Kisebb tanulm�ny keret�ben kor�bban m�r foglalkoztam a szarmat�k angliai jelenl�t�vel, az e vid�kre gyakorolt hat�sukr�l a mûv�szet, divat, hagyom�nykincs, l�teny�szt�s �s a lovas katonas�g megalapoz�sa ter�n. Ugyancsak kit�rtem egy magyarorsz�gi lelõhelyû szarmata ed�ny rov�s�r�s�ra, mely Lad�nyben�ben ker�lt felt�r�sra szarmata s�rb�l, magyar nyelvû sz�veggel, 1909-ben (Nyiregyh�zi m�zeum �vk�nyve XI. XXXVI. t�bla, Dr. Fodor Ferenc gyûjt�se), s t�rgyi bizony�t�k arra vonatkoz�lag, hogy n�p�nkkel egy nyelven besz�lõ n�prõl van sz�. Az anyag nagys�ga k�l�n k�tetben val� megjelen�s�t tette sz�ks�gess�. R�szletes t�rgyal�sa k�teteket t�ltene meg, s a j�võ feladatai k�z� tartozik.

Az amerikai kiad�s� Archæologia janu�r-febru�ri sz�m�ban Scott C. Littleton, a Los Angeles-i Occidental College embertan tan�ra Were the Sarmatians the source of Arthurian legend? (Szarmat�kt�l ered az Arthur legenda?) besz�molt arr�l, hogy Kr.u. 175-ben Marcus Aurelius 5,500 jazyg lovast telep�tett a Duna ment�rõl az Angol szigetekre. Ugyanekkor szarmata jelenl�trõl is adnak h�rt a feliratok e vid�ken. A cikk �r�ja nekik tulajdon�tja az Arthur legendak�r eredet�t, melynek szerves r�sze a titokzatos „Gr�l” ed�ny szerepe is. Az angliai szarmata-jazig jelenl�t vonal�t k�vetve elker�lhetetlen�l szembe ker�l a kutat� az Arthur legendak�r adataival. Az ezen bel�l felsz�nre ker�lõ Gr�l mondak�r f�lre�rthetetlen magyar kapcsolatai, k�l�n�sen a Magyar Szent Koron�val val� eszmei kapcsolata tov�bbi kutat�sra �szt�n�ztek. E kutat�s eredm�nyei a magyars�g õsi, k�rp�tmedencei �s nyugateur�pai jelenl�t�nek m�r eddig is ezernyi adattal bizony�tani tudott anyag�t csak erõs�tik.

A Magyar Tudom�nyos Akad�mia sz�nd�kos elhallgat�sai k�vetkezt�ben t�rt�nelm�nket, hagyom�nyainkat, nyelv�nket a vil�g nem ismeri, s az �gy keletkezett ûr az eur�pai õst�rt�nelem t�rgyal�sakor sokszor zavar�, t�v�tra vezeti m�g a legelfogulatlanabb idegen t�rt�n�szt is. Sz�mtalanszor k�nytelenek a t�volkeleten keresni õst�rt�nelm�k, legend�ik kapcsolatait, mint p�ld�ul a druidok eset�ben, noha a K�rp�tmedence magyar mûvelts�gi term�keiben kiel�g�tõbb v�laszt kaphatn�nak. B�na Istv�n id�zett mûv�ben kifejti, hogy mindezideig a tud�s vil�g figyelmen k�v�l hagyta a hun �sat�si eml�kek nyom�n kialakult hun t�rsadalom k�p�t, s t�rt�nelm�ket mai napig is ellens�geik elbesz�l�sei szerint t�rgyalja a tud�s vil�g.

 Sokszorosan igaz ez az �ll�t�s magyar õsn�p�nk t�rt�nelm�vel kapcsolatban, melynek �sat�si eml�kei az idõk hajnal�ig vezetõ, egys�ges mûvelts�gi k�r eml�k�t dajk�lj�k a K�rp�tmedenc�ben. Min�l m�lyebbre hatolunk idõben a t�rt�nelem õsi r�tegeibe, ann�l k�zelebb ker�l�nk t�rben a K�rp�tmedenc�hez �s magyar mûvelts�g�nkh�z. A felsz�nre ker�lõ adatok alapj�n pedig fel kell ismern�nk, hogy az eur�pai t�rt�nelem k�l�nb�zõ neveken ismert szereplõi: a hunok, al�nok, szarmat�k, jazigok, pannonok, ionok �ppen �gy magyarok, mint ma a j�szok, pal�cok, sz�kelyek, maty�k, s�rk�ziek, cs�ng�k.

Jelen munk�m csak �zel�tõ abb�l a hatalmas anyagb�l, mely a magyar t�rt�nelem kutat�i elõtt nyitva �ll, s mely napjainkig csak feh�r folt a mûvelts�gt�rt�net �s t�rt�nelem kutat� elõtt. Munk�mban a Littleton professzor t�mogatta szarmata-jazig-magyar vonalat, s Geoffrey Ashe professzor mythologiai anyag�nak k�vetkeztet�seit k�vetem, k�l�n�s hangs�llyal az �gy felmer�lõ hagyom�nyb�li �s nyelv�szeti anyagra. Csak megk�zel�tõen �rintem a Magyars�gtudom�nyi �rtes�tõkben m�r megjelent anyagot, s bõvebb magyar�zatok�rt ezekhez utalom az olvas�t.

Nyelvi p�rhuzamok szeml�ltet�s�n�l a Magyar Adorj�n feldolgozta sz�bokrokat haszn�lom, melyek mindegyike egy-egy t�jegys�g�nk vall�si sz�t�r�nak r�sze, s egy m�ssalhangz�s csoport sz�bokrait k�pezik. �gy p�ld�ul e munk�mban eml�tett avar n�v a B-R sz�csoport �sszegez�se �ppen �gy, mint a k�r�s n�v K-R sz�csoport�, a h�n a H-N sz�csoport�, folytathatn�m a sort tizenhat sz�csoport felsorol�s�val. Sz�ks�gesnek tartottam ezt a nyelvi megk�zel�t�st, mert az eddigi k�l- �s belf�ldi nyelv�szet nyelvfejlõd�si folyamatainak feldolgoz�sa sehol nem veszi figyelembe azokat a nyelvi alapokat, melyek egy-egy — nemzetalkot�s elõtti — n�pcsoport k�rnyezet�nek, hitvil�g�nak a megjelen�tõi. A hang nem v�laszthat� el az �let eg�sz�tõl, s a fenti m�dszer viszont ezt t�k�letesen lehetõv� teszi.

