Timaru-Kast S�ndor

A J�anya / Istenanya t�rzse

Kelta vall�s, hagyom�nyok, m�v�szet �s vil�gk�p

(a kelta mondavil�g �s magyar p�rhuzamai)

       A kelta mond�k egy olyan (t�rzs)k�z�ss�g hit�nek/vall�s�nak eredm�nye, amely kimondottan „animisztikus“ vil�gk�ppel rendelkezett. A kelta trad�ci� magja egy animisztikus felfog�s (vagyis az a hiedelem, hogy minden t�rgynak lelke van, illetve a szellemekben val� hit). A M�svil�g �tsz�vi a haland�k birodalm�t az �let minden ter�n: szellemek, l�nyek, t�nd�rek, �s�k �s istens�gek rendszeresen felveszik a kapcsolatot az emberekkel; az elemek �menje (el�jele) meghat�rozza a n�v�nyek, �llatok �s emberek sors�t — olvashatjuk Caitl�n �s John Matthews ‘A kelta b�lcsess�g nagy k�zik�nyve’ c�m� k�nyv�ben.  A szerz�p�ros majd hozz�f�zi, hogy: Alig k�telkedhet�nk abban, hogy a korai kelta t�rzsek egy z�m�ben s�m�nisztikus kult�r�val rendelkezett. A korai ‘hivat�sos’ s�m�nok (FILIDH) hely�ben id�vel egy t�ltosi kaszt l�pet, a druid�k (tord�k), de az �si s�m�ni vil�gk�p tov�bb�lt a danosok (AOS DANA k�lt�k, reg�s�k) �nekeiben, s�t a csal�dokon bel�l m�ig fennmaradt (babon�k).

A kelta druid�k egy „nem-�rja paps�g“ v�li Sir John Rhys. Julius Pokorny b�csi nyelv�sz a Revue Celtic-ben megjelent cikk�ben (On the Origins of Druidism) a k�vetkez�ket �rja: A druidas�g egy olyan vall�st k�pvisel, sok olyan jellemvon�ssal b�r, amely az indoeur�pai hitvil�gnak l�nyegileg idegen. A kelta vall�s „heroikus“: a h�s�k istenek, az istenek h�s�k. A kelt�k istens�geiket nem teremt�iknek, hanem �seiknek tekintett�k, vagyis egy fajta term�szetfeletti h�s�knek.  Ett�l f�ggetlen�l, a mai kutat�sok f�ny�ben a kelt�k is egyisten hit�ek voltak, ak�rcsak mi magyarok,  azaz, ahogy az alexandriai Origenes (Kr.u. 185-254), az ottani kereszt�ny iskola vezet�je vallotta: a kelta druid�k egy Istenhez im�dkoztak, m�g J�zus elj�vetele el�tt, �gy a kelt�k m�r r�gen r�termettek a kereszt�nys�gre a druid�k tan�t�sa alapj�n, akik az Egyisten hit�t hirdett�k.

A druid�k k�pviselte eszme, �ISCE a b�lcsess�g, a tud�s, a j�sl�s �s a versel�s legmagasabb foka �rtelm�ben (IS EARD vm-nek �rtelme) egy „h�rmas-vil�g“ alkotja a hitbeli vil�gegyetemet: a Fels� Vil�g, ahol a „fels�“ Isten (DONN) �s k�s�rete (Nap, Hold, Csillagok) lakik, a k�z�ps� vil�g, a l�that�, a haland�k vil�ga �s egy Als� Vil�g, az �s�k vil�ga, amit egy „als�“ isten v�delmez. A h�rom vil�got egy �letfa k�ti �ssze, pontosabban, ennek tengely�t alkotja, amelyen a druida (t�ltos à �r DIAIL) k�pes a haland�k vil�g�b�l fel- �s al�sz�llni a fels�, isteni vil�gba, illetve az als�, az �s�k birodalm�ba. A kelta druida (torda) r�v�l�sekor (R�MHAILLE - ejtsd: r�v�lly�) mindig egy magas f�nak (�letfa p�tl�ja) d�lt. A f�t egy men-hir („�ll�k�-�ri�s“) is helyettes�thette.

 A k�pzelt �gig�r� „�letfa“ (B�LE) tetej�n, koron�j�n lakott a J�isten (DAGDA).  Dagda egy ilyen hatalmas �gig�r� t�lgyfa tetej�n lakott m�g a kis�zsiai honban is. Dagda, mai �r�sm�d szerint Daghdha, a J�isten (DAGH-DHA „isten-j�“ vagy „dics�-atya“) akit�l minden �r sz�rmazott �s �gy az �sszes �rek Atyja, �sibb istenek gyereke volt. Anyja DANU az Anyaisten, a F�ldanya, apja meg B�L (B�L), a halottak orsz�g�nak fejedelme. DANU sz� szerint J�-ANY�-t jelent, DEA-ANU [ejtsd: gyan�~janu] �s ANU Anyaisten(n�) egyik m�sik neve (à Cormac Glossz�rium�ban: Mater Deorum Hibernensium �rorsz�g isteneinek Anyja).

Visszat�rve a r�v�l�shez, �rdekes, hogy a ‘transz �llapotban t�rt�n� utaz�s’ szava egy a ‘r�v�szt’ (R�MHA�, ejtsd: r�v�) kifejez� sz� tov�bbk�pz�se. Teh�t a r�v�l�sben a t�ltos druida (torda) „�tevezett“ — k�v�ns�ga, akarata szerint — az egyik m�sik vil�gba: R�MH-A� r�v�sz à R�MH-A-IGH evezni à R�MH-AIL-LE r�v�l�s.

Az �letfa („Szentfa“) a t�ltos („csillog�“) esz� TALIESIN brit-kelta reg�s mond�sa szerint egy: „Vil�gtengely ami a Mennyet (NEAMH) a F�lddel (F�D vagy F�DLA) �sszek�t.“ Az �letfa mindig a Vil�gk�zep�n �ll. A Vil�gk�zepe felett lakik Isten. A Vil�gk�zep�t �tszel� Vil�gtengely pontosan Istenhez vezet. Az �letf�t helyettes�teni hivatott, a druida �ltal kiv�lasztott (hatalmas)fa m�k�d�s�b�l ad�d�an maga a Vil�gtengely. A Vil�gk�zepe mindig egybeesik a t�ltos szellemi k�zpontj�val — ez a ‘b�v�sk�r’ k�zepe —, ahol a k�z�p maga a t�ltos, h�t�val nekid�lve az �letf�nak (vagy az ezt jelk�pez� magas f�nak). Ebben a helyzetben a druida, aki lehetett f�rfi vagy n� egyar�nt (!) — ak�r a magyar t�ltosok eset�ben —, egybefon�dott (l�nyeg�lt) az �letf�val. Ebben a helyzetben kezd�dhetett a r�v�l�s.

Egy fennmaradt k�z�pkori k�lt� sorai kir�v�an �br�zolj�k a r�v�l�s �llapot�t:

 „Tarka lazacok ugr�lnak ki a feh�r tenger �l�b�l,

 amire te tekintesz: igen, borjak ezek, barna b�r�nyok.

 Szel�dek, nem gyilkolj�k ezek meg egym�st.

