A gall hit egyik f� von�s�nak megvitat�sa m�g h�travan, �s tal�n ez az egyik legfontosabb. M�r besz�lt�nk az emberek vall�sos hit�r�l, de ezek egyh�zi szervezet�r�l m�g nem. Ez druidizmusk�nt ismeretes, hab�r ezt a fogalmat �ltal�ban �gy haszn�ljuk, mint ami mindent mag�bafoglal arr�l, amit a gall hitr�l is tudunk. De a druid�k �ltal�ban filoz�fusok �s l�tnokok voltak a gallok sz�m�ra, �s amint tudjuk azt, hogy az � v�lem�ny�k �s gyakorlatuk k�l�nleges volt, jobb ha nem keverj�k �ssze az � rendszer�ket a mindennapi gall �rja hittel. Itt ism�t ism�telnem kell, hogy az inform�ci�nk nagyon sek�ly. Tulajdonk�ppen a druid�kra vonatkoz�an sokkal csek�lyebb �s kev�sb� kiel�g�t�, mint a mi �sszehasonl�t� szeg�nyes tud�sunk �ltal�nos hit�kr�l. Tulajdonk�ppen, �sszess�g�ben k�t szakasz a Caesarban, egy mondatot a Cicer�ban �s k�r�lbel�l egy tucat sor Lucanban a forr�sunk a druid�kr�l, melyek m�r benne foglaltatnak a gall vall�sra vonatkoz� felsorol�sban. Semmilyen monumentum vagy felirat nem seg�thet nek�nk, sem nem b�zhatunk meg vakon a mell�zhet� fok� hivatkoz�sokban, amelyek a druid�kr�l sz�lnak korai �r �s Welsi �r�kt�l: a druid�k az �r t�rt�nelemben semmi m�sok, mint szemf�nyveszt�k �s var�zsl�k. �s egy�ltal�n nem maradtak f�nn szok�sok vagy hitek, amelyek a druid�k hit�re �s szok�saira mutatn�nak r�. De tal�n el�rebocs�thatjuk hogy ott, a kezdetekn�l, van tal�n egy kicsi ismeret, amely eg�sz�ben Caes�rnak a le�r�s�b�l val�, t�bb mint val�sz�n� m�g ez is politikai szempontb�l elt�lzott, �s a modern �r�k biztosan rosszul �rtelmezik a k�z�pkori ekkl�ziasztika tudom�nyuk befoly�sa miatt, �s a t�lz� v�lem�ny a druid�kr�l �ltal�nos. Olyan keveset tudunk, de amit tudunk az olyan �rdekes, hogy egy �j vil�got nyitott meg azoknak akiket �rdekelt, �s a t�preng�knek. “Omne ignotum pro magnifico est”; (az ismeretlenb�l gy�ny�r�s�g lesz). Itt volt egy ismeretlen �s ismerhetetlen f�ld, ahol a k�b�l �p�tett k�r templomaikban k�z�pen t�lgyf�kkal, h�feh�r ruh�zatban, �s csillog� arany ornamentik�val, l�pkedtek b�szk�n, m�lt�s�gteljesen a druid�k, magasr�pt�en besz�lgettek a tan�tv�nyaikkal, az “egy Istennek” a term�szet�r�l -az ilyan filoz�fusok csakis monoteist�k lehetnek! - a l�lek �r�kk�val�s�g�r�l, a csillagok �tj�r�l �s tulajdonk�ppen az �let �ri�si k�rd�seir�l. Azt mondja dr Smith, �k voltak az egyetlenek, akik megtartott�k legel�sz�r az monoteista szok�sokat �rintetlen�l a nyugaton; �s Reynaud egy gener�ci�val ezel�tt tal�lta meg az emberi �ldozatokban csak ennek a fogalomnak ny�lv�nyait, amelyek �ppen olyan er�szakosak mint a druid�k napjaiban, �s pedig min�l magasabb poz�ci�ban van az �ldozat amelyet az istennek aj�nlottak fel az ember b�nei�rt ann�l, t�k�letesebb a b�nbocs�nat. John Tolant a XVII.sz. v�g�n egy �r, akinek a k�pzeletereje nagyon gazdag volt, �s fejlett szakv�lem�nyekkel rendelkezett, �s el�g tanult ember volt, � volt az els� aki r�mutatott arra az �tra, amely a druid�k felfedezetlen orsz�g�ba vezetett. A hivatkoz�sok Pliniusn�l az�rt voltak hogy kimutass�k a pomp�t �s a szertart�st, amely versenyzett a r�mai egyh�z legjobb napjaival; feh�r csuha –esetleg elny�ve, amint l�thatjuk Pliniust�l- volt mindennapi ruh�juk arany d�szekkel �ldozati felszerel�sekkel, amulettek, �s mindez aranyb�l volt k�sz�tve. A megalitikus mounument-k�r�k, -dolmenek, menh�rek tulajdonkk�pen az � munk�juk volt- a templomaik �s olt�raik munk�ik mutatj�k meg a mechanikai er�k ter�n val� tudom�nyukat. Nemcsak a k�halmok �s s�rdombok druida maradv�nyok, hanem a fegyverzett er�d�k is! Mindent, ami megmagyar�zatlan az archeol�giai monumentekban, szoci�lis szok�sokban �s a k�z�s nyelvben, druidikus sz�rmaz�sunak kell lenni. Dr. Smith a “Seann Dana” m�v�ben Tolandot k�vette �s g�tl�stalanul haszn�lta klasszikus forr�sm�v�t. Welszi �s francia �r�k ugyanazt a n�zetet vallj�k a gallok �-hit�r�l, �s a kelta-m�nia elhatalmaskodott ezen a hom�lyos vid�ken, m�g k�s�bb a modern kritika f�nye �t nem ragyogott a k�ptelen spekul�ci� fenyeget� k�d�n.

Amit biztosan tudhatunk a druid�kr�l, szem�lyes te�ri�kb�l nagyon r�viden tudjuk bemutatni. Caesar ism�t az els� �s legjobb forr�sunk. A 6. K�nyv�ben �rt megjegyz�s�b�l, amely a gallok �s germ�nok viselked�s�r�l �s szok�s�r�l sz�l, elmondja nek�nk, hogy b�rmilyen helyzetben, vagy poz�ci�ban l�v� f�rfi vagy a druid�k vagy a nemesek k�zz� tartozott. A druid�k nyilv�nos �s egy�ni �ldozatokat tartottak, �s az �meneket �rtelmezt�k. A fiatalok k�r�lvett�k �ket, hogy tanuljanak, �s nagy tiszteletben tartott�k �ket. Mivel meg volt a hatalmuk, minden k�z�ss�gi �s egy�ni vit�t vagy pert eld�ntsenek, �k voltak a b�r�k b�ncselekm�ny, gyilkoss�g �s �r�ks�gr�l �s hat�rokr�l sz�l� vit�k eset�n. �s b�rki, aki nem volt hajland� az � hat�rozatukat elfogadni, azokat kitagadt�k. Ez volt a leghatalmasabb �t�let, az ilyenek szents�gtelennek sz�m�tottak �s az ember menek�lt jelenl�te el�l, mert f�ltek att�l, hogyha �rintkeznek vel�k, katasztr�fa �ri �ket. A f� druida uralkodott felett�k p�ratlan hatalommal. �t megv�laszthatt�k szavaz�ssal vagy szavaz�s n�lk�l �s n�ha m�g h�bor�t is ind�tottak, hogy megoldj�k a k�rd�st. Tal�lkoztak az �v egy bizonyos id�pontj�ban a Carnutes k�rny�ken, Gallia k�zep�n, ahol egy megszentelt hely van; �s oda gy�lekeztek mindny�jan azok, akiknek vit�juk volt �s k�vett�k az � elhat�roz�saikat. Azt gondoljuk, hogy ezt a rendszert Britanni�ban alap�tott�k meg �s �gy vitt�k �t Galli�ba �s azok, akik ebben az id�ben szeretn�k volna teljesen megismerni, rendszerint oda kellet nekik menni, hogy megtanulj�k. A druid�k nem tart�ztatt�k meg magukat a h�bor�t�l, nem fizettek ad�t �s fel voltak mentve a katonai szolg�lat �s civil k�teless�gek al�l. Mivel ilyen nagy kiv�lts�got kaptak sokan l�ptek be a soraik k�zz� vagy k�ldt�k hozz�juk sz�leik vagy bar�taik. �vel�k egy�tt megtanultak sok verset, �s n�melyik�k