Druid�k, papok, var�zsl�k

"Erõ a karban
Igazs�g a sz�vben
Becs�let a besz�dben. "

A kelta hagyom�ny õrzõinek, a papoknak �s var�zstud�knak t�bb csoportja l�tezett. A v�teszek (�r�l faith) az �ldozatok bemutat�sakor az istenek kinyilatkoztat�sait k�zvet�tett�k verses form�ban. A faith liaig vagyis a l�t�orvos, a betegs�gek okait t�rta fel, �s r�olvas�ssal gy�gy�tott. A szertart�sokon a gutuaterek mondt�k az im�ds�got. Legmagasabb rangban a druid�k �lltak. Nev�k a Dru-vid (A T�lgyfa Ismerõje) vagy Daru-vid (Tiszt�nl�t� vagy Nagyon B�lcs) szavakb�l eredeztethetõ. Nem felel meg teljesen a val�s�gnak, ha a pap elnevez�ssel illetj�k õket, ugyanis nem pr�dik�ltak, �gyfeleik kerest�k fel õket �gyes- bajos dolgaikkal.

�r�klõdõ kasztjukba az tartozhatott, akinek m�r a nagyapja is druida volt, de iskol�ikban a nemesek gyerekeit is tan�tott�k. Ismert�k a szent t�rt�neteket, mint a filik �s a b�rdok, de feladataik k�z� tartozott a m�gia, a r�tusok �s a term�szetvall�s gyakorl�sa, a t�rv�nyhoz�s �s a fiatalok tan�t�sa, nevel�se is. Az ifj�s�g nevel�s�t a filikkel �s a harcosokkal egy�tt v�gezt�k, ugyanis a kir�lyn�l mindig vend�geskedett egy h�romszor 50 fõs gyerekcsapat, akiket mindenki egyform�n tan�thatott. A druid�k jeleskedtek a k�lt�szetben, a t�rt�nelemben �s a gy�gy�t�sban is. Ismert�k �s haszn�lt�k a gy�gyn�v�nyek erej�t, vezett�k az �ldozati szertart�sokat, j�soltak a csillagokb�l, a madarak r�pt�bõl, az �lmokb�l, a sz�mokb�l �s az �gi jelekbõl. Peres �gyekben �t�letet mondtak, nem fizettek ad�t, �s nem kellett katon�skodniuk. Ha harcra ker�lt a sor, var�zslataikkal seg�tettek. Nõk is lehettek tagjaik sor�ban. Legh�resebbek a Sena szigeti kilenc szent szûz volt.

A kelt�k t�rsadalm�ban a nõk l�nyegesen t�bb szabads�got �lvezhettek, mint m�s n�pek asszonyai. Javakat birtokolhattak, harcolhattak �s el is v�lhattak f�rj�ktõl. Sok t�rt�net eml�t nagy tud�s� var�zsl�nõket, m�gusokat �s boszork�nyokat, akik m�lt� ellenfeleknek sz�m�tanak a f�rfiakkal szemben. A walesi Cerridwen, csak�gy mint az �r Morrighan, nagy hatalommal b�r� asszonyokk�nt jelennek meg a t�rt�netekben.

A druid�k tan�t�saikat, erk�lcsi igazs�gaikat h�rmas tagol�d�s� versekbe szedt�k, amiket tri�d�kk�nt ismer�nk. "Tiszteld az isteneket, ne t�gy rosszat, �s l�gy b�tor!" Egyik legfontosabb t�tel�k az, hogy a l�lek nem pusztul el a hal�l ut�n, hanem egyik testbõl a m�sikba k�lt�zik. Ez a hit adott b�tors�got a harcosoknak, akik b�ztak benne, hogy hal�luk ut�n megt�rhetnek a Boldogok Orsz�g�ba.

A druid�k olyan nagy tekint�lynek �rvendtek, hogy a kir�ly elõtt sz�lalhattak fel a gyûl�seken. Nem �rtak, b�r tanult emberek r�v�n term�szetesen ismert�k az �r�st. Hal�lb�ntet�st r�ttak arra druid�ra, aki le�rta a titkos tan�t�sokat. R�tusaikat szent (t�lgy) ligetekben tartott�k, �s itt is laktak. Szent�lyeik fa�csolat� �p�letek voltak. Ezek a helyek a nemed, nemeton vagy drunemeton nevet viselt�k.

A legmagasabb rang� druid�k 20 �vig tanultak, �s 9 fokozatot saj�t�thattak el. Sz�vets�g�k �l�n a fõdruida �llt. �vente egyszer az �sszes druida �sszegyûlt a fõ nemetonban, ahol kicser�lt�k tapasztalataikat �s tan�tott�k egym�st. A m�toszok szerint a magas rang� var�zsl�k hatalma kiterjedt a vizek ir�ny�t�s�ra, az alakv�lt�sra �s a levit�ci�ra is.

A druid�k sz�m�ra a v�z k�zponti szerepet j�tszott a szertart�sokban, szent�lyeik is mindig v�z k�zel�ben �lltak. Az ilyen helyeken tal�lt t�rgyak k�z�tt �st�k, �kszerek, (�llati, n�ha emberi) csontok, fegyverek, �tlyukasztott kopony�k �s szertart�si hangszerek (k�rt�k) is sz�p sz�mmal akadtak.