 Hab�r csak egy csik�s mutatja mag�t

 MELL vir�gz� mezej�n,

 sok t�ltos paripa v�gtat v�gig azon,

 csak te ezeket nem l�thatod.“ - saj�t ford�t�sban-

Mint m�r eml�tettem a kelta Fels� Vil�gban, az �gben (UCHEL fels�, �k) lakik Isten (v�. AOIS [ejtsd: �S] �s, id�s, koros + DUINE [ejtsd: DINY] ember, szem�ly) akit egy �ltal�nos sz�val DONN-nak (v�. sz�kely TEN) neveztek. �t az egyik legr�gibb brit-kelta mond�ban TEEGER-NONOS Nagys�gos Kir�ly,  tal�n TE(N)GRI(?) n�vvel illetik. A n�v etimol�gi�ja feltehet�en: TE(N) vagy TI(N) ~ DUINE szem�ly + GER nagy, hatalmas, gar + NON- ~ NEAMH Menny („Mennyei hatalmas szem�ly“).

A kelta Als� Vil�g az �s�k vil�ga volt. Ott az �letfa als� �gain, azaz als� tetej�n (a mes�kben a Fa t�v�n�l) �lt az �s�k vil�g�nak kir�lya, �re, egy b�lcs �s titokzatos alak, akit mindig t�r�k- vagy buddha-�l�sben �br�zoltak, fej�n szarvasagancssal. � a Z�ldember (a Green Man), akit egy falka piros f�lhegy� feh�r kutya k�s�r �s n�ha m�g az emberek vil�g�ba is be-bet�r. � a v�ndorok v�delmez�je �s az �s�k tud�s�nak �re. � enged�lyezi az �s�k tud�s�hoz val� hozz�jut�st. � a Vil�g, tal�n, leg�sibb l�nye. Magas �letkora folyt�n senki sem tudja megmondani, hogy honnan j�tt �s mikor sz�letett. A kelta id�kben � Szarvas-Isten k�p�ben jelenik meg. �t egyesek „Cernunnos“ n�vvel illetnek, hab�r ez a n�v nem t�bb mint egy tud�s feltev�s (kital�ci�) ami egy r�szben �t�rt feliraton alapszik. 

 A Szarvas-isten k�be v�sett �br�ja a r�maikori Galli�b�l maradt r�nk �s ma P�risban a Muse� de Clunyban �rzik. A fel�rat �gy hangzik, hogy: ERNUNNOS. Ezt m�s�tott�k meg der�k tud�sok Cernunnosra (mert nekik a szarvak l�tt�n hi�nyzott a kezd� ‘k’-bet�). �gy is lehet t�rt�nelmet �rni. Erre azt�n m�g derekasabb nyelv�szek nekiugrottak etimologiz�lni, �s kieszelt�k, hogy: ‘Cer’ val�sz�n�leg az indoeur�pai ‘ker’ n�ni gy�knek a megfelel�je; � [Cernunnos] az az isten, aki n�veked�si er�kkel lehet kapcsolatban, amik a fej�n szarvakk�nt nyilv�nulnak meg. Nem volt el�g egy csal�s (a n�v el� egy „C“ bet� biggyeszt�se), indogermanista nyelv�szeink m�g egy eg�sz (dajka)mes�t is kital�ltak hozz�. Ez az a t�rgyilagos �s tudom�nyos t�rt�nelem�r�s, amit finnugr�szaink oly csod�lnak �s vakon k�vetnek.

A gall ERNUNNOS azonos a breton ARO�N’ �s vels ARAWN-nal, a M�svil�g kir�ly�val, aki az �jj�sz�let�s �stj�t �rzi, illetve az �r �R-DUINE ‘Z�ld-Ember’ nev� l�nnyel. Az �r �RDUINE neve hallat�n, bizony nem t�ved�nk, ha esz�nkbe jut URDUN-g („ismeretlen eredet�“) szavunk.

A kelta Als� Vil�g k�zpontj�ban volt a tud�sk�tja (SEGAIS k�tja à vels OES, �r AOIS �s + GAOIS okoss�g), amit Ernunnos, a Z�ldember v�delmezett. Hab�r az �s�k tud�sa m�rhetetlen m�gis egy di�h�jba belef�r — �ll�tja az �r hagyom�ny. A Z�ldember m�g�tt mindig ott van a hatalmas F�ldanya (ANU) alakja, egy hatalmas �s hatalmat ad�, �l� k�b�l v�sett l�ny. A k�tb�l ered a h�t �letfoly�. Ezek az Als� Vil�gban folynak �s sziv�rv�nyk�nt kisz�lesednek a fels� vil�gokba. A sziv�rv�ny-foly�kban helyezkednek el a totem-�llatok, a leveg� �s v�z szellemei. A sziv�rv�ny-foly�k �tmenet n�lk�l folytat�dnak a csillagos �gbe. Az Als� Vil�gban ered az �s�k tud�s�nak forr�sa, azok� az �s�k�, akik a keltan�p b�lcs�j�n�l �lltak. kelta totem-�llatokkal. Ezek a k�vetkez�k:

AG vagy SAILETHEACH szarvas (�r SAIL �g à SAIL-ET-EACH „�gas“). Fionn feh�r, f�nyes nev� h�snek volt egy m�svil�gbeli feles�ge, akit �gy h�vtak, hogy SABHA (?> S�BH szab, v�g à S�IBLE szablya). � mindig szarvas k�p�ben jelent meg f�rje el�tt. A szarvas fontoss�g�t az is kiemeli, hogy a kelta nyelvekben t�zn�l is t�bb neve van, ugyanakkor mindig ‘vez�r�llat’ a T�lvil�gba vezet� �ton is, valamint az egyik ‘honfoglal�st’ is � vez�rli. A terjedelmes �s gondosan v�gzett tanulm�nyaiban, amit a d�l-angliai Aveburyben �s Silburyben tal�lhat� k�kori eml�km�vekr�l folytatott, siker�lt Dames angol t�rt�n�sznek bebizony�tani, hogy ugyan�gy ahogy k�t ezer �vvel kor�bban a sum�rok, D�l-Anglia lakosai is Kr.e. 2000 k�r�l a szarvasban az Istenany�t l�tt�k  ak�rcsak mi magyarok is!

 A Silbury Hill az eur�pai �jk�kor egyik legmagasabb emberi alkot�sa, az Anyaistennek szentelt �ri�skurg�n, mely k�zep�b�l szarvasagancs ker�lt el�. Abbots Bromley faluban, Staffordshire gr�fs�gban, ma is �l ez a szarvas-mit�sz. Szeptember 4.-�n turist�k ezreit vonzza a „szarvasok t�nca“, amit leg�nyek j�rnak szarvasagancssal a fej�k�n. Ez a t�nc a Nagy Any�hoz foh�szkod�s �s tulajdonk�ppen term�kenys�gi t�nc, egyben az �s�kre val� megeml�kez�s. A kereszt�ny egyh�z tilalma �s ki�tkoz�ssal val� fenyeget�z�se ellen�re is fennmarad ez az �si kelta hagyom�ny.