ottmaradt tanulni 20 �vre. �gy gondolt�k, hogy nem megengedett a szent t�rv�nyeket �r�sba foglalni, hab�r a mindennapi dolgokban haszn�ltak a g�r�g bet�ket. Lehets�ges, hogy k�t oka volt ennek, vagy nem akart�k �s k�v�nt�k hogy b�rmelyik rendszer�k is mindennapos, nyilv�nos legyen, vagy pedig tan�tv�nyaik nem tudn�k akkor az eml�kez�tehets�g�ket m�velni, hogyha mindent le�rnak, ami pedig �ltal�ban �gy t�rt�nik, amikor k�nyvekhez fordulunk. A f� tan�t�suk az, hogy a l�lek nem pusztul el, hanem hal�l ut�n �tad�dik az egyik szem�lyr�l a m�sik szem�lyre -ebben hal�lf�lelem volt elvetve- �s azt gondolt�k, hogy ez buzd�tja �ket b�tors�gra. Sokat gondolkodtak a csillag�szatr�l, a vil�gegyetem nagys�g�r�l, a term�szetr�l �s az istenek erej�r�l �s hatalmass�g�r�l, �s ezekb�l tan�tott�k a fiatalokat. Caesar tov�bb� elmondja, hogy a druid�k v�geztek az ember�ldozatot �s bemutatja nek�nk a 7. k�nyv�ben hogy az “Aeduan magistrates”-t v�g�lis �k v�llasztott�k. Cicero tanulm�ny�ban a “Divination”-ban mely p�r �vvel k�s�bb �r�dott, bemutatja a testv�r�t Quintus-t ekk�ppen: “hogy a l�tom�sok f� t�telei nem voltak elhanyagolva a barb�r nemzetek k�z�tt, mint pl. Galli�ban ahol a druid�k voltak, az egyiket akit Divitiacus Euduan-k�nt ismertem, �s aki a te vend�ged volt �s nagyon dics�rted �t. � azt mondta, hogy ismeri a term�szeti filoz�fi�t, amelyet a g�r�g�k “fiziol�gi�nak” h�vnak. �s r�szben j�vend�l�ssel, r�szben k�vetkeztet�ssel megmondta, hogy mi fog t�rt�nni a j�v�ben.” Cicero idej�ben �lt Diodorus Siculus mondja el nek�nk, hogy a gallok k�zt voltak �nekesek, bizonyos filoz�fusok, hittud�sok akiket druid�knak h�vtak, �s j�vend�mond�k, �s hozz�teszi: “Pitagor�sz rendszere uralkodott k�z�tt�k” ez a l�lekv�ndorl�s tana. Erre a tan�t�sra hivatkozik Varelius Maximus, amikor azt mondja: “Egy dolog nevets�ges ezekn�l a hossz�nadr�gos filoz�fusokn�l (a druid�k), hogy mi nem tal�ltuk tan�t�sukat Pitagor�sz k�p�nyege alatt.” Strab�n, az � kor�ban, a mi korunk els� sz�zad�ban, egy r�vid besz�mol�t ad nek�nk a druid�kr�l, aminek fele Caesar v�zlat�nak vari�ci�ja. “A gallok k�z�tt” –mondja, “az embereknek �ltal�ban v�ve h�rom oszt�lya l�tezik, k�l�n�sen tisztelt�k a B�rdokat, a “Vate”-okat, �s a Druid�kat. A B�rdok himnuszokat kompon�ltak �s �nekeltek; a “Vate”-ok elfoglalt�k magukat az �ldozatokkal �s a term�szet tanulm�nyoz�s�val; m�g a Druid�k a term�szet- �s mor�lfiloz�fi�hoz csatlakoztak. A igazs�gukban val� hit olyan nagy, hogy a k�z�ss�gi �s az egy�ni vit�kban val� d�nt�s re�juk vonatkozott, �s az � d�nt�s�k el�zte meg a csat�kat. A gyilkoss�g minden esete kiv�ltk�ppen r�juk tartozott. Amikor ennek b�s�gben voltak, �gy k�pzelt�k gazdag arat�s lesz. Ezek �s m�sok egyar�nt (B�rdok �s “Vate”-k) �ll�tj�k, hogy a l�lek elpuszt�thatatlan �s hasonl�k�pen a vil�g is, de a t�z �s v�z lesz egy napon uralmon.” A tov�bbiakban –ahogy mondja- a druid�k �s a gallok sosem �ldoznak.