N�mely — otthon tal�n nehezebben el�rhetõ — vonatkoz� anyagot tanulm�nyom v�g�n eredeti sz�veggel, s ford�t�somban k�zl�m.

Rem�lem, hogy munk�m serkentõleg hathat a f�ggetlen, ifj� kutat�k sz�m�ra, s felt�rj�k a k�rp�tmedencei magyar mûvelts�g nyugat fel� ir�nyul� terjed�s�nek folyamat�t. Rengeteg anyag �ll rendelkez�s�kre, s munk�juk eredm�nye nem maradhat el mindaddig, am�g nem tagadj�k meg magyar mûvelts�g�k �r�ks�g�t, s magyar alapra �p�tenek.

Mindehhez j� munk�t k�v�nok!

V�g�l k�sz�netemet fejezem ki Prof. Geoffrey Ashe �s Prof. Paul Meier biztat� szavai�rt.

Silver Lake WI. U.S.A. 1997                            Tomory Zsuzsa

Szarmata-jazig-magyar kapcsolatok

Prof. Littleton az Arthur n�v kapcsolatait kutatva megeml�ti, hogy a szarmat�k elsõ parancsnoka Angli�ban a r�mai Lucius Artorius Castus volt, aki s�reml�ke bizonys�ga szerint sereg�t Gaulba vitte 184-ben egy forradalom lever�s�re. Lovas sereggel indult Eur�pai hadj�rat�ra mint k�sõbb a legend�s Arthur kir�ly is. A Ribchesterben �llom�soz� csapat minden val�sz�nûs�g szerint c�mk�nt felvette a Lucius Artorius Castus nev�bõl k�lcs�nz�tt „artorius” jelzõt, amit „dux bellorum” — had�r — jelent�ssel haszn�ltak. Az e h�bor�t k�vetõ jelentõs hadvez�r m�r a t�rt�nelmi „artorius”, Arthur kir�ly lehetett, aki a legenda szerint megv�dte Britanni�t a sz�szokkal szemben Kr.u. 510-ben Badon Hill k�zel�ben.

Littleton professzor a szarmat�kat rokon�tja a szitty�kkal �s az al�nokkal. Az angol mythologia nagy kir�ly�nak t�rt�net�t a szarmat�kt�l �r�k�lt reg�nek tartja. Az Arthur legenda egy hõs�nek, Sir Lancelotnak a szem�ly�t viszont a Kr.u. V. sz�zadban nyugatra �rkezõ al�nok hason nevû �s szerepû egy�nis�g�vel azonos�tja. Ugyancsak szarmata-al�n mûvelts�gi k�rbe sorolja az Arthur kir�ly kardja, a kerek asztal, s vit�zei reg�j�t, a Gr�l ed�ny legend�j�t, mely a kereszt�ny sz�zadok sor�n az �j hit hagyom�nyaival bõv�lt, b�r ezeket a hivatalos egyh�z nem t�mogatta. Littleton mind a szitty�kat, mind az al�nokat az indoeur�pai nyelvcsal�dba sorolja, s az ossz�tokkal azonos�tja. A XIX. sz�zad m�dszereivel dolgoz� nyelv�szet a sz�zadunkban is �rv�nyes�tett nyelvcsal�di elm�let�t napjainkban �rt�keli �t, s az eur�zsiai nyelvek egym�ssal val� k�ts�gtelen kapcsolatainak felt�r�s�ra fekteti a s�lyt. A nostratic elm�let k�pviselõi ezt a k�rt vil�gm�retûv� bõv�tik. Mindezen munk�ban, ism�t a Habsburgista erõpolitika hagyom�nyait k�vetve, ezen kutat�sok kulcsn�pe, a magyar nincsen k�pviselve.

Sulimirski Egy valahai erõs n�p sz�tsz�rva a nemzetek k�z�tt c�mû dolgozat�ban kifejti, hogy a kereszt�ny korszak kezdetekor jelent meg a Szarm�tia n�v a korabeli irodalomban, az azelõtt Szitty�nak nevezett kelet-eur�pai ter�leteken.

A szarmat�kat ir�ni sz�rmaz�s�nak tartja, kik k�zeli rokons�gban �llottak a szitty�kkal, m�dekkel �s p�rtusokkal, valamint a perzs�kkal; nyelv�k az Avesta nyelv�vel rokon. Kit�r Herodotusra, s arra, hogy a Kr.e.5 sz�zadban �lt g�r�g �r� szerint „a szarmat�k szitty�k nyelv�t besz�lt�k, de annak romlott alakj�t.” Sulimirski �gy v�lte, hogy nem maradt re�nk szarmata �rott eml�k a szem�lynevek kiv�tel�vel, melyek rendszerint uralkod�ik nevei. E meg�llap�t�sa ism�t a magyar kutat�k hallgat�s�nak k�vetkezm�nye.

Kutat�sai alapj�n a nyugati szarmat�k minden k�ts�get kiz�rva erõs k�zponti hatalom keret�n bel�l �ltek. Az �r�sos eml�kek „Kir�lyi Szarmat�k”-nak h�vj�k õket. Egyik kir�lyukr�l, Galatusr�l eml�kezik meg egy, Pontus kir�ly�val (mai T�r�korsz�g, a Fekete Tengertõl d�lre) Kr.e. 179-ben k�t�tt b�keszerzõd�s, s egy kir�lynõj�k — Amage — nev�t is feljegyezt�k n�h�ny �vtizeddel k�sõbb. A k�rp�tmedencei magyar n�pekn�l m�r ekkor gyakorolt erõs k�zponti hatalomnak k�sz�nhetõ szerintem a v�rmegyerendszer korai kialakul�sa Magyarorsz�gon, melynek alapjai m�r megvoltak I. Istv�n idej�ben, hiszen az u.n. „hongfoglal�s” ut�ni alig k�tsz�z �v nem lett volna elegendõ idõ ennek megteremt�s�hez egy addig „nomadiz�l�” n�p sz�m�ra, aminek t�rt�net�r�sunk a H�t Vez�r n�p�t mondja.