Z�rich �v�rosban egy olyan kelta arany t�lat �stak ki, amin a Szarvast Nap, Csillag �s Hold vesz k�r�l. A szarvas�br�zol�sokat k�vethetj�k Angli�t�l Magyarorsz�gig �vcsattokon, v�z�kon, fazekasm�veken. Nincs kiz�rva – mondja ’A kelta mitol�giai lexikon’ –, hogy a magyarorsz�gi k�s�-kelta ‘merev’ szarvas�br�zol�s a magyar n�pm�v�szet k�zismert szarvasmotivum�nak el�fut�ra volt. L�TH [l�h] vagy EACH [ax] l�, asza. A lovak k�zponti szerepet j�tszanak a kelta mondak�rben. A kelta mond�kban a ‘feh�r l�’ ismeri az utat a M�svil�gba �s „egy megb�zhat� kalauz“. A kelt�k feh�r lovat �ldoztak a J�istennek. Az �ldozati l� b�r�t leny�zt�k �s egy magas kar�ra felakasztott�k, ezzel jelk�pezve Istenhez val� felsz�ll�st. A lovakat megtal�ljuk a kelta �let minden ter�n: a mindennapi munk�t�l a h�bor�ig �s a lovastemetkez�sig. A lovak akaratlagos b�ntalmaz�sa vagy meg�l�se a legsz�rnyebb b�ntet�st vonta maga ut�n.

SEABHAC s�lyom (sz�szerint: „siv�t�, sivalg�“). A magasan sz�ll� s�lyom Isten jelk�pe. S�lyom d�sz�tette a kelta vez�rek sisakj�t is – mint ez a csomak�zi kelta leleten is l�that� –, mert � a Had�r k�pe, aki a harca megseg�t. A s�lyom (Isten maga) mes�li el Fintan druid�nak a vil�g t�rt�net�t, a kezdet kezdet�t�l.

IOLAR [ejtsd: �l�r] sas (�l�). Ismeretes Art�r kir�ly besz�lget�se a sassal, aki tulajdonk�ppen unoka�ccse Ewilod, aki mes�l neki a T�lvil�gr�l. Ez a jelenet akarva-akaratlanul Gilgames besz�lget�s�t Enkiduval jutatja esz�nkbe. Tov�bb�, egy m�sik mond�ban a Cilgwry-i sas ismeri az utat Mabon (Fi�-)Istenhez. Maelduin utaz�saiban megismerked�nk egy sassal, amely megf�r�dve egy t� viz�ben megfiatalodik.

MACHA emse. Az anyadiszn�t a 10. sz�zadban �r�dott Cormac Glossz�riuma Ceridwen, a harc istenasszony�val (Had�rn�) hozza kapcsolatba. �rorsz�g Honfoglal�s�nak K�nyve szerint � a negyedik ANU, �s Nemed feles�ge. Terhesen r�szt kell vegyen egy l�versenyen, �s belehal. Hal�la el�tt ikreket sz�l. Emain Macha nev� kurg�nban van eltemetve. Az Armagh-i protest�ns templomban �riznek egy sugarakkal k�rbevett Napisten mellett egy nehezen keltezhet� er�s, nagykebl� n�i alakot, harcosnak �lt�zve, kimondottan l� f�lekkel �br�zolva. A helybeliek �r�kid�kt�l Macha/Ems�-nek nevezik. MACHA ~ EM(E)SE a nagy Istenanya egyik megjelen�se: a szakr�lis kir�lys�g, a harc �s a term�kenys�g h�rmass�ga.

BRIONN-FHIONN feh�r-p�r (a pisztr�nggal rokon halfajta). Jellemzi a tud�sszerz�s �s a b�lcsess�g, hisz �lland�an lenyeli az �si tud�st rakt�roz� di�h�jat. Abban a t�ban �l melyik partj�n a Tud�s kilenc di�- vagy mogyor�f�ja n�. Fionn Mac Cumhail reg�s �gy nyerte el �sszes tud�s�t, hogy ebb�l a halb�l evett azon a lakom�n, amin Fintan f�z�tt a druid�knak.

DRUID-DUBH fekete-rig�, RIGANTONA istenn� madar�nak is nevezik. Dal�val az embereket elaltatja, elringatja, elb�d�tja. � �nekelt Gwales sziget�n is, ahol Bran (l�sd lejjebb) m�sik h�t t�rs�val 72 �vet t�lt�tt r�v�l�sben; ez id� alatt nem �regedtek �s nem is szereztek tudom�st az id� m�l�s�r�l. �gy k�pes a feketerig� m�ly titkokat a M�svil�gb�l hallgat�inak �tadni, a T�lvil�gb�l �zenetet hozni mikor is alkonyatk�r r�zend�t var�zs�nek�re.

CAR�G (�r) �s BRAN (vels) varj� (breton FRAO) szerencs�tlens�get hoz� j�s-mad�r. A kelta ‘istenek’ egyik legnagyobb h�se volt egy Bran nevezet�, aki h�si hal�lt halt egyik csat�ban. Bran h�smond�j�ban azt olvashatjuk, hogy s�lyosan megsebes�lve beavatja t�rsait, akik el�l addig eltitkolta ‘isteni’ volt�t, �s arra k�ri �ket, hogy v�gj�k le fej�t �s temess�k el London (Luan-D�n Lugh isten Tany�ja) el�, a White Hill nev� kurg�nba (ma ezen helyen �ll a londoni Tower), hogy �gy �rk�dj�n London felett, �r�kre megv�dje b�rmilyen k�ls� t�mad�st�l. Ma is olyan monda j�rja, hogy ha egyszer a varjak (Bran) elhagyj�k a Towert, akkor �sszeomlik az angol birodalom. Ma London el�tt, a Tower-rel szemben egy cirk�l� v�delmezi k�pletesen a brit(-kelta) f�v�rost. Bran k�rtje a brit-kelt�k egyik legszentebb erekly�je.

C� kutya �s ABACH eb. CRUA-CH� v�r�s-kutya (v�. CR� v�r à CRUA v�r�s) a M�svil�g �re. A kelta h�s, CUCHULAINN nev�ben is a ‘kutya’ szerepel („Culainn-Kuty�ja“). A mes�ben a m�g gyerek Setanta meg�li(?) Culann nev� kov�cs (t�ltos !) h�z�rz� kuty�j�t. A gyilkoss�g egy el�g fura v�lfaj�val �llunk szemben, mert Setanta �gy ‘v�gez’ a kuty�val, hogy labd�j�t beler�gja a kutya kit�tott sz�j�ba. Ekkor ellenben �tveszi a kutya szerep�t �s nev�t is megv�ltoztatja, f�rfineve C�-Culainn lesz, azaz Culann-Kuty�ja. Itt ny�lv�n a gyerek Setanta ‘egyes�l’ a Kuty�val (a t�rzsi totem-�llattal), hogy f�rfi�v� v�lhass�k �s a kuty�nak az ereje megv�dje �s megseg�tse �t (à beavat�s). Ellenben a k�z�pkori szerzetes, aki a mond�t lejegyezte (vagy m�solta) m�r nem �rtette a monda l�nyeg�t — hisz az idealizmus sohasem volt a r�mai ind�tat�su kereszt�ny egyh�znak az er�ss�ge. Az iombas forosna nev� j�sl�si szertart�s eszk�ze �ppen a kutyakoponya.