M�s geogr�fus, Pomponius Mela, hivatkozik a druid�kra, de semmit nem ad, ami b�v�thetn� ismeret�nket, csup�n Caesar le�r�s�t visszhangozza. Lucan, aki 65-ben halt bejegyz�st tett a gall istenek kor�bbi csoportj�ba; de a tov�bbmegy �s le�rja, a b�rdokra val� hivatkoz�s ut�n, a druid�k barb�r r�tusait �s teol�gi�jukat. Ez a passzus jobb�ra Caesar l�lekv�ndorl�sra vonatkoz� hivatkoz�s�nak b�v�t�se, de a k�lt� gy�ny�r�en bemutatja hogy “Pluto bor�s uralma” nem a lelkek lak�helye, hanem:

El�re rep�lnek, a hallhatatlanok n�p�ben,

N�vekszik boldogs�guk lenn �k �szaki egek.

Legy�zi a f�lelmet s a hal�lf�lelmet megveti;

S esend� l�te ezent�l nem �rdekli.

K�zelg� v�gzet ha bosszant, g�nynak t�rgya az,

A druid�kr�l �r�, fontoss�gban Caesar ut�n Plinius a presbiter. Van n�mi �rdekes utal�sa r�juk �s babon�jukra. A 16. K�nyv�nek v�g�n megeml�ti a gallok fagy�ngy csod�lat�t. “A Druid�k” –mondja- “(var�zsl�k) nem tartanak semmit sem szentebbnek, mint a fagy�ngy�t, �s a f�t, amelyen n�vekszik, azaz a t�lgyf�t. Kiv�lasztanak egy t�lgy-ligetet, �s nem vezetnek le �ldozatot annak lev�lf�z�rei n�lk�l, teh�t felt�telezhetj�k, az �gynevezett Druid�k a t�lgy g�r�g nev�b�l (drus) erednek. Ami csak a t�lgy�n n�, az �g adom�ny�nak tartj�k.” Azt�n tov�bb folytatja, hogy v�lasztj�k ki a f�r�l, amint az m�r meg lett mondva. Plinius megeml�t m�s gall n�v�ny-babon�t is, a r�tus term�szet�n�l fogva el�gg� kacsol�dva a druid�hoz, aki eln�k�l. A k�vetkez� fontos f�tis, amit eml�t a tusk�-moha (selago); nem lehet f�mmel �rinteni, de jobb k�zzel le lehet szak�tani, �s a tunik�n bal als� oldalt, lop� gesztussal �tadva; az im�d�nak feh�rbe kell �lt�zni; mosott �s meztelen l�bbal; �s a n�v�nyt �j ruh�ban kell hordani. A druid�k azt tartott�k, hogy amulett minden szerencs�tlens�g ellen, �s az �g� leveleinek f�stje meggy�gy�tja a szem betegs�geit. T�bbnyire azonos �ton gondolkodtak a “samolus”-r�l, vagy vizi-pimpenell�r�l, talizm�n a marhav�sz ellen a csord�ban. A “Vervain” m�sik n�v�ny volt, ”amit�l a gall var�zsl� d�h�ng�tt”, ami meggy�gy�tott mindent, �s a kutya-csillag felj�vetelekor gy�jt�tt�k be, �s amikor sem a nap, sem a hold nem l�tszott. De ezen n�v�ny-babon�knak �s cerem�ni�knak semmi druida saj�toss�guk nincs; m�s n�pekn�l is �ppolyan elterjedtek voltak. Plinius besz�mol�ja a k�gy� toj�s�r�l –az anguinum- sokkal fontosabb �s saj�ts�gos. A k�gy� toj�sa �gy mondj�k sok k�gy� habos verejt�k�b�l k�sz�tett�k, amelyek �sszekusz�lt csom�ban gy�tr�dtek, �s feldobt�k a leveg�be, amint megform�l�dott. A druida, aki el�gg� szerencs�s volt, hogy elkapja k�peny�ben mikor az leesik, fut�sba kezdett teljes sebess�ggel az �ld�z� k�gy�k el�l, am�g azok meg nem �lltak egy fut� folyam miatt. Ha megpr�b�lta, a toj�s �szott a v�zen, noha aranyba volt foglalva. Plinius azt mondja, � l�tott egyet a saj�t szem�vel, “Megk�zel�t�leg egy k�zepesen nagy alma m�ret�, porcos k�reggel, lyukakkal kiverve ak�rcsak a polip karja.” Egy r�mai lovag