A k�zponti stepp�k urai: a keleti szarmat�k c�m alatt t�r ki az aorsi n�pre kik a Volg�t�l keletre laktak, s a legt�volabbi t�rzseik voltak. Az aorsi egy �g�t, mely a Volg�t�l nyugatra telepedett meg, a Don als� foly�s�n�l a k�zponti r�szek sz�kev�nyeinek tartja. Megl�t�som szerint az õrs sz�val egyezõ aorsi feladata a nev�ben kifejtett õrs szerep bet�lt�se volt. T�mogatja ezt a n�zetet az a t�ny, hogy hatalmas katonai erõvel rendelkeztek, s sz�kev�nyeknek ilyen jelentõs katonas�ga nem lehetett.

A szarmat�k m�sodik csoportja, Kub�n ’siraces’-nek eml�tett n�pe d�lebbre, a Kub�n v�lgy�ben �lt, s az ezzel k�zvetlen�l szomsz�dos, tõle �szakra fekvõ stepp�ken. Strabo szerint kir�lyuknak Abeacusnak csup�n 20.000 lovasa volt Kr.e. 66-63 k�r�l, az aorsiak kir�ly�nak, Spadines-nek, ki �szaki szomsz�djuk volt 200.000 lovas �llt rendelkez�s�re. Mindenk�ppen ezen szarmata t�rzsek jelentõs katonai erõt k�pviseltek vir�gkorukban. A Kr.u.I. sz�zadban elvesztett�k a keleti szarmat�kn�l elfoglalt vezetõ hely�ket, s az al�nok v�ltott�k fel õket.

A jazigok legkor�bbi t�rt�nelm�t ismeretlenek tartja az �r�, de felt�telezi, hogy a kir�lyi szarmat�kkal azonosak. Az egyed�li �sat�si eml�kek, melyek a kir�lyi szarmat�kkal azonos�that�k az aranyb�l k�sz�lt, ez�st�z�tt l�szersz�mok (phalerae) a Kr.e. II. sz�zadb�l. �tt�rt , m�rtani idomokkal, vagy �llat-alakokkal �kes�tett szersz�maik az assz�r �s a ion d�sz�t�sek elemeire eml�keztetnek. Ezen szarmata-ion vonatkoz�ssal ism�t tal�lkozunk az angliai szarmata s�reml�kek t�rgyal�s�n�l. Meg�llap�tja, hogy a Trajanus oszlop�n �s Galerius salonikai diadal�v�n �br�zolt szarmat�k (roxol�nok) ruh�zata �s fegyvere azonos, s ez ism�t egy egys�ges mûvelts�g jelenl�t�t igazolja.

Sz�vets�gben �lltak a pontusi (Kis�zsia) Mithridates Eupatorral R�ma elleni h�bor�j�ban. Kr.e. 78-76 k�z�tt a r�maiak b�ntetõ hadj�ratot viseltek a Dun�t�l �szakra lak� jazigok ellen, minden val�sz�nûs�g szerint a jazigok egy hat�rs�rt�se miatt. Ez volt az elsõ a sz�mtalan hasonl� �sszetûz�sek sor�ban. A jazigok j�l ismert ellens�gekk� v�ltak R�ma sz�m�ra. Nem sokkal Kr.u. 20 ut�n a jazigok �tkeltek a K�rp�tokon, s a magyar Nagyalf�ld�n telepedtek le a Tisza �s a Duna k�z�n, j�sz n�v alatt m�ig is ott �lnek, s �ppen �gy r�szei a magyar nyelv �s mûvelts�gi k�rnek, mint a megelõzõ sz�zadokban. Jazig ter�leteken a s�rok kell�kei k�z�tt �j t�rgy jelenik meg: a tarisznya — melyben vask�s, vas�r, tûzkõ �s n�ha k�sz�rûkõ volt elhelyezve. Uralkod� oszt�lyuk tov�bbra is �sott s�rokba temetkezett, ennek sz�p p�ld�ja a Pannonia kellõs k�zep�n l�võ Szilben felt�rt s�rjuk. Ez minden val�sz�nûs�g szerint egy szarmata herceg s�rja, ki Kr.u. II.sz�zadbeli egyik harcukban esett el.

A r�maiakkal folytatott kapcsolataikat k�vetve megeml�tj�k, hogy Kr.u. 175-ben b�k�t k�t�ttek Marcus Aureliussal, ki felvette a „Sarmaticus” mell�knevet, s gyõzelm�t cs�sz�ri p�nzein �r�k�tette meg. E b�ke kem�ny felt�teleket szabott a szarmata-jazigokra. K�telezt�k õket arra, hogy a Dun�t�l t�vol �ljenek, s a r�maiak szolg�lat�ba kellett 8.000 lovasukat �ll�tani, akik k�z�l 5.500-at Britanni�ba k�ldtek. Britanni�ban az �szaki hat�rvid�kekn�l osztott�k fel õket 500 fõs csoportokban. H�rom �sat�si ter�leten tal�ltak nyomaikra. Hadri�nus fal�n�l, a Chester-i erõd�tm�nyn�l egy l� szemellenzõj�t tal�lt�k meg, mely minden val�sz�nûs�g szerint szarmata lelet, mivel a mellette l�võ gy�ngy�kh�z hasonl� lelet csak a magyarorsz�gi szarmata sirokban fordult elõ.

 Chesterben tal�lhat� egy s�rkõ, mely szarmata lovast �br�zol. A Bremetennacum-i erõd�tm�nyn�l Ribchesterben, Lancaster k�zel�ben tal�lhat� fel�r�s bizony�tja egy 500 fõs szarmata lovass�g jelenl�t�t ez idõben. A szarmata-jazig jelenl�t vid�kein elõfordul� f�ldrajzi nevek k�z�tt figyelemre m�lt� az oroszorsz�gi Don, a magyar Duna �s az angliai Don foly� neve. E nevek k�z�s nevezõje az e ter�leteken �lõ magyar n�pess�g jelenl�te. Semmit sem lehet tudni e f�rfiak tov�bbi sors�r�l, de val�sz�nû, hogy n�h�nyan visszat�rtek haz�jukba. A szolg�latukat bet�lt�tt katon�k egy r�sze Bremetennacumban telep�l�st alap�tott; mely soha nem v�lt igazi faluv�, de a Kr.u. V. sz�zadban m�g mindig l�tezett.