Mint l�that� volt nagyon sok kelta eml�k m�ig �l a Brit-szigeteken. Ugyancsak egy �si kelta mot�vum k�pezi Szent-Kolumb�n mond�j�nak l�nyeg�t. Itt a szent �let� t�r�t� egy templomot kezd �p�teni Jona sziget�n. De minden, amit nappal fel�p�tettek �jjel �sszeomlott. Egy napon Szent-Kolumb�n egy ‘biast’-ot �szlel a parton. Ez egy f�lig n� �s f�lig halalak� l�ny, amely kij�ve a partra megr�zza pikkelyeit, �s eg�sz Jona szigete megremeg. Ugyanakkor olyan hangot ad ki mag�b�l mintha cserepeket kongatn�nak. Ekkor megk�rdezi a szerzetes a k�l�n-leges teremtm�nyt�l, ha � okozza-e az �p�l� templom falainak �sszeoml�s�t. A ‘biast’ term�szetesen igennel v�laszol, de ugyanakkor megtan�tja Kolumb�nt, hogy mit k�ne ellene tennie. Az ellenszer roppant egyszer�, a k�nai Nagyfalt�l a magas D�vav�r�ig (a szittya vid�k teljes sz�lt�ben-hossz�ban) ismert�k: m�snap reggel meg kell k�rdezze az �p�t�munk�sokat, ki hajland� mag�t �lve befalaztatni. A magyar-kelta mondavil�g p�rhuzamai, k�z�s mot�vumai az Attila—Art�r-legendak�rben is p�ldamutat�an jelentkeznek (à Isten kardja). Ezzel itt most nem fogok k�l�n foglalkozni. Mint �rdekess�get megeml�tem, hogy Art�r kir�ly hal�l�t meg�r�k�t� angol fest� E. Burne-Jones a ravatalon fekv� kelta Art�r mell� a f�ldre a magyar Szent Koron�t festette (az Art�r tulajdon�t k�pez� szent ereklye, a Gr�l, helyett). A k�p c�me: „The Last Sleep of Arthur in Avalon“ (Art�r elszender�l�se Avalonban). Attila �s Art�r kort�rsak voltak.

A kelta mondak�r egyik k�l�n fejezete az �n. Honfoglal�s t�m�ja. Az �r mond�k t�bb keletr�l j�v� honfoglal�sr�l besz�lnek. A k�s�bbi kereszt�ny kr�nik�s a honfoglal�sok f�szerepl�inek bibliai �s�ket adom�nyozott, �gy el�zte az �s�kre val� eml�kez�st egy �j kelet� szellemi hagyom�nnyal. Megsz�letett a ‘Lebor Gab�la �renn’ (�rorsz�g Honfoglal�s�nak K�nyve). Megb�zhatatlan m�sol�k a sz�veget k�l�nb�z� beavatkoz�sokkal tark�tott�k �s ezzel az eredeti egy�rtelm� t�rt�netet hom�lyoss� tett�k – hogy ugyan ez t�rt�nt a magyar �sgeszt�val is, az nyilv�nval�, a k�rd�s csak az, hogy ezek a ‘beavatkoz�sok’ akaratlagosak, ir�ny�tottak volta-e vagy sem. Ne keress rosszindulatot ott ahol az ostobas�g is el�gs�ges magyar�zat — �ll�tja Murphy egyik t�rv�nye. H�t ne keress�nk...

 A Honfoglal�s fogalma Eur�p�ban csak a magyarokn�l �s az �rekn�l �l, a honalap�t�s a magyar meg az �r kr�nik�kban egy „Honfoglal�s“ (Gab�la). 

A Honfoglal�s(ok)r�l h�rom �r monda eml�kszik meg: az egyikben M�l-n�p�nek honfoglal�s�r�l kapunk h�rt, a m�sikban Tuan t�rt�net�vel ismerked�nk meg, a harmadikban Fintan elmes�li �rorsz�g val�di t�rt�net�t.

A mil�k Honfoglal�sa

Mil�knek nevezik a t�rt�n�szek M�L vez�r n�p�t, az utols� Honfoglal�s (Gab�la megkap�s, megkaparint�s) v�grehajt�it. M�l 36 haj�val indult Ib�ri�b�l, hogy ‘megkaparintsa’ �rorsz�got. Sevilla-i Isidor kr�nik�ja (Kr.u. 6. sz�zad) szerint �rorsz�gnak ‘Hibernia’ latin neve Ib�ria nev�b�l sz�rmazik. M�l vez�rr�l ‘A kelta mitol�gia lexikonja’ a k�vetkez�ket �rja: M�l B�le fia, teljes nev�n M�l Espaine (spanyol katona), m�s �r�sokban GALAM a ‘val�di’ neve; n�p�t a BREOGAIN (pisztr�ng fiai) t�rzs�nek nevezi. A n�v spanyol katona-k�nt val� magyar�z�sa csak kr�nik�si okoskod�s. Ind�t�ka a M�l à (latin) ‘miles’ szavak �sszecseng�se, �s a kr�nik�kat �r� szerzetesek folytonos magyar�zkod�si v�gya, ami a magyar kr�nik�kban is oly sokat elrontott �s f�lremagyar�zott.

A Honfoglal�s K�nyve szerint M�l h�t (k�s�bb nyolc) ‘fi�nak’ az apja. M�l n�pe h�t t�rzs sz�vets�ge �s � e t�rzssz�vets�gnek a vez�re. Megv�laszt�sakor —kelta szok�s szerint— pajzsra emelt�k. Nem ismerj�k M�l n�pe vez�reinek nev�t, de a Honfoglal�s kr�nik�ja meg�r�k�tette ezek feles�g�inek nev�t: Tea, Fial, F�s, Liben, Odba, Scota �s Sc�ne. Amairgin druida (a mil�k tord�ja) felsorolja vers�ben az asszonyok nev�t �s a vez�rek nev�t is megeml�ti. Ezek szerint Tea �rem�n a lovas feles�ge, Fial a harcosn� Luigaid-�, F�s Unmac Uicce-j�, Sc�ne meg maga Amairgin hitvese, Liben Fuad vez�r asszonya, Odb�-nak f�rj�t nem eml�ti, Scota meg �zvegy, mert � M�l feles�ge volt. A k�s�bbiekben Scota Sk�ci�ba k�lt�z�tt. Scota nev�t a kr�nik�sok (“a tud�s kompil�l�k”) a Fekete-tenger �szaki partj�n �l� szk�t�k nev�b�l sz�rmaztatj�k.  Bizony el�fordulhat, hogy a „tud�s kompil�l�k“(?) most nem t�vedtek. T�m�rdek f�ldrajzi n�v �rzi m�ig a vez�rasszonyok nev�t sz�tsz�rtan �rorsz�g eg�sz ter�let�n (Scota Sk�ci�ba vitte nev�t).

M�lnek val�j�ban k�t fia volt: �ber �s �rem�n. A kr�nikakutat�k szerint nev�k ugyanolyan alliter�ci� m�dszerrel k�pzett (ugyanannak a hangnak egym�st k�vet� szavak elej�n, esetleg belsej�ben val� ism�tl�d�se, �sszecseng�se) mint a vil�g m�s t�j�n is fellelhet� ‘honfoglal�sok’ mes�j�ben szerepl� testv�rp�r neve (v�. Hunor—Magor).