haszn�lta a b�r�s�gon, hogy megszerezzen egy igazs�gtalan �t�letet, �s ez�rt hal�lra �t�lte Claudius Cs�sz�r. V�g�l a m�gia besz�d�ben �s annak “hi�s�g�ban” azt mondja, hogy a “Brittek ma �nneplik ilyen cerem�ni�kkal, hogy lehets�gesnek t�nik, hogy � m�gi�t tan�tott a Perzs�knak,” �s “Gallia el van �rasztva m�gikus m�v�szetekkel eg�szen a mi id�nkig, am�g Tiberius Caesar el nem t�vol�totta a druid�kat �s a pr�f�t�k ezen oszt�ly�t �s az “orvoss�gos embereket”. Ez a passzus sok komment�tort zavarba hozott, ha a druid�k elt�ntek, hogyan eml�theti Plinius m�g l�tez�nek �ket Galli�ban. Hozz�j�rul a bonyolults�ghoz, Suetonius, egy gener�ci�val k�s�bb azt modja, hogy “Claudius megsz�ntette a druid�k vall�s�t, a borzaszt� barbarit�s vall�s�t, �s csak a r�mai polg�roknak tiltott�k meg Augustus alatt.” Plinius �s Suetonius nem egyezik abban, hogy melyik cs�sz�r t�r�lte el a druidizmust, azt sem hihetj�k, hogy teljesen el lett t�r�lve: �gy t�nhet, hogy csak az ember�ldozatokat �s a j�vend�l�s n�h�ny m�dj�t �ll�tatta le. Strab�n, ugyan�gy v�lekedik; �s l�thatjuk Tacitust�l, hogy a druid�k pr�f�t�i magukra vont�k a politikai haragot, olyan k�s�n amennyire Vespanzianus idej�n –a druidizmus elt�rl�se ut�n- Pliniusnak megfelel�en. Az ember�ldozatok �s tal�n a politik�ba val� beavatkoz�s miatt is bizonnyal mag�ra vonta a rendszer R�ma haragj�t. Tacitus bepillant�st ad, hogy hogyan �ll�tott�k meg a r�maiak ebben az id�ben a druidizmus ezen mozzanatait. A r�maiak Mona vagy Anglesa beli t�mad�s�nak le�r�s�ban, �gy mutatja be a l�gi�kat, mint akik meg vannak ijedve a druid�k az ellens�g sorainak k�z�tti -�tok-�nt�s �s fejeiken bossz�t �ll�, �gnek emelt k�zzel val�- megjelen�s�t�l. De belekavarodtak saj�t t�z�kbe, �s a kegyetlen babon�nak szentelt ligetek le lettek tarolva”. Hozz�teszi: “t�rv�nyesnek tartott�k, hogy foglyokat �ldozzanak fel olt�rukon �s tan�cskozzanak az istenekkel az belek mozg�s�b�l.” Az els� sz�zad ut�n, az �r�k �gy besz�lnek a druidizmusr�l, mint a m�lt dolg�r�l; nyilv�nval�an a cs�sz�rok rendeletei elt�ntett�k babon�s vad elemeivel, �s egy tiszt�bb �s sokkal filoz�fiaibb r�sze mer�lt el az �ltal�nos r�mai hitben. A kereszty�ns�gnek nem volt k�zdelme a druidizmussal sem Galli�ban, sem Angli�ban. Megeml�thet�, hogy Amminaus Marcellinus a negyesik sz�zadban, p�r sort k�z�l sz�munkra az �si �s hossz�, elt�nt druidizmusr�l. A f�n�ciaiak �ltal megalap�tott Marseillesi kol�nia megalakul�s�nak feljegyz�se ut�n azt mondja, hogy amikor az ember ezeken a r�szeken fokozatosan civiliz�l�dott, a tanult tudom�nyok, amelyeket a b�rdok kezdtek el, az “Euhage”-k (tal�n a “Vate”-k ut�dai) �s a druid�k er�teljesen szaporodtak. Ezeknek a druid�k voltak az intellektu�lis vezet�j�k, �s egyes�letekbe voltak szervez�dve Pitagorasz szab�lyaival val� egyet�rt�sben, ahol m�ly �s rejtett probl�m�kat vitattak meg, �s �s magasr�pt� filoz�fikus cs�csr�l n�ztek az emberi dolgokra, az emberi lelkeket pedig halhatatlannak tartott�k.