Pann�ni�ban a R�m�val val� �sszetûz�sek tov�bbra is folytat�dtak. Minden k�ts�get kiz�r�an erõs n�p volt, akiket R�ma soha sem tudott tart�san fennhat�s�ga al� vonni. A r�maiakkal val� h�bor�skod�s a Kr.u. IV. sz�zad v�g�ig tartott. A kora V. sz�zadban megjelentek a Hunok. 472-ben a szarmat�kat megverte Theodoric, a vizig�tok kir�lya, s k�t szarmata kir�ly: Beukan �s Babai esett el a harcban. A Babai n�v mai magyar n�vk�szlet�nk r�sze. Az idegenek �ltal Beucan-nak �rt n�v a magyar Bõkan jelent�startalomnak felel meg, ami — kir�lyr�l l�v�n sz� — pontos meghat�roz�s, ak�r f�rfi, ak�r uralkod� �rtelemben haszn�ljuk a bõ, s a kan sz�t.

Sulimirsky tanulm�ny�ban bemutatott szarmata tamga jelek k�z�tt tal�lhat� egy „pontozott �r�ssal” k�sz�lt jel is, melynek kivitelez�se azonos az angliai, szarmata vid�ken l�võ r�mai felirat pontozott �r�s�val, s a n�p�nk k�r�ben m�ig is haszn�lt �r�sm�ddal.

A fent id�zett, Angli�ra is kiterjedõ szarmata-jazig jelenl�ttel kapcsolatban Dan Robinsont�l, a Chesteri Grosvenor Museum archeologiai oszt�ly�nak vezetõj�tõl lev�lben (kelt 1996 m�jus 15.-�n, iktat�sz�m DJR/RBM) tov�bbi �rt�kes adatokat kaptam. Ezekben tov�bbi kutat�si ir�nyk�nt aj�nlotta Britannia r�mai kori t�rk�p�t, a Ribchester-i Tunshill farm �sat�si anyag�ban tal�lt eml�kmûvet, mely a hatodik r�mai l�gi� gyõzelm�t �r�k�tette meg. Jelenleg Kentben Hever v�r�ban õrzik. A hatodik l�gi� a szarmat�k� volt. Az eml�kmû �rdekess�ge, hogy a felirat itt is pontozott �t�t�ssel k�sz�lt. Ez az �r�sjelleg m�g ma is haszn�latban van haz�nk n�mely vid�k�n, m�g akkor is, ha tollal-tint�val �rott sz�vegrõl is van sz�. Az eml�kmû sz�veg�nek m�solata, mely 1930-ban k�sz�lt, a Tolson Memorial M�zeumban, az angliai Huddersfieldben van.

1578-ban Ribchesterben tal�lt�k Apollo egy szobr�t, ki �rdekes m�don fr�giai sapk�ban van �br�zolva; a szokott �jja hi�nyzik, helyette h�rf�j�nak t�maszkodik. A mellette �ll� k�t nõalak viselete a Magyar Adorj�n �ltal t�rgyalt ion nõi viseletet t�kr�zi. A szobor felirata a k�vetkezõ: „Apollo Manopus szent istens�gnek a mi urunk (uralkod�nk) j�l�t��rt �s Gordian saj�t szarmata lovass�g�b�l Bremmetennacumb�l Aelius Antonius, a Hatodik L�gi� centurionja Victrix Melitenebõl, e vid�k contingens�nek vezetõje[...]” A szarmata l�gi�val kapcsolatos t�rt�nelmi adat mellett az Apollo-Manopus fel�r�s a k�sõbben t�rgyalt õshittel kapcsolatos nevek magyar�zat�hoz szolg�ltat fontos adatot. Ezekre m�g k�sõbb kit�rek.

A Gordianus c�m eml�t�se ez �r�st Kr.u. 234-44-be teszi, de k�sõbbi is lehet. A sc. (castris) Melitene az Euphrates foly� ment�n �llom�sozott, ahol a XII. Fulminata l�gi�nak volt a sz�ll�shelye.

Peter Salway is megeml�kezik a Marcus Aurelius idej�n nyugatra ker�lt szarmat�kr�l, de csod�lkozik azon a t�nyen, hogy a szarmat�k a r�mai l�gi�kba beolvadtak akkor, amikor ter�let�ket a r�maiak nem foglalt�k el, s csak n�mi laza f�ggõs�gi viszony �llt fenn kettej�k k�z�tt. Cikke egy fontos megjegyz�se a szarmat�k �s jazigok k�z�tt egyenlõs�gjelet von, s mindkettõj�ket e korban a k�z�p Duna vid�k�re helyezi. Britannia t�rt�nelm�vel kapcsolatban felhozza annak lehetõs�g�t, hogy Sk�cia visszafoglal�s�t a szarmat�k seg�ts�g�vel tudt�k csak megval�s�tani. Ugyancsak rendhagy� int�zked�s volt abban a korban, hogy egy l�gi�beli centuri�t neveztek ki a Ribchester-i szarmata lovasegys�g parancsnok�nak, s ez alkalommal az igen ritka praepositus regionis c�mmel t�ntett�k ki. Ennek magyar�zata tal�n abban rejlik, hogy a meg nem h�d�tott ter�letekrõl ide ker�lt szarmat�k k�l�n elismer�sben r�szes�ltek. K�sõbb a nyugalomba vonult szarmat�k Ribchester vid�ken telepedtek le, s nekik k�sz�nhetõen v�lt e vid�k fontos l�teny�sztõ ter�lett�, ahol a lovass�g sz�m�ra teny�sztett�k ki a k�sõbb h�ress� v�lt angol lovakat.