M�l maga a Honfoglal�st nem �rhette meg, mert m�g miel�tt l�ba �rinthette volna �rorsz�g f�ldj�t, meghalt. �gy a Honfoglal�s val�s v�grehajt�i a M�l-fiuk. Honfoglal�s k�r�li harcokr�l a kr�nika nem tud�s�t. A Tuatha D� Dannan (Danu Istenanya t�rzse) var�zzsal (druid�k) pr�b�lt ellen�llni, �s sikeresen megg�tolta mil�k partra-sz�ll�s�t. �gy a t�mad�k cselhez folyamodtak, �spedig visszah�z�d�st sz�nleltek a kilencedik hull�m m�g�, ahov� m�r nem hatott a Tuathe D� Dannan druid�inak var�zsig�je, azonban v�ratlanul �s egyszerre k�t helyen, �szakon �s d�len partrasz�lltak, �s a Tailtiu-i csat�ban Istenanya-n�pe alulmaradt. Ezt k�vet�en Tuatha D� Dannan-�k „visszah�z�dnak a s�dhekbe“ (s�rhalmokba). �ber �s �rem�n testv�rp�r testv�riesen kett�ossza �rorsz�got, egy d�li �s egy �szaki f�lre.  Nincs testv�rgyilkoss�g.

Tuan Mac Carill (vagy Cairell) Mac Muredach t�rt�nete

A f�h�s TUAN, Cairell fia. Tuan az �reg harcos, aki Parthol�n egyik unoka�ccse, elmes�li t�rt�net�t Szent-Finniannak (Kr.u. 579 k�r�l �lt). A monda szerint Tuan �rorsz�g legid�sebb embere, mivel � �t�lte k�l�nb�z� �llatok k�p�ben mind az �t honfoglal�st. Mindig mikor �j ‘n�p’ jelent meg az �r szigeten Tuan �jabb �llat k�p�t vette mag�ra. Az �tv�ltoz�s el�tt Tuan mindig visszah�z�dott h�z�ba Cuige Ulaidh — �led vez�r vid�ke (Ulster) nev� tartom�nyba, azaz az „El�d-honba“. Tuan Parthol�nnal �rkezett �rorsz�gba, �s Parthol�n testv�r�nek fia volt. PARTHOL�N �ll�t�lag egyszem�nek sz�letett, �s emiatt �shaz�j�ban (Szic�li�ban vagy valahol a „g�r�g�k f�ldj�n“) nem lehetett kir�ly. Ez�rt felkerekedik n�p�vel egy �j haza felkutat�sa v�gett. Tuan az els� (parthol�ni) Honfoglal�st a k�vetkez�k�ppen mes�li el: 312 �vvel az �z�nv�z ut�n Parthol�n, aki Sera fia, 24 p�rral indult �tj�ra. Leteleped�s�k ut�n, t�rzs�k hamarosan 5000 emberre szaporodott. A fomoriakt�l elszenvedett vesztes csata ut�n, amit m�rhetetlen puszt�t�s, m�sz�rl�s k�vetett, mindegyik�k meghalt, egy kiv�tel�vel. Tuan maradt egyed�l �letben. Ezut�n 22 �vig �rorsz�g „�res“ maradt.

Ekkor j�tt Nemed n�pe. NEMED, Argoman fia, nev�nek jelent�se: szent, nemes. Nemed n�pe eleinte m�sf�l �vet bolyongott a K�spi-t�ban, majd 34 cs�nakkal �s 30 emberrel minden cs�nakban, sok viszontags�gok ut�n, meg�rkezett �rorsz�gba. Nemed meg�rkez�sekor Tuan �lm�ban �szlelte, hogy szarvass� v�ltozik. Szarvas k�p�ben v�rta Nemed n�p�nek meg�rkez�s�t. A partrasz�ll�s ut�n, ezek a keletr�l j�v� b�tor harcosok — Tuan versbe foglalt szavai szerint: Ezek a keletr�l j�tt f�rfiak, kopj�kkal, melyek c�lt sohasem t�vednek  — vad�szatra indulnak, de mikor Nemed ‘fiai’ a Szarvast (Tuan-t) �ld�z�be venn�k, neki hatalmas agancsai n�nek, �s sz�ve is megfiatalodik. �gy Nemed fiai nem ejthetik el a t�ltos szarvast, ez ellenben elvezeti �ket leteleped�s�k (honfoglal�suk) hely�re. Az �r mond�ban is felfedezhet� a magyar Csodaszarvas mot�vuma. R�viddel a Csodaszarvas vez�relte leteleped�s�k ut�n Nemed n�pe 4030 p�rra szaporodik. Nemed h�rom csat�ban legy�zi a fomoriakat, k�t kir�lyukat is meg�li. Nemed uralkod�sa alatt tizenk�t mez�t megm�veltek �s n�gy (halas)t�val gazdag�tott�k �rorsz�got, s�t k�t kir�lyi er�d�t is �p�tettek. Mikor mindez megval�sult Nemed s�lyosan beteg lett �s hamarosan meghalt. Vez�r n�lk�l maradt n�p�t a fomoriak leig�zz�k, �s m�rhetetlen ad�kkal s�jtj�k: �t kellet adniuk a gabona, a tejterm�s �s a gyermekek k�tharmad�t. Emiatt Nemed fiai fell�zzadtak, de leverik �s lem�sz�rolj�k �ket, csak egy haj�nyi ember menek�lhet meg. A menek�ltek ut�dai mint Fir Bolg �s majd mint Tautha D� Dannan nev� ‘n�pek’ visszat�rnek visszaszerezni nemedi jussukat (à Honvisszafoglal�s).

Nemed feles�ge Macha az Em(e)se volt, akit �ldott �llapota ellen�re az ellens�g arra k�nyszer�t, hogy egy l�versenyen r�szt vegyen, amibe belehal. Hal�la el�tt m�g �letet ad k�t fi�nak (à Hunor �s Magor). Macha az „Eme(e)se“ �l�b�l sz�letik Nemed k�t fia, aki majd a k�t nemed-ut�dn�pnek lesz fejedelme. Az elmenek�lt nemedi ut�dok, megsokasodva �s feler�s�dve, mint a harcias Fir Bolg (Hunor-�g) �s mint a t�ltosi Tuatha D� Dannan (Magor-�g) visszat�r, �s fegyverrel visszaszerzi �r�ks�g�t.