Galli�ban �s a korai Britanni�ban �gy alakult a druidizmus t�rt�nete: ennek folyamat�r�l �rorsz�gban nincs k�zvetlen adatunk. Csak akkor, amikor a kereszty�ns�g meger�s�d�tt, �s a druidizmus, a t�voli m�lt darabja, innen tal�lunk �r�kat, akik a druidizmusr�l sz�lnak; az � szemeikben a druid�k nemcsak m�gusok voltak, hanem a pog�ny kir�lyok udvar�nak ell�t�i. Az �tt�r� Szentek, Patrick �s Columba �lete tele van k�zdelemmel k�z�tt�k �s a kir�lyi m�gusok k�z�tt, akiket gallul druid�knak, a latin verzi� szerint m�gusnak h�vtak. A sz�mos hivatkoz�s mindegyik�ben, az �r kr�nik�kban �s mes�kben, semmilyen nyom nincs a druidizmusra n�zve, hogy az egy filoz�fiai rendszer vagy vall�s-e. Az �r t�rt�netek druid�i puszta m�gusok �s l�tnokok, n�ha csak var�zsl�k. De �gy, mint m�gusok a druid�k sokkal fontosabb r�sz az �r pog�ny t�rt�netben, amint a k�s�bbi kereszty�n �r�k feljegyezt�k. Az �si Partolai f�ldet �r�st�l sz�m�tva eg�szen a Columba napj�ig a b�rdok �s a h�rom druida m�gi�t �s j�sl�st gyakoroltak. �rorsz�g m�sodik lejegyzett telepesei a Nemedianok tal�lkoztak a megsz�ll� Fomorianokkal, akik m�gikus r�olvas�st gyakoroltak, de a Tautha de Dannan mesebeli h�zigazd�i par exelence a druida m�v�szetek mesterei. Az � term�szet felett val� hatalmuk (tenger, sz�l �s vihar) nyilv�nval�an olyannak mutatja �ket, mint lefokozott istenek, akik Miled fiainak megengedik, hogy partot �rjenek. Miut�n hatalmukat �s szuverenit�sukat megmutatj�k nekik, mint a sziget felett uralkod� istenek. A kir�lyoknak �s a vez�reknek voltak druid�ik abb�l a c�lb�l, hogy az el�jeleket megmagyar�zz�k �s r�olvas�sokat gyakoroljanak, de nincs utal�s ezekre a druid�kra oly m�don, mint akik valamif�le papi oszt�lyt alkottak volna, �s az � hatalmuk csup�n r�olvas�sra �s var�zsl�sra korl�toz�dott. A kett� legh�resebb druida Cathbadh, Conchobar druid�ja volt, Chuchluain tan�t�ja, aki sok m�s dolog mellett megj�solta Deirdre, �s Uisnach fiainak sors�t, m�g miel�tt Deirdre megsz�letett volna; �s Mogh Ruith of Munster, aki ellen�llt Cormachnak �s druid�inak, �s m�gikus t�zzel, valamint viharr�olvas�ssal �zte ki �ket Munsterb�l. A Loegaire kir�ly druid�i ellen�lltak Szent Patricknak m�gikus praktik�jukkal, egyik�k olyan s�r� havaz�st okozott, hogy az ember nemsok�ra nyakig �r� havat tal�lt maga k�r�l, m�s alkalommal pedig az orsz�g f�l� egyiptomi s�t�ts�get hozott. Azonban a Szent legy�zi �ket m�g a saj�t ter�let�k�n is. Olyannyira, mint M�zes legy�zte az egyiptomi m�gusokat. Szent Columba az � “Adamnan”-i �let�ben egyszer�en �gy jelenik, mint aki legy�zi az �szaki druid�k r�olvas�sait, Broichman, Brude kir�ly druid�ja Loch-Nessen vihart �s s�t�ts�get okozott, olyan nagyot, hogy a navig�ci� lehetetlennek t�nt. Tartott ez mindaddig, m�g a Szent olyan utas�t�st adott, hogy vonj�k fel a vitorl�kat �s induljanak el. Azt�n minden nyugodtt� �s csendess� v�lt. Sz�mos p�lda mes�l arr�l, hogy hogyan gyakorolt�k a r�olvas�st a druid�k. Egy csutak sznta, amelyre r�olvastak, amikor valakire r�dobt�k, idiotizmust �s r�ts�got okozott. A druida p�lca nagyon fontos szerepet j�tszik, amelynek