A druid�k az indiai rendszerhez hasonl�an �t õselemmel dolgoztak. Szerint�k a levegõ, a v�z, tûz �s a f�m (f�ld) mellett a term�szet vagy fa (t�r, �ter, �k�sa) az �t�dik elem, az amely egyes�ti mag�ban a t�bbi elemet. Csak a p�ratlan sz�mokat tisztelt�k, mert azok rendelkeznek "k�z�pponttal", �s ez�ltal megfelelõen kiegyens�lyozottak. Szent sz�maik k�z�tt fontos helyet foglalt el a h�rmas, az �t�s �s a kilences is.

A kelt�kat sok t�mad�s �rte. A vikingek, sz�szok �s a normannok mellett a r�maiak is egyre kijjebb szor�tott�k õket �rorsz�g fel�. Vall�suk a kereszt�nys�g terjed�s�vel szorult h�tt�rbe igaz�n. A var�zsl�k a r�mai h�d�t�s elõl -miut�n az isz. 1. sz�zadban Tib�rius, majd Claudius cs�sz�r kitiltotta õket Galli�b�l, �s Augustus cs�sz�r elt�r�lte az ember�ldozatokat- �rorsz�gban, Sk�ci�ban �s a Brit szigeteken kerestek mened�ket, �s az ellen�ll�si mozgalom vezetõiv� v�ltak. M�g a 6. sz�zadban is mûk�dtek szervezeteik.

�rorsz�gban, Szent Columcille �s Szent Patrik seg�ts�g�vel l�trej�tt a pog�nys�g �s a kereszt�nys�g kever�ke, a Culdee-i kereszt�nys�g. Az õsi hit sz�pen megf�rt az �j tan�t�sokkal. Az Iona sziget�n tal�lhat� k�zpont eg�szen addig vir�gzott, m�g az angol h�d�t�k el nem foglalt�k �s meg nem semmis�tett�k. Az �j vall�s terjed�se folyt�n egyesek felvett�k az �j hitet, m�sok titokban dolgoztak tov�bb. Sok druida szent�ly hely�n -amik nagyon erõs energiak�zpontokon voltak-templomokat �p�tettek. A kelt�k lakta vid�keken az oszlopfõk �s az alul-fel�l lyukas szoborfejek, vagyis a fejkultusz (Napkultusz) kell�kei �s a druid�k �ltal haszn�lt erõk�zpontok �p�tm�nyei, a kõk�r�k (p�ld�ul D�l-Angli�ban a Stonehenge, vagy a Sk�t hebrid�kon tal�lhat� Callanish) �s a s�rdombok (�rorsz�gban a Newgrange) a mai napig megcsod�lhat�k.

A druidizmus a XVIII. sz�zadban �ledt �jj�, k�l�nf�le titkos rendek k�zremûk�d�s�vel. Sok eleme elt�r a r�gi kelt�k gyakorlat�t�l, hemzseg a pontatlans�gokt�l, hamis�tv�nyokt�l, de k�ts�gk�v�l nagyon fontos szerepet j�tszott abban, hogy az emberek �rdeklõd�s�t a val�di, t�rt�nelmi druidizmus fel� ford�tsa.

A romantikus druidizmusban fontos szerepet j�tszott a Bardass, egy k�t k�tetbõl �ll� mû, mely a XVI. sz�zadi londoni mesterember, Edward Williams nev�hez fûzõdik. Walesies hangz�s� �r�i �lneve Iolo Morganwyg volt, �s eszmefuttat�saihoz is a walesi kelt�k felt�telezett hit�t vette alapul. A k�nyv jogi �s filoz�fiai �r�sok mellett foglalkozik az univerzum fel�p�t�s�vel is.

A le�r�s szerint az univerzum h�rom koncentrikus k�r�bõl a k�z�psõ Abred, minden �let forr�sa. Gwynfyd, m�s n�ven a Birodalom a fizikai vil�g, a k�vek, n�v�nyek, �llatok �s emberek lakhelye. A harmadik, legk�lsõ k�r, Ceugant az Istenek birodalma, csak megvil�gosod�ssal, vagy k�l�nf�le m�gikus technik�kkal �rhetõ el a Birodalom lak�i sz�m�ra. A Bardass h�rmass�ga helyt�ll�, a kelt�k elk�pzel�seit t�kr�zi, �m a t�bbi adat k�rd�ses.

M�sik romantikus felt�telez�s az Alkot�s Szava, mely minden m�gikus id�zõsz�veg alapj�t k�pezi. Az elk�pzel�s a vil�got alv� s�rk�nyk�nt �rja le, aki az elmondott Alkot�s Szav�nak hat�s�ra meg�lmodja a m�gus �ltal k�rt dolgokat. Ezt alkalmazza az Excalibur c�mû filmben Merlin, t�bbek k�z�tt akkor, mikor teljes�ti Uther Pendragon k�v�ns�g�t. Ez az �ll�t�lag elveszett

Pheryllt k�nyvben tal�lhat� le�r�s az univerzumot �lmod� l�nyrõl, megfelel a hindu elk�pzel�snek is, ami egy k�z�s eredetre vezethetõ vissza.

