . A kiskapu �ltal�ban ugyanolyan magass�g�ra emelik, �gy annak m�rete nem v�ltozik, teteje viszont j� alkalmat ny�jt a d�sz�t�sre. Sz�kelyf�ld�n oszlopokat, m�s n�ven z�b�kat , kapub�lv�nyokat �snak a f�ldbe, ezek adj�k a kapu keret�t. E keret foglalja mag�ba a kiskapu �s a szek�rbej�rat test�t. A fels�, keresztben �ll� fed�l galambd�ck�nt szolg�l; ez a galambb�g .

A sz�kelykapukat r�gebben csak faragt�k, de a XVIII. sz�zad �ta a d�szeket gyakran festik is; a felk�sz� ind�k sz�ne s�t�tv�r�s, az ind�n �l� h�rmas levelek k�kek, n�ha z�ldek feh�r pettyekkel tark�tottak; a rozmaringok mindig z�ldek. A sz�nez�shez csak piros, feh�r, z�ld �s k�k sz�neket haszn�lnak, a kapukon a s�rga vagy a lila sz�n sohasem fordul el�. A mongol kolostorok tet�perem�nek s�kj�n a dombor� cser�psor v�g�n fel�l s�t�tebb, a homor� cser�psor v�g�n feh�r pikkelysort l�thatunk. N�lunk a galambh�z alatti gerend�n, vagy a nagy- �s kiskapu bolt�v�n tal�lhatunk ehhez hasonl� d�sz�t�seket. A kapuoszlop als� r�sze faragatlan, majd f�lfel� r�zsa vagy lev�lf�z�r farag�ssal d�sz�tett. E f�lfel� fut� d�szek ritmikusan, sz�valakot form�zva ism�tl�dnek, s a k�zt�k marad� teret gyakran kacsokkal t�ltik ki. A kacsok v�g�n gomb, tulip�n, r�zsa vagy csillag l�that�. A z�b�k fels� v�gz�d�s�n�l �ltal�ban egy k�l�n vir�gzat van, amelynek alapja egy p�lmalev�l. A gerenda k�zti teret vonala keretbe foglalt d�sz t�lti ki. A keret k�zep�t egym�s f�l� helyezett vir�g, csillag, r�zsa vagy pontokb�l �ll� d�sz (n�ha korona, kereszt, gyertya, kehely vagy mad�r) foglalja el. A kiskapu �s a nagykapu test�t nem d�sz�tik.

A sz�kelykapukat d�sz�t�seik szerint oszt�lyozz�k. 1. Olyan kapuk, ahol a kis kapu f�l�tti t�r eg�szen bet�lt�tt �s �t nem t�rt s�kfel�let, mely tele van lapos relief-d�sz�t�ssel, n�ha c�merrel �s jelv�nyekkel. 2. A r�gi kapukn�l a kiskapu f�l�tti t�r egy nagy vagy t�bb kis kerek ablakk� van alak�tva, itt a d�szek fa- �s b�rkiv�g�s, csipk�z�s �s sz�jfonatok ut�nzatai. 3. Ide a r�csos ablak� kapuk tartoznak, amelyek Cs�kot jellemzik. 4. Olyan kapuk, amelyeken a sz�kely festett b�torokon is l�that� naturalisztikus d�szek vannak; ilyenek f�leg a s�vid�ken fordulnak el�.

A sz�kelykapu ornamentik�ja K�n�ban (a s�rk�ny-mint�s gerendad�sz�t�sben), �s a bels�-�zsiai n�pek hiedelemvil�g�ban gy�kerezik . A sz�kelykapu elterjed�se a Peking-Magyarorsz�g vonal ment�n k�s�rhet� v�gig egy 1000 km-es sz�les s�vban; sem ett�l �szakra, sem ett�l d�lre nem fordul el�; Nyugat-Eur�pa nem ismeri. A sz�kelykapu hengeres form�i, a ferde t�maszt�oszlop, v�g�n r�gz�t� c�vekekkel, a tet�form�ja, a tetej�n lev� s�rk�nyd�sz �s az oszlopain elhelyezett napjelek a kelet-�zsiai �p�t�szet szerkezet�t �s ornamentik�j�t ma is �rzi. A s�rk�ny v�d� kultusza Kelet-�zsi�b�l kiindul� kult�rhat�s; a magyar hiedelemvil�gban �s f�leg a n�pmesevil�gban a s�rk�ny - s�rk�nyk�gy� - a bej�ratot- a v�r- vagy palotakaput v�d� kultikus l�ny. A leegyszer�s�tett, a h�z lak�it kultikusan v�d� s�rk�nyos oromd�szek hely�re katolikus vid�keken a b�nt�l v�delmez� Istenfi�nak, J�zusnak a keresztj�t helyezt�k. A mongol kolostorok tet�perem�nek homloks�kj�n a d�sz�t� sor elemei - k�r �s pikkely - min�s�gi �s szerkezeti szempontb�l megegyeznek a sz�kelykapu d�sz�t� sor�nak megfelel� elemeivel. Nyilv�nval�, hogy a hun, az avar �s a magyar, illetve m�s t�r�k n�pek Bels�-�zsi�b�l hozt�k a K�rp�t-medenc�be a sz�kelykapu keleti bambusz-technik�ban gy�kerez� d�sz�t� form�j�t. Mivel a sz�kelykapuk f� elterjed�si ter�lete �ppen a hun-ut�dok �ltal betelep�tett Sz�kelyf�ld, ez�rt nagy a val�sz�n�s�ge annak, hogy a sz�kelykapu a hunoknak ittmaradt �r�ks�ge.

Cs�kverebes