Nemed n�p�nek pusztul�sa ut�n Tuan ism�t beh�z�dik barlangj�ba/h�z�ba, hogy elrejt�zz�k a „farkasok“ el�l. Egyik napon �szrevette, hogy teste ism�t megv�ltozik, �s egyben megfiatalodik. Tudta, hogy Nemed ut�dai visszat�rtek. Tuan most vadkann� v�ltozott. Meg�rkezetek Fir Bolg, a „h�lyag vagy zs�k“(-nadr�g�) f�rfiak. �k addig lakt�k �rorsz�got, m�g ez lakhat� volt. Delgas �t fiai, a Fir Bolg n�p vez�rei (fejedelmei), az �r szigetet elosztj�k egym�s k�zt (az �t�s feloszt�s m�ig megmaradt) �s bevezetik a kir�lys�got, mint �j �llamform�t (v�. CEANN fejedelem � K�N). Az els� kir�lyuk a kr�nika szerint Eochaid mac Erc volt, aki mindenben megfelelt kir�lyi mivolt�nak. A Fir Bolg neve egyes tud�sok szerint a b�gatya, b� nadr�g viselet�kb�l sz�rmazik. M�sok ellenben azt vallj�k, amit a 17. sz�zadban fogalmazott meg O’Flaherty, hogy a Fir Bolg neve a Kr.e. 100 k�r�l Belgiumb�l �ttelep�lt kelt�kkal �llhat kapcsolatban. Belgium neve a Fir Bolg t�rzs nev�b�l sz�rmazott.

A negyedik honfoglal�si hull�mmal a Tuathe D� Dannan n�pe �rkezett, m�g a Fir Bolg n�pe uralm�nak idej�n. Danu/Anu istenn� n�pe �rorsz�g mondabeli honfoglal�sai utols� el�tti�nek a v�grehajt�ja, amir�l az �rorsz�g Honfoglal�s�nak K�nyve besz�mol.  TUATHA t�rzse (n�pe) D� isteni DANA-AN J�any�-nak a monda szerint egy teljesen ismeretlen helyr�l �rkezett az �r szigetre, �s „eredet�kr�l senki sem tud semmit, m�g a tud�sok sem, de feltehet�en az �gb�l j�ttek, mert annyira okosak, annyira b�lcsek �s olyan sokat tudnak“ — �rja a kr�nik�s. Bej�vetel�kkor Tuan a s�lyom k�p�t �lti mag�ra, mivel a Tuatha D� Dannan a „S�lyom“ (Isten) n�pe. J�anya-T�rzse �tveszi a szigeten a hatalmat a Fir Bolg n�pe kez�b�l �s bevezeti a „T�ltos-kir�lys�got“. A n�p �ltal megv�lasztott t�ltoskir�ly csak akkor foglalhatta el tr�nj�t, ha testileg �s szellemileg is megfelelt szerepk�r�nek. K�l�nb�z� (kir�lyv�laszt�si-)pr�b�t is ki kellett �llnia. A Tuatha D� Dannan n�pe a druidizmus (t�ltoss�g) megalkot�ja. A druid�k (tord�k) n�gy igen fontos erekly�vel rendelkeztek, ezek: F�l k�ve, Lugh t�veszthetetlen kopj�ja, Nuadu f�lelmetes kardja �s Daghdha �r�kk� teli �stje. J�anya/Anyaisten n�pe adta a kelta mondavil�g �sszes ‘modern’ istens�g�t: Dagda a J�isten, Goibniu a Kov�cs, Ogma az �gisten, Lug a Leg�nyisten, Birgit a Pirkadatistenn�, Macha az Emse, Morr�gan a gy�gyforr�sok (borvizek) istenn�je, a gall Borvo isten megfelel�je, stb. A Fir Bolg n�pe nem mondott le k�nnyen els�bbs�g�r�l �s sajnos fegyveres �sszecsap�sra is sor ker�lt a k�t testv�rn�p k�z�tt. A Mag Tuired-i („sz�razmezei“) csat�t Fir Bolg n�pe elvesz�ti, hab�r siker�lt Tuatha D� Dannan kir�ly�nak, Nuadu-nak a jobbkarj�t lev�gni. Ezt k�s�bb a kir�ly kov�csai egy ez�stb�l k�sz�lt karral p�tolj�k (hisz jobbkar n�lk�l nem maradhatott meg kir�lynak). Isten t�rzse nev�hez f�z�dik a griffes-ind�s m�v�szet megjelen�se a Brit-szigeteken.

Az �t�dik Honfoglal�s a M�l n�p�nek honfoglal�sa. Ezt a korszakot Tuan egy pisztr�ng (p�r) vagy lazac k�p�ben �li meg (à BREOGAIN t�rzs). Tuan ism�t emberr� v�lt mikor Szent Patrik (Naomh=Nemes Padraig) a hitet behozta �rorsz�gba.

Fintan t�rt�nete

A harmadik monda, amely megeml�ti az �r honfoglal�sokat Fintan mes�j�hez f�z�dik. A fejezet c�me: „Tara h�za feloszt�s�nak t�rt�nete“. Diarmauid Mac Cerball nagykir�ly fel akarta osztani orsz�g�t alattval�i k�z�tt. Az igazs�gos v�grehajt�shoz ellenben senki sem �rtett az udvarban. Ez�rt a kir�ly felkutatja orsz�ga legid�sebb ember�t, Fintan Mac B�chr�t, aki a mond�ban No� egyik unok�ja, hogy elmes�lje �rorsz�g „val�di t�rt�net�t“. Ezt a Lencan-i S�rga K�nyvbe (The Yellow Book of Lencan) jegyezt�k f�l. Fintan h�t honfoglal�sra eml�kszik.

El�sz�r �m elmes�li �rorsz�g f�ldj�nek els� feloszt�s�t. Ui Neill-�k egyszer gy�l�st (szert) tartottak Magh Bregh („Pusztamez�“)-n�l. Itt az egybegy�ltek megegyeztek abban, hogy Tara, a f�v�ros, helyzete nem el�ny�s, mert hab�r egy s�ks�gon fekszik �s innen h�t ir�nyba lehet l�tni, nincs rajta egy m�lt� udvarh�z sem, ami h�rom�venk�nt megvend�gelhetn� �rorsz�g �sszes f�rfi�t �s asszony�t.

A kr�nik�s a k�vetkez�k�ppen �rja le azon bizonyos ‘Pusztaszeren’ t�rt�n� �rorsz�g feloszt�s�t: Minden egyes vez�rnek kijel�lt�k birtok�t (BRIOD) �s minden egyes tartom�nynak kijel�ltek egy hegyl�ncot (BARR b�rc) �s egy d�l�t (TULAN), egy nagyobb foly�t (AUB) �s egy h�g�t (BR�O à v�. VER-ecke, BER-eck), egy mez�t (MAGH) �s egy legel�t (F�ARACH f�ves) �s egy partot (PORT). Meghat�rozt�k TARA (kir�lyi sz�k) hely�t. �ISNECH (ejtsd: �snyeh) dombja lett �rorsz�g szent helye, a druid�k k�zpontja. �isnechben minden vid�k sz�m�ra kijel�ltek egy-egy FORRACH-t (azaz FORR�S-t). Ez egy b�lcs feloszt�s volt - mondja Fintan szavaival a kr�nik�s —, az utak �ltal kijel�lt hat�rokkal �t�dr�szekre siker�lt �rorsz�g feloszt�sa.  Mindegyik vid�k cs�csa �isnech ir�ny�ba mutatott, ahol �tfel� szeltek minden k�vet is.

Fintan el�adja majd a honfoglal�sokr�l sz�l� eml�keit.