A Magyars�gtudom�nyi �rtes�tõ 2. sz�m�ban bõvebben t�rgyaltuk Alf�ldi G�z�nak az Archaeologiai �rtes�tõ 1964. �vi 2. sz�m�ban megjelent tanulm�ny�t a dun�nt�li r�mai civit�sokkal kapcsolatban. Ezek k�z�tt megeml�ti a pannon õslakos iasi n�pet, mely „eredetileg a pannon t�rzsek egyike volt �s szoros rokons�gban �llt a t�bbi pannon t�rzsekkel (Andizetes, Breuci, Daesitiates, Maezaei).” Ezek k�z�tt a iasi k�sõbb civitas Iasorum n�ven alkottak k�zigazgat�si egys�get. Plinius szerint e civitas ter�let�n a Dr�va kereszt�lfolyik, s e szerint õk n�pes�tett�k be Horv�torsz�g �s a magyar Dun�nt�l egy-egy r�sz�t. Ptolemaios szerint Pannonia superior k�z�psõ r�sz�nek keleti fel�ben laktak. Az antik szerzõk k�z�l a Iasit Stephanos Byzantios eml�ti. A civitas d�li r�sze a kelta Varciani �s a pannon Oseriates n�ppel hat�ros. Daruv�r �s vid�ke is ezen civitas r�sze volt. Ugyan itt ker�lt elõ egy Res Publica Iasorumr�l sz�l� felirat is a III. sz�zadb�l.

Ezekbõl az adatokb�l kitûnik, hogy egyik oldalon a szarmata, j�sz, pannon, a m�sik oldalon a kelta k�zeli kapcsolatok nemcsak a Dun�nt�lon, vagy a r�mai idõk Angli�j�ban, de a Brit szigetek r�gmultj�ban is jelen voltak. Ugyancsak figyelemre m�lt� az az egyed�l�ll� k�r�lm�ny, hogy magyar r�g�sz egy magyar n�pcsoportot Pannoniai õsn�pnek ismer el.

A Berlintõl vagy �tven m�rf�ldnyire l�võ Vettersfelde faluban tal�lt, s most m�r errõl a falur�l elnevezett Vettersfelde Kincset ismertette Dietrich von Bothmer, a Metropolitan Muzeum g�r�g-r�mai mûv�szet�nek szak�rtõje. Munk�j�ban egy eddig biztons�ggal azonos�tani nem tudott, felt�telesen szitty�nak v�lt aranyt�rgyat mutat be a Kr.u. V. sz�zadb�l. A t�rgy j�sz n�pt�rzs�nk jelk�pes �llat�t, az �ltaluk jiz�ternek nevezett halat, a kecseg�t �br�zolja. A hal term�szetes rajza, pikkelyei felnõtt korban sz�rk�s-feh�r csillag-alakokat mutatnak, s ez�ltal v�lt a hal�sz-haj�s j�szokn�l a Tej�t jelk�p�v�. A Vettersfelde lelet aranyhal�nak hatalmas test�n a j�szok pikkelyp�nc�lj�nak rajza, felette magyar hovatartoz�suk szent jelk�pe a Csodaszarvas l�that�. Kopolty�ja a sz�kely-kaz�r csoport kacs jelk�p�t hordozza, fark�n a kusza jelet, amibõl minden teremtõd�tt.

 E kincs agyagkors�ban volt eltemetve, 1882 okt�ber 5.-�n tal�lta meg egy gazd�lkod�, egy�b �kszerek �s fegyverek t�rsas�g�ban. J�sz n�pt�rzs�nk teh�t bizony�that�an Nyugateur�p�ban volt az eml�tett V. sz�zadot megelõzõ idõben m�r. A j�szok haj�s multj�r�l Magyar Adorj�n Az Õsmûvelts�g c�mû k�nyve eml�kezik meg r�szletesen. Napjainkban Capt. DDr. Juba Ferenc bizony�tja mûv�ben, hogy a tenger n�lk�li magyars�g mai napig is a vil�g legkit�nõbb haj�sa, s ezt g�neml�keinek tudja be.

Visszat�rve a Ribchester-i szarmata-jazig sz�vegre, angol ismertet�s�t Roman Inscriptions of Britain, Vol.I. (inscriptions on stone) c�mmel R.G. Collingwood and R.P. Wright v�gezte. [Oxford 1965, 583. r�sz]

A kor�bban eml�tett angliai h�rf�s Apollo mellett �ll� k�t nõi alak g�nd�r tincsekben al�oml� hajviselete, ruh�ja, mely a fiatalabb nõ fej�t fedetlen�l, „hajadonfõn” hagyja, az idõsebb�t f�tyollal takarja, s a fiatalabb nõ felsõr�sz n�lk�li ruh�ja t�k�letesen azonos a Magyar Adorj�n k�t k�na�ni nõ�br�zol�ssal kapcsolatos le�r�s�val, s ez f�nyt vet a Ribchester-i dombomû alakjainak hovatartoz�s�ra. Magyar Adorj�n e dombormûveket j�sz õst�rzs�nknek tulajdon�tja, s a j�sz, iasi, ion, iassius n�ven eml�tett n�p t�rt�nelmi forr�sokban elõfordul� neveit j�sz n�pt�rzs�nk nev�vel azonos�tja .

„L�tjuk e dombormûv�n — mondja Magyar Adorj�n — a kr�ta-myk�n�i mûv�szetteli teljes egyez�st, �spedig nem csup�n a jellegzetes arc�let illetõleg hanem m�s r�szletekben is, amilyenek p�ld�ul a homlokot k�r�tõ apr�, g�nd�r�tett hajcsig�k, tov�bb� �ppen a hosszan al�k�gy�z� hajtincs, de m�g az is, hogy a nõ melle eg�szen mez�telen, ami az �br�zolatok szerint, k�l�n�sen a myk�n�i nõkn�l volt divat.”  Tov�bb� r�szletezi a canaanit�k sziriai �s palesztinai sokezer �ves jelenl�t�t, melynek szerves r�sze a j�sz mûvelts�gi k�r.