egy suhint�s�val �talak�t�st �s r�olvas�st lehet okozni. Megjegyzend� azonban, hogy a fa amelyet erre a druida var�zsp�lc�ra haszn�ltak, egy�ltal�n nem t�lgy volt, ahogyan Galli�ban. Az �r druid�k k�z�tt a szent fa �gy t�nik, hogy a “yuew” fa valamint a galagonya. �s m�g ink�bb a berkenye fa. A druid�k k�pess�geinek legfontosabb r�sze a j�sl�s volt, a j�sl�s h�rom form�ja. Az egyszer� druida j�sl�s gyakran a druida t�zre val� figyel�s volt, ahogyan a f�st �s a l�ng felsz�llt. N�ha a druida egy kis darab h�st megr�gott, var�zsig�k mormol�sa k�zepette �s az istenek seg�ts�g�l h�v�s�val, �s �ltal�ban a j�v� kijelentetett neki. Ha ez nem siker�lt n�ha mindk�t kez�t a k�t arc�ra helyezte �s isteni �lomba mer�lt. Ezt a m�dszert �gy ismert�k, mint “megvil�gosod�s a teny�r �ltal”. Fionn h�velyujj�t r�gta, amikor term�szetfeletti tud�sra v�gyott. A b�rdok szint�n id�nk�nt j�soltak. Ez egy t�ny, amely azt l�tszik mutatni, hogy �si kapcsolatuk volt a druid�kkal. A b�rdok j�sl�s�t �gy ismert�k, mint “megvil�gosod�s r�mek �ltal”, amikor a b�rd extatikus �llapotban vers �radatot �mlesztett �s amelynek a v�gezt�vel kihozta azt a dolgot, amelyet tudni k�v�ntak. Ezzel kapcsolatban �ll k�lt�i szat�ra ereje. Ha egy ember visszautas�tott egy aj�nd�kot a b�rd kig�nyolhatta �t ily m�don, hogy m�g szem�lyi s�r�l�st is eredm�nyezhetet, mint p�ld�ul cs�fs�g �s pattan�soss�g.

Az �r druidizmus teh�t tartalmaz m�gi�t �s j�sl�st, ez nem egy filoz�fia, nem egy vall�s, nem egy rendszer. Az meglehet�sen igaz, hogy birtokunkban van legal�bb egy visszhang annak az id�nek a visszhangja, amikor a druidizmus �rorsz�gban �s Sk�ci�ban valami m�s volt, �s amikor m�g ember�ldozatokat is felk�n�ltak. Columba az ionai templom �p�t�s�nek a kezdetekor olyan szavakat int�z k�vet�ihez, amelyekben tiszt�n r�mutat az ember�ldozatokra. “J� az nek�nk” mondja “hogy gy�kereink f�ld alatt k�sznak, megengedett, hogy k�z�letek n�melyek lemenjenek e szigetnek f�ldje al�, hogy megszentelj�k.” A t�rt�net tov�bb folytat�dik, Odran felemelkedik azonnal �s �gy sz�l: “ha te engem elviszel, k�sz vagyok megtenni azt.” Columba nyomban elfogadja a felaj�nl�st �s “azt�n Odran a mennyorsz�gba ment, �s Columba megtal�lta Hi templom�t.” Azt mes�lt�k, hogy egy embert �ltek meg Emain alapjain�l, amely v�ros Ulster m�tikus f�v�rosa volt, Nenniusn�l van egy figyelemre m�lt� t�rt�net�nk Vortigern kir�lyr�l. � Snowdown-ban pr�b�lt egy kast�lyt �p�teni, de valahogy, b�r sok anyagot �sszegy�jt�tt, m�gis minden �jjel elt�nt. Tan�csot k�rt az � m�gus�tol (az �r ford�t�sa a druid�nak), �s azt mondt�k, hogy keressen egy gyermeket, aki apa n�lk�l sz�letett �s �lje meg �s sz�rja meg v�r�vel azt a f�ldet, amelyen a kast�lynak �llnia kell. Nincs olyan hagyom�ny jelen pillanatban, amely nem sz�l err�l a dologr�l. Azt mondj�k, hogy a Tigh-a-chunic, a Kilcoy fekete szigeten, �gy lett megalapozva, hogy egy idegent legyilkoltak, aki akkor akart �tkelni ott, amikor az �p�letet fel akart�k �p�teni, de sajn�latos m�don az � szelleme addig k�s�rtett a h�zban, ameddig � meg nem szabadult az �tkait�l �s ezek ut�n elt�nt.