Az egyik v�ltozat szerint az els� Honfoglal�st Cessair asszony vezeti, aki No� fi�nak, Bithnek a le�nya (neve a Bibli�ban nem szerepel). Cessair �rn� h�t �vig tart� v�ndorl�s ut�n meg�rkezik n�p�vel az �r szigetre. Cessair f�rje maga Fintan volt, aki a BREHON (B�R�) c�met viselte. Ebben a tiszts�g�ben Patrik elj�vetel�ig �rorsz�g sok korm�ny�t meg�lte, �s mint (f�)b�r�, mindenkinek kijel�lte birtok�t Cessair asszonynak �s Fintannak volt egy ILLAN nev� fia is. Az els� honfoglal�snak van egy m�sik v�ltozata is miszerint CESSAIR vez�r f�rfi volt �s keletr�l j�tt. K�s�ret�t feles�ge, Bith le�nya, valamint az 50 le�nyuk �s m�g h�rom f�rfi alkotta. Egy napon nagy �rad�s t�madt, �s csak Fintannak siker�lt megmenek�lnie, �gy, hogy „az �z�nvizet Tul Tuinde-n�l a v�z alatt v�szelte �t“.

Majd felsorolja a m�r ismertetett honfoglal�sokat, az egyiket – a FIR BOLG honfoglal�s�t – megdupl�zva, hogy kij�jj�n a b�v�s hetes sz�m.

Ezek ut�n Fintan egy eredett�rt�netet is elmes�l, hogy: Nimr�d torny�nak meg�p�t�se �s a nyelvek �sszezavar�sa ut�n a F�ra� megh�v�s�ra Egyiptomba ment�nk. Fintan mes�je szerint, kij�ve Egyiptomb�l, a kelt�k �szakra (vissza-)v�ndoroltak a Kauk�zusba, majd �thaj�zva „az ottani K�spinak nevezett tengeren Szkiti�ba �s Indi�ba jutottak“, k�s�bb a Malus maeotis (à Palus maeotis meotiszi mocs�r, �b�l)-ba k�lt�znek.

Ha figyelembe vessz�k a Honfoglal�sokr�l sz�l� kr�nikar�szeket is, meg�llap�thatjuk, hogy: A kelta „�shaz�t“ feltehet�en a Kauk�zus d�li el�ter�ben kell keresni. M�g az Egyiptomba val� k�lt�z�s el�tt egy (�s)kelta t�rzs lev�lt �s Cessair (asszony/f�rfi) vez�r vezet�s�vel elhagyta a Kauk�zust �s letelepedett az �r szigeten. K�rd�s, hogy a latin Hibernia a „spanyol“ Ib�ria nev�b�l sz�rmazik-e, vagy esetleg egy m�sik, a kauk�zusi Ib�ria a val�di n�vad�?

Egyiptomb�l val� kij�vetel�k ut�n az �skelt�k visszak�lt�ztek az „�shon“ vid�k�re, a Kauk�zusba. Innen nem folytatt�k �tjukat a hegyeken �t, hanem haj�ra sz�lltak �s �tkelve a K�spi-tengeren letelepedtek ennek keleti partj�ra. Egy harci cselekm�ny, egy hirtelen t�mad�s okozhatta ezt a tov�bbv�ndorl�st (?). A kelt�k egy r�sze (t�rzse) feltehet�en itt is leszakadt �s Anat�li�ba ker�lt. Parthol�n vez�r n�pe innen a „g�r�g�k f�ldj�r�l“ indult hontfoglani. Ism�t egy vesztes h�bor�, esetleg Tr�ja eleste az elv�ndorl�s el�id�z�je?

A K�spi-t� keleti partj�n megtelepedett kelt�k (akik el�rt�k Szk�ti�t �s Indi�t) egy id� ut�n ism�t felkerekedtek �s a Meotiszban tal�ltak sz�ll�sra. Innen a „nemes“ Nemed, sok kalandoz�s ut�n, letelep�ti n�p�t �rorsz�gba. Ne felejts�k: Nemed t�rzse a „Szarvas“ n�pe. Nemed, hirtelen hal�l�t k�vet�en, n�p�nek a fomoriak puszt�t�sa ut�n megmaradt r�sze egy haj�val elmenek�lt (Eur�p�ba?). Itt az �j haz�ban, Nemed hal�la ut�n megsz�letett fiait a menek�ltek fejedelm�kk� v�lasztj�k. �gy �k, Nemed �s az Em(e)se fiai, k�t uralkod�h�z, a Nemed-h�zb�l sz�rmaz� fejedelmi csal�dok megalapoz�i lesznek. Az egyik �gon uralkodnak a Fir Bolg fejedelmei, a m�sikon a Tuatha D� Dannan-�.

Egyes t�rt�n�szek szerint a Fir Bolg-nak nevezett n�p Belgiumb�l telepedett �t Kr.e. 100 k�r�l. �ket k�veti Tuatha D� Dannan �s majd ezut�n j�nnek Ib�ri�b�l M�l fiai. Mint ismeretes Kr.e. 100 k�r�l indultak el R�ma h�d�t� h�bor�i is, �s Kr.e. 45-ig a r�maiak el�rt�k Ib�ria legd�libb cs�csk�t. Valamikor ekkort�jra tehet� M�l kelt�inak elv�ndorl�sa �rorsz�gba. Ha a t�rt�n�szek �ltal felt�telezett menete az �r honfoglal�soknak igaz, akkor alig 100(-150) �v alatt lezajlott az utols� h�rom �r honfoglal�s: Fir Bolg — Tuatha D� Dannan — M�l fiai.

A Honfoglal�s K�nyve szerint az els� (vagy a m�sodik) honfoglal�k, azaz Parthol�n n�pe, az �z�nv�z ut�n 312 �vvel �rkezett. Val�sz�n�leg egy �rorsz�got s�jt� hatalmas �rad�sr�l lehet sz� (amiben elpusztult Cessair n�pe). Parthol�n n�pe addig �lt az �r szigeten, m�g 24 p�rr�l 5000 emberre szaporodott (kb. 800 �vig). A n�pess�g elpusztul�sa ut�n 22 �v telik el, m�g ism�t “lakott�” v�lik a Sziget, azaz meg�rkezik a nemes Nemed n�p�vel. Nemed 34 haj�val �s minden haj�ban 30 emberrel �rkezett �rorsz�gba, majd n�pe 4030 p�rra felszaporodott. Nemed hal�la �s az ezt k�vet� fomoriak puszt�t�sai ut�n, a megmaradt n�p elmenek�l �s a Sziget ism�t “�res” lesz (de legfeljebb csak 150-200 �vet, hisz Fir Bolg �s Tuatha D� Dannan m�g Nemed-ut�d tudattal foglalja vissza a fomoriakt�l �si juss�t). Ez a sz�m�t�s azt eredm�nyezi, hogy Parthol�n Kr.e. 1250 k�r�l �rkezhetett �rorsz�gba. Ezek szerint Kr.e. 1500 k�r�l hatalmas �rv�z (�z�nv�z) s�jtotta az �r szigetet, ami Cessair telepeseit elpuszt�totta. Ilyen term�szeti csap�sr�l nincsen tudom�sunk, de �ghajlati v�ltoz�sokr�l igen. Cessair n�pe, teh�t valamikor Kr.e. 2000 �s 1500 k�z�tt egy ismeretlen keleti tartom�nyb�l �rkezve telepedett meg az �r szigeten. Britanni�ban ugyanekkor �p�l fel Stonehenge. Cessair n�p�knek pusztul�sa ut�n, az addig ismeretlen „fomoriak“ uralj�k a vid�ket. Parthol�n emberei a „g�r�g�k f�ldj�r�l“ teh�t Kr.e. 1250 k�r�l �rkezhettek �rorsz�gba. Bizony�ra legy�zik a fomoriakat, �s birtokba veszik a Szigetet. Ekkor, a Kr.e. m�sodik �vezred m�sodik fel�ben, “mykenei” befoly�s al� ker�l Magyarorsz�g �s �rorsz�g egyid�ben, holott Eur�pa m�s t�jain ez a befoly�sol�s nem �szlelhet�.  Feltehet�en �k azok a kr�nik�kban Eur�pa-szerte emlegetett tr�jai h�bor� menek�ltjeinek egy r�sze. A menek�ltek m�sik, nagyobbik r�sze Pann�ni�ban keres mened�ket (à K�pes kr�nika).  Itt a K�rp�t- vagy Dunamedenc�ben alakult ki DANU Anyaisten(n�) azon kultusza, ami majd k�s�bb �rorsz�gban is megjelenik. Danur�l nevezt�k el a Dun�t, a druid�k „szent“ foly�j�t.