A h�rf�s Apoll� szobor magyar�zata is a magyar nyelv �s hagyom�nyok t�kr�bn lehets�ges:

„L�ttuk azt is, hogy õseink k�ltõi elk�pzel�se szerint — de ami a val�s�gnak is meglehetõsen megfelel — a term�keny�tõ Nap �lland�an sz�rja az �letpar�nyokat, erõny, vagy l�lekatomokat a vil�gûrbe s �gy a F�ldre is. Amely f�lfog�ssal teh�t egyezik, hogy a Nap szolim-szarmata neve teh�t Sz�r, Sz�l is volt, mert sz�r, sz�rni ig�nknek lehetett l�gy sz�l kiejt�se is, b�r �gy ennek sz�l, sz�lalni, azaz hangad�s jelent�se is van; a hangad�s pedig: erõny, �s ugyan�gy akt�v valami, mint a sz�r�s. Ezzel egyezõ m�g az is, hogy p�ld�ul a g�r�g�k Apollon �s Orfeos napistens�g�ket gy�ny�rûen �neklõnek �s gy�ny�rûen h�rf�z�nak is k�pzelt�k �s �gy �br�zolni is szokt�k volt. M�rpedig l�ttuk azt is, hogy a mezõn gabonamagot vetõ, azaz sz�r� magvetõ ember a term�keny�t�s �s a term�keny�tõ Nap, Napisten jelk�pe is volt, valamint l�ttuk, hogy e magvet�st napjainkig is, annak ellen�re, hogy ez k�nnyû munka, m�gis k�vetkezetesen, hagyom�nyb�l b�r a jelk�pes �rtelem tudata n�lk�l, mindig f�rfi v�gezi.” A gy�ny�rûen dalol�, gy�gy�t� g�r�g-r�mai istens�gek a magyar T�ltoshagyom�ny �s dallal teremt�s meg nem �rtett gondolat�nak k�sõi folytat�sai, de kapcsolatban vannak, amint majd l�tjuk a Brit szigetek regõs, s fõleg Taliesinnel kapcsolatos hagyom�nyaival, ami viszont m�r õskorunkba vezet vissza.

Kit�r a k�na�ni mûvelts�g sz�riai �s palesztinai multj�ra: „...e n�phez tartoztak a j�szok �s m�s õst�rzsek kiv�ndorl� r�szei is.” Akkor, amikor az angol hagyom�ny „az elveszett zsid� t�rzsekben” v�li �nmaga multj�t megtal�lni nem tudja, hogy a palesztinai t�rzsek az õsi j�sz-magyar n�p�nk r�szei. Magyar Adorj�n a k�vetkezõket mondja m�g e t�rgyban:

„Gy�rf�s Istv�n ’A j�sz-kunok t�rt�nete’ c�mû mûve I. k�tete 298. oldal�n olvashatjuk: ’Ptolemaius a r�gi Pannoni�ban lak� n�peket elõsz�ml�lv�n Sabaria (Szombathely) k�rny�k�re Jassius n�pet helyez. A Magyar Nemzeti M�zeum Savari�ban, azaz Szombathelyen ki�sott r�mai t�gl�j�n pedig ez olvashat�: ’Lucius Savariensis Jon’. De Gy�rf�s �rja m�g, t�bbek k�z�tt, ezt is: „Bizanti Istv�n —1694-ben— �rja: ’Jas, Illuria r�sze, lak�i J�t�k; neveztetik Jonik�nak is.’ Tov�bb� ugyanezen �jg�r�g grammatikust, Byzanti Istv�nt id�zve �rja m�g: ’Mursa, v�rosa J�nik�nak, �p�tm�nye Adrianusnak.’..Egy r�mai k�v�n, amely a r�gi Mursa, ma Esz�k v�rost�l nem messze �satott ki, s Kr.u. 192. �v elõtti idõbõl val�, ez �ll: „Divo Comodo Respublica Jasoru.” ...

 A j�szok a Dun�nt�l �s Szlav�ni�ban is �ltek, valamint hogy õk �s f�ldj�k neveztettek �gy j�sz, mint j�n, illetve J�nika-, vagy J�nia-nak is. De tudjuk m�g, hogy r�gen Erd�lyben �s Moldav�ban is �ltek j�szok. �s �me: Gy�rf�s f�l is hozza: „V�rhely k�r�l ki�sott �s Antonius Pius kor�bul Kr.u. 140 �v k�r�l val� r�mai k�v�n t�bbek k�z�tt ez �ll: „pro saluta et felici Pont., Max. et Anniae Faustinae Aug. Coniugi C. Clod. VI. Praef. M. Dacoand cum Jassiorum hanc statuam is Auroria numinibus”, stb. m�sik g�r�g, harmadik latin f�lirat� k�v�n: „Axius Aelianus Jonius.” �ll, melyekbõl kider�l, hogy Erd�lyben avagy Moldov�ban Kr.u. 153-ban laktak d�k-j�szok, �s hogy a jonius a jassius-szal ugyanazon egy j�sz nemzet.”

„A r�gi �r�k a Duna-Tisza k�z�ben �lt j�szokat eml�tve, �rj�k, hogy fõk�pp �jjal, ny�llal harcoltak, valamint a Traj�n-oszlopon �br�zolt j�sziuszok, vagy jazigok kez�kben �jjal, ny�llal, fej�k�n sisakkal, a maguk �s lovuk test�n pedig pikkelyp�nc�llal t�ntetv�k f�l. �m, hogy a sz�ban l�võ �j �s �j�sz szavunk nem sz�rmazott a g�r�gbõl, hanem hogy a g�r�g nyelv �r�k�lte ezt az õsj�nokt�l azaz j�szokt�l, �j�szokt�l, bizony�tja az is, hogy a holdsarl�, amikor igen v�kony: �jra hasonl�t, — amirõl f�ntebb m�r volt sz�, m�rpedig a t�r�kben aj = Hold, viszont a t�r�kben, tat�rban �s ujgurban jej, jaj = �j, amibõl vil�gosan kitûnik, hogy nem a magyar, a t�r�k, a tat�r �s az ujgur nyelv (ut�bbi egy r�gi t�r�k nyelvj�r�s) vette Hold �s �j �rtelmû e szavait a g�r�gbõl, hanem hogy megford�tva: a g�r�g nyelv �r�k�lte, de ezt m�r t�vesen alkalmazva, io, iosz szav�t Kr�ta szigete �s a f�lsziget j�sz õslak�it�l. Eml�tettem m�r a j�szok J�n vagy J�zon Holdisten�t �s hogy a holdkaraj �jhoz hasonl�t, ami teh�t a t�r�k aj = Hold �s jaj = �j sz�ban is kifejezõdik; de ez a g�r�g nyelvben nem fejezõdik ki.”