Professzor Rhys szavaival adhatjuk vissza a druidizmus fel� ir�nyul� �rdekl�d�s�nk eredm�ny�t �s �sszegz�s�t: “Caesar megsz�ll�sakor er�teljes embercsoport voltak, akik monop�liumot �s befoly�st gyakoroltak a j�vend�mond�k, a m�gusok �s a papok felett. De Galli�ban a marseillesi �s mediterr�n civiliz�ci�k f�ny�ben �k �gy t�nnek, mint akik hozz�tett�k a saj�t karakter�kh�z a filoz�fusok�t, a fiatalokkal besz�lget�k�t, akiknek oktat�s�t r�juk b�zt�k, a csillagokr�l �s azok mozg�s�r�l, a vil�gr�l �s annak orsz�gair�l, a term�szet dolgair�l �s az istenek erej�r�l.”

Hogy vajon a l�lekv�ndorl�s tana val�ban term�szetes eredet�, vagy a g�r�g�kt�l k�lcs�n�zt�k, m�g mindig k�rd�s t�rgy�t k�pezi. Megfontolva, val�sz�n�tlen, hogy a druidizmus k�zponti tan�t�sa a nemzet oly k�sei t�rt�net�b�l sz�rmazna, vagy, hogy k�lf�ldi forr�sa lenne, �s izgatj�k a t�nyt, hogy Britannia volt a druidizmus haz�ja, az orsz�g aminek kev�s �rintkez�se lehet Marseillessel. De a Britanniai eredet ide�j�nak kapcs�n, meg kell eml�kezn�nk arr�l, hogy a kult�ra egyes szakaszaiban, nemzetek hajlamosak voltak megfigyelni szomsz�djaikat, felt�ve, ha azok a civiliz�ci� alacsonyabb szakasz�ban voltak, �s sokkal ink�bb vall�sosak voltak, mint �k maguk. A r�maiak az etruszkokat mindig sokkal j�rtasabbaknak hitt�k a vall�sos dolgokban, mint magukat. Ugyan�gy a gallok val�sz�n�leg �gy n�ztek a brit druidizmusra, annak gyakorlat�nak “hajdani f�lelmetess�g”-�re, mint a saj�tjuk forr�s�ra, m�g a val�s�gban a saj�tjuk k�ts�gtelen�l egy f�ggetlen de sokkal felvil�gosultabb fejlem�ny. Professzor Rhys fontol�ra veszi, hogy a druidizmus egy nem �rja saj�ts�g, �s az Balk�nt�l Giblart�rig �l�, el�-kelta t�rzsek vall�s�nak h�vja. Most, hogy t�l vagyunk druidizmus feljegyz�s�n, abszol�t nincs semmi, ami a nem-�rjak�nt mutatna. Az er�s papi kasztban, amit Caesar mutatott be nek�nk -kioszva a nemesekt�l a k�zn�pig-, lehet valami p�rhuzam India hinduizmus�ra, annak szigor�an papi kasztj�val a Brahmanokkal, akik minden vall�sos r�tust monopoliz�ltak. �s a Brahmanizmus egy �rja vall�s. A gallok k�z�tt, gondolkod�sm�djuk babon�s kasztj�b�l minden bizonnyal a papi oszt�ly emelkedett a legf�bb er� poz�ci�j�ba. Ember�ldozatuk bizonyos fokig �sszem�rhet�, az olyan aktu�lis esetekkel �s r�tusokkal, amelyeket m�s �rja n�pek k�r�ben, bele�rtve a g�r�g�ket �s r�maiakat, kor�bbinak mutattunk ki; itt azonban, mindenekel�tt a gallok befoly�solhat� �s babon�s term�szete hajszolta �ket nagyobb t�lz�sokba. A l�lekv�ndorl�s tan�t a brachmanizmus �s a buddhizmus egyar�nt vallja, India �rj�i, s klasszikus kifejt�s�t a g�r�g�k k�z�tt, Pythagorasz tanaiban lelj�k fel. A druid�k mint m�gusok helyzete �s h�re, mint Plinius r�mutat, hasonl� a perzsa �rj�k m�gus�hoz. M�sok �jb�l abszurdnak tartj�k, hogy amennyiben a druid�k olyan filoz�fusok lettek volna, mint amilyennek bemutatj�k �ket, akkor is kell�k�ppen babon�sak lettek volna ahhoz, hogy ember�ldozatot mutassanak be, mint m�s vad n�pek. De nincs ellentmond�s abban, hogy egyszerre legyen valaki filozofikus �s babon�s is; az emberi agy nagyon vend�gszeret� teljesen ellent�tes v�lem�nyek befogad�s�ban, mor�lis �s vall�si dolgokban k�l�n�sen; ez�rt van �les k�l�nbs�g az intellektusr�l sz�l� elm�letek �s az �rzelmek �ltal befoly�solt cselekedetek k�z�tt.