Szint�n rokon elk�pzel�s, az �t�dik elem, a hindu feloszt�s szerint akasha, a kelta szerint a term�szet (vagy Fa). Ez a S�rk�ny, ami mindent �tszõ, �s minden megtal�lhat� benne ami volt, van �s lesz. Megfelelõ m�gikus gyakorlattal hozz�f�rhetõv� v�lik �s a var�zsl� sz�m�ra inform�ci�kkal, �s parancsainak, gondolatainak, �rzelmeinek tov�bb�t�s�ra k�zvet�tõ k�zegk�nt is szolg�l.

A XVII. sz�zadi druid�k �gy hitt�k, a kelta �v tizenh�rom holdh�napb�l �ll, �s minden h�nap egy vers, az Amairgin Dal�nak egy -egy sor�hoz �s az Ogham �b�c� jeleihez, valamint azok f�ihoz kapcsol�dik. Ez az elk�pzel�s val�sz�nûleg nem teljesen helyt�ll�. A druid�k alkalmazt�k ugyan a hold�ven �s a nap�ven alapul� idõsz�m�t�st is de az Ogham tizenh�romn�l t�bb jelbõl �ll. Ez az utal�s Robert Graves Feh�r istennõ c�mû mûv�ben val�ban elõfordul, de kor�bbi adatok nem bizony�tott�k. Ebben a mûben a szerzõ nem Samhain napj�val, hanem Yule-lal, t�lk�z�ppel kezdi az �vet, ami szint�n nem felel meg a val�s�gnak.

Egy m�sik �rdekes felt�telez�s a Teremt�shez kapcsol�dik. Az OIU �ll�t�lag Isten szent Neve, amit akkor ejtett ki, mikor megteremtette az univerzumot. �ntudatra �bredve egyed�l �rezte mag�t, f�lt �s �gy megalkotta a vil�gokat. Ez a gondolatsor sem �ll biztosan a l�b�n. A druid�k egy�bk�nt ilyen form�ban nem �rtak, az ogham pedig rov�s�r�s.

M�sik nagy k�rd�s a t�bbistenhit �s a monoteizmus problematik�ja. Egyes romantikus �ll�t�sok szerint a druid�k egy Teremtõ f�rfi istenben hittek, m�sok szerint elfogadt�k egy isten �s egy istennõ egyenrang�s�g�t. A romantikus druid�k k�z�l sokukat term�szetesen a kereszt�ny felfog�s befoly�solhatta, mikor azt k�pzelt�k, a druid�k c�lib�tusban �ltek �s egy istent tiszteltek. Ezzel szemben a kelta var�zsl�k h�zasodhattak �s a legend�k szerint hatalmas istenpantheonnal rendelkeztek. A druid�k nagy tud�ssal b�rtak, feltehetõleg tiszt�ban kellett lenni�k azzal is, hogy a k�l�nb�zõ istenek egyazon Erõnek a megnyilv�nul�sai. Felt�telezn�nk kell, hogy a hermetikus tanokat, Atlantisz �r�ks�g�t �brentartva, m�g az idõk folyam�n lemorzsol�dott ismeretek, igazs�gok mellett is tov�bbvittek valamit abb�l, amivel egykor megb�zt�k õseiket.

A modern druidizmus tudom�nyosabban, t�rt�nelmileg hitelesebben, m�sr�szt nyitottabb ezoterikus szeml�lettel �s druida szellemi vezetõk seg�ts�g�vel k�zel�ti meg a t�m�t. Egy a kelta mitol�gia �s hit �jj��led�s�nek idej�n, 1717-ben Angli�ban alap�tott rend, az OBOD (Order of Bards, Oviates and Druids), m�g ma is �l, de ma m�r a XX. sz�zad szellem�ben v�gzi munk�j�t. Levelezõs tanfolyamaik mindenki sz�m�ra nyitottak, aki t�mogatja szellemis�g�ket, egyet �rt a term�szet �s a F�ld v�delm�vel.

Egy amerikai szervezet az Ar nDraiocht Fein, alap�t�ja �s vezetõje Isaac Bonewitz. A rend tagjainak sz�ma rohamosan nõ, ma m�r az ADF az egyik legt�bb tagot sz�ml�l� szervezet.

Az Imbas csoport a kelta vall�s feleleven�t�s�vel, a mitol�giai sz�vegek �s n�pi hagyom�nyok tanulm�nyoz�s�val foglakozik.

Az �jpog�ny mozgalmak egyik szervezete a The Henge of Keltria. A kelta istenpantheon, a h�rmass�g �s a term�szet szellemeivel val� kapcsolatteremt�s tartozik tagjainak �rdeklõd�si k�r�be. Az �rdeklõdõk sz�m�ra egy negyed�venk�nt megjelenõ foly�iratot �s levelezõs oktat�st is biztos�tanak.

-Nayah