Visszakanyarodva az �r Honfoglal�shoz, r�viddel Parthol�n n�p�nek pusztul�sa ut�n, Kr.e. 500 k�r�l �jabb honfoglal�k �rkeznek Nemed vezet�s�vel valahonnan a Kauk�zus vid�k�r�l vagy a K�spi-t� keleti partj�r�l (à kimmerek? � v�. Wales vels neve: Cymru). Az �r kr�nik�k szerint Parthol�n �s Nemed Magog fiai voltak. Nemed er�s orsz�got �p�t, de ‘birodalma’ r�vid �let�, mivel t�ls�gosan �nmag�ra, a vez�r szem�ly�re �p�lt, hisz hirtelen hal�l�val sz�t is hull. A m�sz�rl�sok el�l Nemed n�pe egy haj�val elmenek�lt, de majd mint Fir Bolg illetve Tuatha D� Dannan (aki Danu �sany�t „nem tudta mag�val vinni“ �s ott kellett hagynia az Ann�n- vagy Bann�nban, az Anyahonban vagy m�sik nev�n az „Asszony orsz�g�ban“ — azaz Pann�ni�ban, a Boldogasszony orsz�g�ban) [visszat�r. A Honvisszafoglal�s legk�s�bben 150-200 �vvel (4-5 gener�ci�val) Nemed hal�la ut�n t�rt�nhetett �s nem k�s�bb, mivel mindk�t „n�p“ (a „B�gagy�sok“ �s az „Isten t�rzse“) m�g elevenen �l� Nemed-ut�d tudattal �rkezik �rorsz�gba �s visszak�veteli, illetve fegyverrel visszafoglalja atyai birtok�t. Ugyan�gy az „avarok“ is, mint a magyarok is Attila birtok�ra t�rnek vissza. Az avarokat Anonymus egyszer�en hunoknak („kunoknak“) nevezi.

�rorsz�gban a Fir Bolg �s a Tuatha D� Dannan nemedi lesz�rmazottak hon(vissza)foglal�s�t a t�rt�n�szek Kr.e. 100 k�r�lre teszik �s a Fir Bolg-ot Belgiumb�l �rkez� telepeseknek tekintik. A Tuatha D� Dannan sz�rmaz�si hely�r�l nem tudnak semmit. El�fordulhat, hogy Danu/Anu Istenanya n�pe �ppen haz�nk ter�let�r�l indult �tj�ra, f�jdalmasan h�trahagyva az �sany�t (l�sd feljebb). Danu nev�t ellenben tov�bb�ltett�k DON-nak keresztelt foly�ikban (�rorsz�gban, Sk�ci�ban, Angli�ban, de m�g Galli�ban is). �k voltak a „druid�k (tord�k) n�pe“ �s a „griffes-ind�s“ m�v�szet megalkot�ja. �k, a b�lcsek, akik olyan hatalmas tud�ssal rendelkeztek, hogy „tal�n egyenesen az �gb�l j�ttek“ az �r szigetre, akik a Duna partj�n kerest�k �s el�rt�k a tud�s, a b�lcsess�g, a j�sl�s �s a k�lt�szet legmagasabb fok�t, az �ICSE-t (azaz az �SZ-t). Ez a honfoglal� hull�m lehetet az, amely az �r nyelv fejl�d�s�t is nagym�rt�kben meghat�rozta. A magyar nyelvvel kapcsolatban ugyanez elk�pzelhet� a „griffes-ind�s“ telepesekr�l is, akik Magyarorsz�gon mindennek nevet adtak �s meghat�rozt�k a K�rp�t-medence, az �rp�d vezette “magyarnak” nevezett Honfoglal�s el�tti id�kb�l sz�rmaz�, f�ldrajzi (hegy- �s v�zrajzi), valamint helys�gnevek z�m�ben magyar jelleg�t. Hasonl� k�p t�rul el�nk a Tuatha D� Dannan, J�anya-n�pe, leteleped�se ut�n �rorsz�gban. �k megalkotj�k a s�m�nisztikus alapokon �ll� druidizmust �s az �r griffes-ind�s m�v�szetet, a mai �r n�pm�v�szet alapj�t. M�l fiai ebbe a m�r l�tez� �r jellegbe egyszer�en csak beleolvadtak. �lmos fiai a K�rp�t-medenc�ben m�r l�tez� magyar k�zegbe olvadtak bele, hisz a magyar nyelv m�r el�tt�k itt volt, a szk�ta/szaka-hun eredet� sz�kelyek r�v�n is.

Ez volt teh�t, az �r �s a magyar, �si sz�jhagyom�nyok alapj�n, a kr�nik�kban lejegyzett esem�nyek, adatok �sszevet�se �s fellelhet� p�rhuzamai felv�zol�s�nak k�s�rlete.

Senki se lep�dj�n meg, ha – n�ha – az az �rz�se mintha mindez ismer�snek t�nik, hogy mintha a magyar mondavil�g mes�it vagy a magyar honfoglal�s t�rt�net�t olvasn�. Mindketten, kelt�k �s magyarok, ugyanazon k�z�s tur�ni (szk�ta) szellemi hagyat�k �r�k�sei vagyunk.

Term�szetesen, mint minden �sszehasonl�t�s ez is s�nt�t(hat). S�nt�that, mert azt a l�tszatot kelti, hogy �n olyan esem�nyeket igyekszek egym�s mell� tenni, melyek k�t teljesen k�l�nb�z� korszak t�rt�netei. �n nem a k�t n�p (esetleg) val�s t�rt�nelm�t, azaz a val�ban megt�rt�nt esem�nyeket vetem �ssze — amit, valljuk be �szint�n, senki sem ismer —, hanem a k�t n�p, az �r �s a magyar, kr�nik�iban felv�zolt �s hagyom�nyaiban �l� eml�keket hasonl�tottam �ssze �s kerestem ezek p�rhuzamait.