„V�g�l kiemelem itt m�gegyszer azon f�ntebb is m�r sz�v� tett oly f�ltûnõ k�l�nbs�get, amely a Traj�n-oszlop �br�zolatai szerint a pikkelyp�nc�los, sisakos, karmanty�s j�sz harcosok �lt�zete fejletts�ge �s az ugyanotti �br�zolatok germ�n harcosai �lt�zete gyarl�s�ga k�z�tt l�that�, ami k�ts�gtelenn� teszi azt is, hogy teh�t a j�szok mûvelts�ge is a germ�nok�n�l azon idõkben sokkal fejlettebb volt. Amit egy�bk�nt az is k�ts�gtelenn� tesz, hogy a r�maiak a j�szokat soha teljesen legyõzni, sem f�ld�ket, a Duna-Tisza k�z�t, elfoglalni nem b�rt�k �s hogy enn�lfogva e f�ldter�let, b�r h�rom oldalr�l az �ri�si �s oly hatalmas r�mai birodalom �ltal k�r�lv�ve, de mindv�gig, a r�mai hatalom hanyatl�s�ig leig�zatlan �s szabad maradott. Igaz ugyan, hogy a r�maiaknak e ter�let legd�libb r�sz�re behatolniok siker�lt volt, de itteni uralmuk igen r�vid ideig tartott. Ez idõben k�sz�ltek az �gynevezett „r�mai s�ncok”, de amelyek alkata tan�s�ga szerint, ezeket nem a r�maiak �st�k, hanem a j�szok a r�maiak ellen.”

A szarmata nyelvj�r�ssal kapcsolatban — ami Herodotos szerint a szitty�k nyelv�nek romlott v�ltozata — a k�vetkezõ meg�llap�t�sai vannak:

„Szõlõ szavunkat illetõleg, amely egyezik a kis�zsiai �s kana�ni szolim nemzet e nev�vel, de r-es kiejt�ssel �sszevethetõ a Magyarorsz�g ter�let�n is �lt egykori szarmat��val is. Az ettõl d�lre esõ (�rtsd Tangertõl d�lre) paradicsomi buja n�v�nyzetû vid�keken — Movers szerint — egykor szakadatlan l�ncolatban f�dt�k a szõlõtelepek [Movers F.: Die Ph�nizier.I. k�tet. Bonn, 1841 II. k�t. l r�sze (Polit. Gesch. u. Staatsverfassung.) Berlin, 1849 II. k�t. 2. r�sze (Geschichte der Colonien.) Berlin, 1850 II. k�t. 3. r�sze, II. k�tet 528 old. (Handel und Schiffahrt.) Berlin, 1856] annyira, hogy — amint mondja — a legk�l�nb�zõbb szõlõfajok elvadult maradv�nyai ma is l�pten nyomon f�lbukkannak a n�v�nyzet k�z�tt. Ezt tudva, rendk�v�l �rdekesek az e vid�ken egym�st k�vetett �kori helynevek: Szoloeisz, Szoloencia, Zelitz vagy Azila (Movers II/2 534 �s 537. old.) mint amelyek — �gy l�tszik — mind a magyar szõlõ szavunk idegen ajk� elferd�t�sei.”

K�sõbb kit�r arra, hogy Szyleus, a r�mai mythologia szõlõhegyen �lõ sz�rnye, Szil�n, Bacchus tan�csad�ja �s a szil�nek mind a szõlõvel kapcsolatos nevek. Szil�n a szõlõtõ, a szil�nek a szõlõvesszõk megszem�lyes�tõi. Szil�h v�rosa borterm�srõl h�res (M�zes I:XLIX r�sz 10,11 vers). „Szyleus nev�re el�gg� hasonl�t a Toront�l-megyei Szeleus k�zs�g neve, amely a r�gebbi magyar Szõlõs nev�bõl az ottani ol�h �s szerb lakoss�g ajk�n elferd�lve k�pzõd�tt.” Szala szavunkkal azonos�tja a bortermelõ Zala megy�nket.

„T�ny, hogy a r�maiak idej�ben a mai Erd�ly d�lnyugati v�g�ben �llott Sarmisegetusa v�rosa (V�rhely; az ottani mai ol�h �s szerb lakoss�g nyelv�n a szint�n v�r jelent�sû Gradistye neveztetik), amely n�v eredeti �rtelme aligha volt m�s mint Szarmata-sziget avagy Sz�rmok-szigete, amely vagy foly�v�z sziget�n �ll� erõd�tm�ny volt, vagypedig v�zet is tartalmaz� mesters�ges �rkol�ssal volt k�r�lv�ve.”

„Tal�lunk e vid�ken (Zala megye) m�g ilyen helys�gneveket is mint Salonv�r �s Szill (ut�bbi m�r Somogyban). Ami azonban �ll�t�saim a legmeglepõbben igazolja: az hogy a mai Zalaegerszeg mellett, a ma is h�res bortermelõ vid�ken, m�r a r�maiak idej�ben is �llott Sala (Szala) nevû v�ros.  A f�ntebbiekbõl vil�gosan l�ttuk, hogy a magyar Szala n�v a magyar szala = szõlõ sz�b�l sz�rmazott; ha pedig a Szala n�v e bortermelõ vid�ken m�r a r�maiak idej�ben is megvolt, �gy ez�ltal minden k�ts�get kiz�r�an bebizonyul, hogy e vid�ken a magyar nyelv m�r a r�maiak idej�ben is �lt. Mindezekhez v�g�l m�g tehetj�k, hogy a f�ntnevezett n�met atlasz szerint Kaposv�r k�zel�ben (Somogy-megye) a r�maiak idej�ben �llott Silacenae nevû v�ros is; pontosan ugyanott teh�t ahol ma Szill nevû magyar k�zs�g�nk �ll.”

A k�sõbbiekben sz�munkra igen fontos adatok a fentiek, hiszen a Brit Szigetek õskori telep�l�sei k�z�tt ott szerepel Silbury, mely a k�rp�tmedencei Szill, Szalonv�r helynevekkel rokon.

*

A jelenbõl visszat�rve a multba, a szarmata-magyar nyelvi �s f�ldrajzi kapcsolatokat t�mogatja Herodotos n�h�ny sora: „Ha �tmegy�nk a Tanaison, t�bb� m�r nem a szk�t�k f�ldj�n j�runk. Itt az elsõ s�vban Sauromati nevûek laknak, akik a Me�tisi-t� felsõ v�g�tõl �szak fel� tizen�t napnyi j�r�f�ldet b�rnak. Lak�ter�let�k egy pusztas�g, amelyen nincs semmif�le fa, legyen az gy�m�lcsfa avagy vadon n�võ fa.”

A szarmata n�v elsõ sz�tagja a s�r f�ny, f�nyes jelent�sû szavunkkal rokon, mely sz� �rtelm�t ballad�ink Selyems�rhaj� T�nd�r Ilona, s s�rarany szavai mentettek �t a m�ba. S�r szavunk nyelv�nkbõl sz�rmazott �t a Folyamk�z vid�k�re, ahol saar isteni, kir�lyi c�met jel�lt, az orosz nyelv c�r szav�val egy�tt.

Sz�r szavunk kopasz �rtelme a f�ny sz� sz�rmaz�kak�nt �rthetõ. Sz�r L�szl� kopaszs�ga miatt kapta e vezet�knevet. Tar szavunk a sz�r sz� rokona �rtelmi �s hangtani vonalon egyar�nt: ha valamit letarolnak, ott nem nõ semmi. A szarmat�k f�tlan, „kopasz” f�ldj�t jogosan h�vt�k sz�rnak. (Ugyanakkor meg kell jegyezn�nk, hogy a kopasz fej f�nyes is, a s�r-sz�r szavak hangz�beli k�zels�ge ezt is kifejezi.). A szarmata sz� jelenthetett f�nyes, napos f�ldet, de tekintettel arra, hogy Herodotos kiemelte a vid�k kop�rs�g�t, a sz�rmata sz� alkalmaz�sa a helyesebb, „kopasz f�ld”, „tar f�ld” �rtelemmel. A szarmat�k ’siraces’-nek nevezett t�rzsneve szir szavunkat tartalmazza, ami ez�stf�nyût jelentett, s sz�rke szavunkban maradt fenn. Ma is sz�rk�nek h�vjuk a feh�r lovat, s a szûr alapanyag�nak a sz�ne is feh�r, illetve ez�st�s Ide tartozik Ballagi M�r sz�t�r�ban a szirogy sz�, ami derest jelent.

A szarmata n�v m�sodik, mata sz�tagja Kecskem�t helynev�nkben maradt fenn, s rokon megye szavunkkal. Eredetileg mindkettõ f�ld jelent�sû volt. Ide tartozik mezõ szavunk, mely f�ves t�rs�get jel�lõ õssz�. Mindezen szavak k�r�be tartozik az angol meadow, mezõ �rtelemmel, mely az �angol mead sz�b�l ered, s k�lt�szetben m�ig is haszn�lt sz�. A walesi Mesgarmon n�v Germanus mezej�t jelenti. Itt a walesi mes sz� alakban �s �rtelemben a magyar mezõ sz� azonosa. A Brit szigetek t�rt�nelm�t figyelemmel k�s�rve magyar n�pt�rzseink nevei gyakran szembe�tlõk.

A mata sz� kapcsolatban van m�z �s m�h szavainkkal is. Ide sorolhat� az �angol medu-b�l eredeztetett mead, m�zs�r jelent�sû sz�, mely mind m�z, mind nedû szavunkkal rokon. Tekintettel arra, hogy a szitty�k hangs�lyozottan tejen �s m�zen �ltek, e nyelvi kapcsolat is hely�nval�. G�r�g t�rt�net�r�k arr�l is �rtes�tenek benn�nket, hogy a K�rp�tokon t�li vid�kre nem lehet bemenni a m�hek miatt. E sz�csoport eredete is teh�t a K�rp�tmedence fel� mutat, de M�di�val �s a Folyamk�z t�rsadalm�val is bõ kapcsolata van. Az a t�ny, hogy az euphratesi folyamk�zben m�hek hi�nya miatt k�zzel kellett beporozni a datolyap�lm�kat, eme m�ht�rsadalom õsi hona �s nyelve a K�rp�tmedence.

M�dia neve is rokons�gban �ll a magyar m�t, mezõ, valamint a m�z, m�h szavakkal is. Ugyanezen sz�bokorba tartozik m�zszeretõ medve neve. Mind a m�h, mind a medve õsvall�sunk jelk�pei. A Tolna-megyei M�gocson hallottam a m�hrõl mint Isten aranyos mad�rk�j�r�l megeml�kezni az 1950-es �vek elej�n. A „tejben, m�zben f�rd�s”, mint a j�l�t �s gazdags�g jelk�pe a tej�v� szitty�k õshaz�j�b�l eredt s terjedt el az eg�sz vil�gon. Magyar Adorj�n t�rgyalja az õsegyiptomi nyelvben is kettõs �rtelemmel (m�h �llatka �s anyam�h) szereplõ m�h sz� magyar gy�kereit. Az egyiptomban fennmaradt rege szerint a sz�let�sre v�r� lelkecsk�k mint m�hek a kapt�rt, rajozz�k k�r�l a napot. Raj szavunk a ragyog �s f�ny sz�val rokon.

A Magyars�gtudom�yi �rtes�tõ 1996.�vi 2. sz�m�ban a rov�seml�kek k�z�tt van felsorolva egy rov�s�r�sos, magyar nyelvû, szarmata s�rb�l val� ed�ny. Ez a sz�veg, a t�rgyunkkal kapcsolatos szarmata szavak magyar volta e n�pet is a magyar n�pek k�z� sorolja. A k�rp�tmedencei magyar õsmûvelts�gi fogalmak viszont tov�bbi f�nyt vethetnek nemcsak a nyugati mythologiai elemekre, de ezeken kereszt�l nyugateur�pa õs- �s korai t�rt�nelm�re is.